1. GARANTÁLT A SZABADSÁGHARC FOLYTATÁSA BRÜSSZELLEL
Az Európai Parlament mindent megtesz, hogy a magyar kormány ne tudjon engedményeket kicsikarni a brüsszeli bizottságtól. A parlament jogi bizottsága úgy határozott, az uniós bíróságon beperli a bizottságot, amiért az tavaly év végén szerinte megalapozatlanul szabadított fel tízmilliárd eurónyi befagyasztott uniós forrást. A végső döntés a precedens nélküli per megindításáról a parlament vezetőinek a kezében van. A lépés újabb csapást mért a forintra, amely ennek hatására egyéves mélypontra gyengült. Emellett alakul egy másik feszültségforrás is: jövő év közepén ugyanis Frankfurtban megkezdi a működését egy új pénzmosásellenes uniós hivatal, amely vizsgálhatja majd, hogy kik a magántőkealapok igazi tulajdonosai. Jelenleg a magyar szabályozás lehetővé teszi ennek a titokban tartását, miközben a konstrukcióban a magyar kormánynak kedves üzleti körök több ezer milliárd forintot halmozhattak fel ellenőrizhetetlenül. És hogy még legyen dolga Brüsszelnek: a Spar áruházlánc is bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul a főleg külföldi cégeket sújtó kiskereskedelmi különadó miatt.
2. A NYUGDÍJAK LÉKELTÉK MEG A KÖLTSÉGVETÉST
A 13. havi nyugdíj tolta meg a februári hiányadatokat, közel 1000 milliárd forintos lyukat ütve a költségvetésben, miután a januári 476 milliárdról 1421 milliárdra ugrott a nyugellátásokra szánt összeg. Február végén ezzel 1704 milliárdnál járt a büdzsé hiánya, ami máris kétharmada az idei hiánycélnak. Eközben hiába csökkent a jegybanki toleranciasávba az infláció, az elemzők szerint továbbra is Európa élmezőnyében maradhat. A fogyasztói árak emelkedését az üzemanyagok drágulása is hajtja, bár Nagy Márton miniszter szerint a kormánynak van egy megállapodása az ásványolaj-szövetséggel, mely szerint a hazai benzináraknak a régiós középmezőnybe kell tartozniuk, s be fognak avatkozni az árakba, ha nem így lesz. A nemzetgazdasági miniszter elismerte, idén nem reális a 4 százalékos növekedési cél – ezzel számoltak a költségvetésben –, elemzők 2-3 százalékosra várják a 2024-es GDP-növekedést.
3. VÉGÜL CSAK UGATOTT, NEM HARAPOTT
Előbb a bázisdemokrácia pórázon tartotta volna a vezetőket, ám végül mégiscsak a professzionális párttá válásra szavazott a viccpártnak indult kutyapárt tagsága. Két nap alatt 180 fokot fordultak, hiszen előbb leszavazták a pártnak nagy lehetőséget adó budai ellenzéki előválasztási indulást, mire lemondott a két elnök, s Kovács Gergely azt is jelezte, így az esélyesség ellenére a XII. kerületi polgármesteri székért sem indul el. Ettől azonban megijedt a tagság, rendkívüli gyűlésen megerősítették a társelnököket, s elsöprő többséggel mégis támogatták a hegyvidéki előválasztási megméretést. Közben az államfő június 9-re kiírta az együtt tartandó önkormányzati és európai választásokat.
4. BELÜGYMINISZTERI RECEPT GYÓGYSZERHIÁNYRA
Pintér Sándor döntött a stratégiai gyógyszerlistára kerülő hatóanyagokról, összesen 312-t sorol fel, amelyek a biztonságos betegellátáshoz szükségesek. A nagykereskedőknek egyhavi mennyiséget kell betárazniuk ezekből, mégpedig a megelőző 12 hónapban értékesített mennyiségeiket alapul véve. A két hónap múlva élesedő stratégiai gyógyszerlista a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján jelenik majd meg. Az elmúlt években 1600 gyógyszer került fel a hiánylistára, tavaly decemberben 183-at nem lehetett beszerezni, többségüknek volt helyettesítő gyógyszere, viszont 41 hiányzó készítményt csak hatósági engedéllyel, egyedi importtal lehetett beszerezni. Ezt az anomáliát szüntetné meg Pintér rendelete.
5. KÉNYELMES REPÜLÉS, ALAPOS HÍDAVATÁS
Két hónappal ezelőtt a híd még túl messze volt a Ipoly áradása miatt, így akkor kényszerűségből csak a drégelypalánki művelődési házban adta át Szijjártó Péter, viszont mostanra a külügyminiszter már odaért száraz lábbal. Ezért aztán a 48 méteres, 2,9 milliárd forintért épült Szent Borbála-hidat másodszor is felavatta, az első aktust amúgy is átnevezték projektzáró rendezvénynek. Persze az Ipoly-partnál sokkal több időt tölt (és pénzt költ) a levegőben a magyar diplomácia vezetője: egy holland luxus magánrepülő bérlése három alkalomra (kétszer New York úti céllal) tavaly 264 millió forintot vitt el. Szijjártó delegációival általában magyar honvédségi géppel szokott utazni, fedélzeti költései is rekorderek: kairói útján 5,5 millióért ettek-ittak, s 7 millióért interneteztek.
6. BŐS-NAGYMAROS RETRO, KORMÁNYBIZTOSSAL
Az energiaügyi tárca közigazgatási államtitkára a magyar-szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztéséért felelős kormánybiztos is lett. Czepek Gábor feladata a bősi erőmű rendezetlen vitájának lezárása. A rendszerváltó antikommunista politikai szimbólummá lett bős-nagymarosi vízlépcső építésének 1989-es felfüggesztése miatti vitában 35 éve nem jött létre megállapodás a felek között, pedig erre 1997-ben a hágai Nemzetközi Bíróság is kötelezte a két országot, de még a Duna vízhozamának megosztásában sem sikerült megegyezni. A kormány a jelenlegi kedvező szlovák-magyar viszony miatt próbálkozik az ügy kompromisszumos lezárásával.
7. MAGÁNEGYETEM VINNÉ AZ ELITGIMNÁZIUMOT
A névadó csizmás író és parasztpolitikus kérdően pödörné legendás bajszát, ha tudná, milyek érzelmek hullámzanak a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium körül, miután a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által fenntartott Milton Friedman Egyetem átvenné a főváros egyik legnívósabb középiskoláját. A szándékot a pedagógusképzés indulásával indokolja az egyetem, tandíj bevezetése nélkül. Óbuda ellenzéki önkormányzata szerint az intézményátadás csak a tanárok, diákok és a szülői közösség egyöntetű támogatása mellett lehetséges, valódi oka pedig az, hogy az állam képtelen biztosítani az országosan top 10-es gimnázium többször halasztott felújítását. A váltás azonban kérdéses, miután már több ezren írták alá az ellene tiltakozó petíciót.
8. HITEL HELYETT DÜH BUDAPEST LEGNAGYOBB LAKÓPARKJÁBAN
Nő a feszültség a Marina-parton, egyre idegesebbek a Duna Terasz Grande lakópark új lakástulajdonosai. A beruházó és a kivitelező cég elszámolási vitája miatt nincs birtokbavételi engedélye a beruházónak, így nem tud jelzálogjogot bejegyezni az OTP a hiteléből vásárlandó lakásokra, ezért leállította a hitelfolyósítást a jogi helyzet tisztázódásáig. E patthelyzetben azok sem tudnak beköltözni, akik már a teljes vételárat kifizették. Egyelőre beláthatatlan, mikor rendeződik a vita a beruházó és a kivitelező között, utóbbi nem hajlandó levonulni a területről addig, amíg nem fizetik ki, az építkezés ideje alatti áremelkedés okozta többletköltségeivel együtt.
9. FEMINISTA FRANCIÁK, HAGYOMÁNYHŰ ÍREK
Teljes kampányüzemmódba kapcsolt a francia elnök. Emmanuel Macronnak a múlt héten sikerült a világon egyedülálló módon az alkotmányba íratnia az abortuszhoz való jogot, de ez csak a kezdet volt, mert az Európai Unió alapjogainak chartáját is szeretné ugyanígy kibővíteni. Erre alig van esély, hiszen az a tagállamok egyhangú támogatását igényelné, szavazók szerzésére viszont kiváló eszköznek tűnik. Majd jött a következő Macron-petárda: még májusban szeretne elfogadtatni egy törvényjavaslatot, amely bizonyos esetekben engedélyezné az eutanáziát, bár magát a kifejezést az elnök gondosan kerülte. Miközben a francia feministák diadalmenetet tartottak, meglepő vereséget szenvedtek írországi társaik. Az ottani kormány népszavazáson kérdezte meg a választókat, ki akarnak-e venni az alkotmányból néhány, a hagyományos családmodellre és a nők tradicionális szerepére vonatkozó mondatot. A választók többsége el se ment voksolni, akik igen, azok nagy meglepetésre egy sort se akartak változtatni az ír alaptörvényen.
10. TENGERRŐL ÉRKEZNEK A SEGÉLYEK
Elindult az első segélyszállító hajó Gáza felé. A spanyol hajó Ciprusról indult, s mivel az övezetben jelenleg nincs működő kikötő, egy amerikai segélyszervezet vállalta, hogy gyorsan épít egy mólót. Közben az amerikai haditengerészet egész úszó kikötőt akar létrehozni az övezetnél, ami hónapokba telhet. Izrael akadályozza, hogy a segélyek közúton jussanak el Gázába, de a tengeri szállítmányok ellen nincs kifogása. A harcok a muszlim szent hónap, a ramadán beköszöntével sem csillapodtak. Közben egy magyar festő műve is a közel-keleti konfliktus áldozata lett. Palesztinbarát aktivisták a cambridge-i egyetemen összekaszabolták az európai hírességek körében hatalmas portréfestői karriert befutott Fülöp Elek László több mint száz éves képét, amely Lord Balfourt ábrázolta, aki annak idején támogatta, hogy a zsidók Palesztinában leljenek ismét otthonra.
