1. SULYOK TAMÁS LESZ AZ ÚJ ÁLLAMFŐ
Sólyom László után ismét egy alkotmánybírósági elnökből lehet Magyarország államfője. Igaz, ezúttal az éppen regnáló alkotmánybírósági vezető ülhet át a köztársasági elnöki székbe, miután a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, a kormánypártok a 67 éves Sulyok Tamás jogászprofesszort jelölik a legfőbb közjogi méltóságnak a lemondott Novák Katalin után. A Szegeden végzett jogász 2014-es alkotmánybíróvá választása előtt ügyvédként dolgozott a dél-alföldi városban, ahol a fideszes városvezetés jogi képviselője is volt. 2016 óta a taláros testület elnöke, államfővé kétharmaddal választhatják meg, ami aligha kérdéses, legfeljebb még az időpontja és az ellenzéki kihívók száma. A Balatonalmádiban ülésező Fidesz-frakció döntött a párt EP-listavezetőjéről is, a közélettől a kegyelmi ügy miatt visszavonult Varga Judit helyett Deutsch Tamás lesz az. A pedofilbotrány újabb leágazásaként a Kúriánál vizsgálatot rendeltek el és felfüggesztették a saját folyóiratuk megjelenését, amelyből annak idején kiderült Novák kegyelmi döntése.
2. 450 EZER KÖRÜL VAN AZ ÁTLAG NETTÓ
Átlépte a 655 ezer forintot az átlagos bruttó kereset decemberben, míg a kedvezmények nélkül számolt nettó már 436 ezer, a kedvezményeket is figyelembe véve pedig 451 ezer forint. A bruttó- és nettó átlagkeresetek is 16 százalékkal emelkedtek egy év alatt, míg a reálkeresetek – köszönhetően a csökkenő inflációnak – 10 százalékkal nőttek. A mediánkeresetek – amikor a keresettel rendelkezőket sorba rendezik, és kiválasztják a középső értéket – is 15-16 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban: a bruttó medián kereset 496 ezer, míg a kedvezményekkel számolt nettó 343 ezer forint volt tavaly év végén.
3. MÁR VAN A MAGYARNÁL ROSSZABB INFLÁCIÓ IS AZ EU-BAN
Hosszú idő után először nem vagyunk ott a legrosszabb inflációjú uniós országok között. Az Eurostat jelentése szerint ugyanis az uniós átlagos infláció 3,1 százalékra csökkent januárban, amihez képest már nem olyan gyászos a magyar 3,7 százalék. A környéken most már Romániában (7,3), Horvátországban (4,8), Lengyelországban (4,5), Szlovákiában (4,4), sőt Ausztriában (4,3) is nagyobb a pénzromlás üteme, mint nálunk. Ugyanakkor, ha nem az egész éves, hanem csak a decemberről januárra mért havi árváltozást nézzük, akkor Magyarország még mindig aggódhat.
4. ALAKUL AZ ÚJABB MAGYAR NATO-VÉTÓ?
Nagy lépést tett a holland miniszterelnöki posztról távozó Mark Rutte afelé, hogy ő legyen a NATO következő főtitkára. Ugyanis Washington is megerősítette, hogy támogatja a rutinos holland politikust, aminthogy mögötte áll a tagállamok kétharmada is. Ám az októberben megüresedő poszt elnyeréséhez egyhangú támogatásra van szükség, ahol az egyik legnagyobb akadály éppen a magyar szavazat lehet, Rutte ugyanis rengetegszer került összeütközésbe Orbán Viktorral. Látványosan megkezdte kampányát az újraválasztásáért lobbizó (és Orbán által szintén sokat támadott) brüsszeli bizottság vezetője is. Ursula von der Leyen nyitottnak mutatta magát arra, hogy együttműködjék a saját alakulatától, a jobboldali néppárttól jobbra álló konzervatívokkal. Illetve közülük azokkal, akik a jogállamiság és Ukrajna mellett állnak. Ez az a csoport, ahova a júniusi európai parlamenti választások után a Fidesz is be szeretne lépni, s amely ezzel a parlament harmadik legnagyobb frakciója is lehet.
5. AZ UKRÁNOK TÖBBSÉGE SZERINT MAGYARORSZÁG ELLENSÉG
Ahogy fogy a segítség, az ukránok is kezdenek egyre barátságtalanabbul nézni a világra. Egy friss felmérés szerint szinte minden szövetséges országnak romlott a megítélése tavaly nyár óta. Az Egyesült Államokat baráti országnak tartó ukránok aránya 86 százalékról 81-re csökkent, a lengyelek megítélésében még nagyobb a zuhanás: 94-ről 79-re. Mi magyarok pedig, ha lehet, még negatívabbak lettünk. Míg tavaly júniusban 42 százalék nevezett minket ellenségesnek, ma már 52 ez a szám, vagyis az ukránok többsége vélekedik így rólunk. Nálunk jobban csak Kínát, Iránt, Fehéroroszországot és persze Oroszországot utálják.
6. BUDAPESTEN ÉS PRÁGÁBAN A LEGDRÁGÁBB AZ ALBÉRLET
A jövedelmekhez képest Budapesten a legdrágább a lakásbérlés az európai nagyvárosok közül, legalábbis az Economist 35 várost összehasonlító indexe szerint, ahol a magyar fővárost a cseh és a portugál követi az ottani keresetek/albérletárak összevetésében. Ebből a szempontból a legkellemesebb az élet Bonnban, Bernben és Lyonban. Ha viszont csak önmagában a lakásbérlések árait nézzük, természetesen más a helyzet: Genfben, Londonban és Luxembourgban kell legmélyebben zsebbe nyúlni a kényelmes egyedül lakáshoz (90 ezer dollár körüli éves bevétel mellett engedhető meg csak), míg a legolcsóbb város Ankara és Szófia (18-20 ezer dolláros keresettel).
7. KISAJÁTÍTOTT FÖLDEKEN KASZÁL A SZEGEDI ÖNKORMÁNYZAT
Tizenhétszeres áron adja tovább a gazdáktól elvett földeket egy kínai cégnek a szegedi önkormányzat. A BYD autógyár-beruházásához szükséges 300 hektárnyi föld egy részét az önkormányzat kisajátítás útján szerezte meg a gazdáktól, a másik részét pedig a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Pick Szeged Zrt.-től vásárolta meg tavaly. Egy nyilvánosságra került szerződés szerint az egyik gazdának négyzetméterenként nettó 444 forintot fizet az önkormányzat, amit 19 eurós áron (körülbelül 7400 forintért) ad tovább a BYD-nek. Ugyanakkor a Picktől megvett ipari besorolású ingatlanokat kevesebbért adja tovább BYD-nek, mint amennyiért vette. Ezekért tavaly 8870 forintot fizetett négyzetméterenként, miközben ugyancsak 7400 forintért adja tovább, magyarán míg a gazdákon keres az önkormányzat, addig az önkormányzaton a Pick keresett.
8. JOGERŐSEN BŰNÖS A DK KÉPVISELŐJE
Garázdaság, választási csalás és testi sértés miatt jogerősen bűnösnek ítélte Varju Lászlót, a DK országgyűlési képviselőjét a Fővárosi Ítélőtábla és 900 ezer forint pénzbírsággal sújtotta. A garázdaságot és a testi sértést 2018-ban a MTVA-ban dulakodásig fajult tiltakozó demonstráción követte el a képviselő, amikor a tüntetők benyomultak a tévészékházba, a választási csalásért pedig azért ítélték el, mert a ’18-as választás előtt egy független újpesti jelöltet a visszalépésre próbált rábírni. Az ítélet érdekessége, hogy az elsőfokú bíróság a testi sértés vádja alól még felmentette Varjút, de az ítélőtábla ezt megváltoztatva ebben is bűnösnek találta. A tárgyalás előtt Gyurcsány Ferenc részvételével DK-s aktivisták tüntettek a bíróság épülete előtt. A Fidesz viszont követeli Varju László és a napokban szintén elítélt momentumos Fekete-Győr András képviselők távozását a közéletből.
9. CSAK IDŐ KÉRDÉSE
A brókerek ajánlata szerint a tőzsde azért jó befektetés, mert hosszú távon mindig emelkedik – de néha tényleg hosszú ez a táv: a japán részvényindex most csaknem három és fél évtized után ért új csúcsra. A Nikkei eddigi rekordja 1989. december végén született, s aki akkor vett japán részvényeket, szomorúan nézhette, ahogy azok az elkövetkezendő években értékük csaknem kétharmadát elvesztették. A mostani csúcsról sem lehet tudni, hogy újabbak követik-e vagy inkább egy szünet, a világ harmadik legnagyobb gazdasága ugyanis a tavalyi második fél évben megint zsugorodni kezdett.
10. SZÉP ÚJ VILÁG: KARBONMÉRŐ A DOLGOZÓKRA
Az egyéni szabadságjogi pokolba vezető út színtiszta környezetvédelmi jószándékkal van kikövezve: egy norvég startup, a Carbon Centrum ugyanis egy olyan alkalmazást kezd el tesztelni, amely pontosan méri a nagyvállalatok munkavállalóinak egyéni széndioxid-kibocsátását, vagyis minden dolgozó karbonlábnyomát. A fitnesz applikációkhoz hasonló programban minden használó egyedi azonosítót, Carbon ID-t kap, s a mobilitási, vásárlási és energia kategóriákban szerzett mérőszámok alapján alakíthatják át káros szokásaikat. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által támogatott fejlesztőcég 500 főnél nagyobb vállalatoknak kínálja ezt a dolgozói megfigyelést – és természetesen a Kínában szokásos büntetőpontos irány helyett a skandináv úton jutalmakkal kecsegtetik majd az emissziójukat csökkentőket.
