1. UKRAJNA KÉSZÜL A NYÁRI OROSZ OFFENZÍVÁRA
Ukrajna csökkentette a hadkötelezettség alsó korhatárát, mert óriási szüksége van újabb katonákra, hogy megállítsa az egyre magabiztosabban támadó oroszokat. Ezentúl 27 helyett már 25 év felett behívhatók a férfiak. Oroszországnak nincsenek ilyen gondjai: egyrészt a jó zsold miatt sok önkéntes jelentkezik a szegényebb régiókból, másrészt a moszkvai terrortámadás óta a Kreml szerint még többen akarnak harcolni. Az iszlamista terrortámadással továbbra is Kijevet vádolja a Kreml, sőt kérte is ukrán vezetők kiadatását, amit persze Ukrajna nem tett meg. Közben Brüsszelben a NATO-külügyminiszterek tanácskozásán egy százmilliárd eurós katonai segélycsomagot próbálnak tető alá hozni Kijevnek. A magyar és az ukrán külügy pedig megegyezett abban, hogy felállítanak egy közös bizottságot, amelynek tíz napon belül be kell mutatnia, hogyan kellene megoldani a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatos kérdéseket.
2. A KÜLÜGYBŐL A FIDESZ-KOMMUNIKÁCIÓBA
Hollik István helyett Menczer Tamás lett a Fidesz kommunikációs igazgatója, aki ezzel egyszersmind el is búcsúzik külügyminisztériumi államtitkári posztjától, pedig egy évtizede dolgozott Szijjártó Péter miniszter egyik legközvetlenebb munkatársaként. Azt még nem közölték, ki lesz az új külügyi államtitkár, mint ahogy azt sem, az egykori kormányszóvivő Hollik kap-e újabb megbízást. A külügyi kommunikáció most amúgy leginkább a brazil interjúkérések hárításával van elfoglalva: helyi sajtóértesülések szerint az ottani magyar nagykövetség két brazil alkalmazottját is kirúgta, mert arra gyanakszik, hogy ők árulhatták el, hogy az előző brazil elnök titokban két éjszakát töltött a nagykövetségen, attól félve, hogy letartóztatják. A magyar nagykövet egyelőre nem nyilatkozik, a brazil hatóságok vizsgálódnak.
3. ÖTRE NŐTT A MAGYAR DOLLÁRMILLIÁRDOSOK SZÁMA
Immár öt dollármilliárdosa van Magyarországnak: a Forbes a világ 2781 – ami szintén rekord – dollármilliárdost rangsoroló listájára Mészáros Lőrinc (1,7 milliárd dolláros becsült vagyonnal), Csányi Sándor (1,6 milliárd dollár), Felcsuti Zsolt (1,3 milliárd dollár), Gattyán György (1,1 milliárd dollár) és Veres Tibor (1,1 milliárd dollár) fért fel hazánkból. A világ leggazdagabb embereinek vagyonát több mint 14 ezer milliárd dollárra becsülték, ami körülbelül nyolcvanszorosa a teljes magyar GDP-nek. Közben történelmi csúcsra ugrott tavaly év végére a magyarok külföldi bankokban tartott betétállománya – a jegybank adatai szerint 1676,6 milliárd forintról van szó, ami a lakosság bankoknál és az államkincstárnál lévő betétállományának közel nyolcada.
4. CÉGEK TULAJDONVISZONYAIBA IS BELENYÚLHATNA A GVH
A verseny torzulásának megakadályozására a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) német mintára erősítené meg egy új kormányzati javaslat. Eszerint az „alapvető jelentőségű vállalkozások” (vélhetően bankok, kereskedelmi láncok, fontos alapanyagok gyártó vállalatok, távközlési cégek) esetében információs kötelezettség előírása mellett akár kényszerértékesítést is elrendelhetne a GVH, ha nem képesek működésüket biztosítani. Elemzők aggályosnak tartják, hogy a kormány politikai célokra használhatja az új szabályt, de bírálják azt az alaptörvénnyel és az uniós joggal való összhang hiánya miatt is, és azt sem tartják egyértelműnek, milyen ismérvek alapján minősül egy cég alapvető jelentőségű vállalkozásnak. A GVH versenyfelügyeleti eljárásban élhetne új hatáskörével, döntéseit közigazgatási perben lehetne vitatni.
5. NŐI VEZETŐT KAPNAK A TITKOSSZOLGÁLATOK
Női vezetője lesz a Rogán Antal által felügyelt titkosszolgálati csúcsszervnek. Kovács Zoltán Andrást a Nemzeti Információs Központ főigazgatói székében Hatala Anna nemzetbiztonsági dandártábornok váltja majd, parlamenti meghallgatása még a héten megtörténik. Hatala Anna eddig az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőhelyettese volt, egyébként a 2010-2013 között regnáló országos rendőrfőkapitány, Hatala József lánya. Amíg azonban édesapját miniszterként Pintér Sándor felügyelte, ő már Rogán Antal beosztottja lesz, miután Pintértől 2022 nyarán Rogánhoz került a titkosszolgálatok irányítása.
6. CSÚCSON A BŰNCSELEKMÉNYEK ÉS A BÍRSÁGOK IS
Kilőtt a statisztikában a csalások és lopások száma 2022-2023 között, így hiába volt tavaly komoly csökkenés több súlyosabb bűncselekmény-kategóriában (emberölések, közúti balesetek okozása), összességében 6,2 százalékos lett az emelkedés. Ezzel pedig 2018 óta nem látott magasságba emelkedett a regisztrált bűnesetek száma, ami a KSH adatai szerint tavaly 178 172 lett. Egyébként a húsz regisztrált bűncselekmény-típusból 14-ben visszaesés történt, de a gazdasági-társadalmi válsággal össszefüggő kisebb bűnesetek lehúzzák az összképet, különösen a csalások majdnem húsz százalékos emelkedése. A közlekedési balesetek csökkenéséhez képest viszont hatalmasatt nőtt a rendőrség bevétele gyorshajtási bírságokból, a 26 milliárd feletti összeg minden korábbi rekordot megdöntött.
7. ELŐTERJESZTÉS A KULTURÁLIS KÖZPONTOSÍTÁSRÓL
Már a sajtó kezébe jutott az a törvénytervezet, amely teljes központosítást hozna a kultúrában. Ennek jegyében a Nemzeti Színház szervezné a megyei hatókorű színházi szervezetek együttműködését, a nagyvárosokban kulturális rendelet szabályozná az intézmények kapcsolatát, országos kulturális szakmai ellenőrzési rendszer jönne létre, az Országos Széchenyi Könyvtár alá kerülne a könyvszakma, a kistelepüléseken egységes kulturális közösségi központokká szervezik az intézményeket. A koncepciót jegyző Demeter Szilárd nem tud róla, hogy már kormány elé került volna a terv, amely a zenekarokat és az alkotóművészeket is központi szervezet alá terelné. Eközben a képzőművészeti egyetem oktatói is levélben követelik a béremelést, a sztrájk lehetőségét kilátásba helyezve.
8. TÖRVÉNNYEL TILTJÁK EL A FIATALOKAT AZ ENERGIAITALOKTÓL
Megtiltja az energiaitalok árusítását a 18 év alattiaknak az az új törvényjavaslat, amit KDNP-s politikusok nyújtottak be. A tervezet indokolása szerint az elmúlt években több száz esetben szorultak orvosi ellátásra fiatalok energiaital túlfogyasztása miatt. Korábban is téma volt már, hogy meg kell akadályozni a gyerekek energiaital-vásárlását, 2012-ben a kormány el is kezdte a szükséges jogszabály megalkotását, de ennek eredményeként végül csupán annyi történt, hogy bevezették a népegészségügyi termékadót. Kilenc évvel ezelőtt a DK is felvetette az energiaital-kereskedelem szigorítását.
9. BALESET A KOMÁROMI AKSIGYÁRBAN
Nem volt a levegőben határérték feletti veszélyes anyag a komáromi SK Batteries akkugyár területén, állítja a cég annak kapcsán, hogy húsvétvasárnap (!) este a dolgozók közül többen fejfájásra panaszkodtak és arra, hogy az üzemben ebben az időszakban szúrós szag terjengett. Vélhetően hidrogén-cianid került a levegőbe – határérték alatti mennyiségben. (A hidrogén-cianid színtelen, könnyen párolgó szúrós szagú folyadék, a belőle párolgó gőz rendkívül mérgező, oxigénnel keveredve pedig robbanásveszélyes.) A fejfájásos panaszok miatt nyolc dolgozót szállítottak kórházba, de a kivizsgálásuk után hazaengedték őket. A komáromi katasztrófavédelem szakemberei is érzékelték a szúrós szagot, azonban határérték feletti veszélyes anyagot ők sem mértek.
10. HARRY POTTER ÉS A TRANSZNEMŰ SKÓTOK
Az első menet a Harry Potter írónőjének fölényes győzelmét hozta a skót kormánnyal és általában a transzneműek jogait mindenek fölé emelő progresszívokkal folytatott küzdelemben. A skót rendőrség ugyanis bejelentette, nem fognak eljárást indítani J.K. Rowling ellen, amiért az következetesen megkülönbözteti a született nőket a transznemű nőktől. Az Edinburgh-ben élő írónő azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy Skóciában most életbe lépett a gyűlölet-bűncselekményekről szóló új törvény, amely alapján akár több éves börtönnel is sújtható, ha valaki transzneműekkel szemben gyűlöletet keltő anyagot közöl vagy úgy viselkedik. A skót rendőrséget már az első nap elárasztották a valódi és álfeljelentések, a brit kormány pedig közölte, hogy náluk szó sem lehet ilyen jogszabályról, s ehhez az ígérethez a baloldali ellenzék is csatlakozott.
