1. NINCS MEGÁLLÁS A HÁBORÚBAN
Újabb, eddig tiszteletben tartott határokat léptek át az Ukrajnában harcoló oroszok és a Kijevet támogató nyugati hatalmak egyaránt. Amerikai értesülések szerint az oroszok tiltott vegyi fegyvereket vetettek be többször és több helyen. A kloropikrint az első világháborúban használták, s Moszkva is aláírta a nemzetközi egyezményt, amely tiltja az alkalmazását. A Kreml szerint alaptalan vádaskodásról van szó. Közben a Kijevben tárgyaló brit külügyminiszter nyilvánosan kijelentette, hogy az ukránok bevethetik oroszországi célpontok ellen is a britektől kapott fegyvereiket, hiszen az oroszok is ukrán célpontokat támadnak. Korábban nyugati vezetők csak azt támogatták, hogy Kijev a megszállt területeken vagy legalábbis azok közelében válasszon célpontokat a tőlük kapott rakétáknak.
2. KONZERVATÍVOK NEHÉZ NAPJAI
Egyre kevésbé reménykedhetnek a brit konzervatívok abban, hogy kormányon maradhatnak az év második felében esedékes parlamenti választások után. Most egy újabb időközi képviselő választáson szenvedtek megalázó vereséget, immár zsinórban a nyolcadikat Rishi Sunak másfél éves miniszterelnöksége óta. A hely az ellenzéki Munkáspárté lett, amely hasít a felmérésekben. Az ezzel egy időben tartott helyhatósági választásokon sem termett sok babér a toryknak, sok helyen már nem is a messze előttük lévő baloldallal, hanem a tőlük jobbra álló, populista Reformpárttal voltak nagy harcban. Sunak régi ígéretének megvalósításától, az illegális bevándorlás visszaszorításától várja a fordulatot. Sikerült ugyanis elfogadtatnia egy szigorú törvénycsomagot, amely lehetővé teszi a bevándorlók Ruandába toloncolását. De emiatt most Írországgal került vitába, amely nehezményezi, hogy az északír határon át hozzájuk menekülnek a brit illegálisok. Az ír-északír határ nyitva tartása viszont a békefolyamat és a gazdaság szempontjából is létfontosságú.
3. MAGYARÉK KÉTFELÉ LŐNEK BUDAPESTEN
A NER-ből kikerült Magyar Péter pártja előbb három fővárosi kerületi DK-s polgármester ellen is állított jelöltet, aztán a Tisza Párt csak Újbuda és Pestszentlőrinc vezetéséért indul, erzsébetvárosi jelöltjük mögül kiléptek, de rárajtolnak a fideszes Rákosmente polgármesteri székére és ma estig még egy fideszes kerületre is. A főpolgármester szóvá is tette, hogy Magyarék egyes ráindulásai a NER visszaépítését szolgálják – a Tisza-párt értelmezésében viszont a fővárosban a Fidesz és a DK közé ékelődnének be, hogy bizonyítsák azok egymásrautaltságát. Eközben a legfrissebb felmérés szerint nem veszélyezteti Karácsony Gergely első helyét (42 százalék) az inkább egymással versengő Szentkirályi-Vitézy duó a 23-21 százalékos támogatottságával.
4. SAJTÓPEREKET INDÍTOTT ORBÁN VIKTOR
Orbán Viktor több olyan lap ellen is pert indított, amely beszámolt a Spar-üzletlánc vezérigazgatójának egy osztrák lapnak adott interjújáról az Economx lapszemléje nyomán. A kormányfő magánszemélyként az Economx mellett a 24, a 444, a Klubrádió, a Hírklikk és az Index lapokat pereli. A kifogásolt cikkekben idézték a Spar osztrák vezérigazgatóját, aki elmondta, miért menekítették Svájcba cégük magyarországi vagyonának egy részét: azért, mert így akartak védekezni az ellen, hogy Orbán oligarchái megszerezzék a magyar piacon működő élelmiszer-üzletláncukat. Azt is állította, Orbán rokona számára a befektetési lehetőséget kért tőlük a Spar magyar leányvállalatába.
5. SŰRŰBBEN VÁLTOZTAT ÁRAIN A MOL
Változtat árazási gyakorlatán a Mol: az eddigi heti két alkalom helyett akár többször is módosíthat nagykereskedelmi árain az olajcég. A cégcsoport azért lép a rugalmasabb árképzés irányába, mert „az üzemanyagok világpiaci ára gyorsan, gyakran ugrásszerűen változik”. Közben hétfőtől újabb árcsökkenés várható a hazai töltőállomásokon: a benzin és a gázolaj is 2-2 forinttal lesz olcsóbb, így átlagosan a benzin literje 629, míg a gázolajé 616 forint lesz a Holtankoljak adatai szerint. A KSH azonban ennél magasabb átlagárakat hozott ki az elmúlt hétre: a benzinnél 639-et, a gázolajnál 628-at – mindkettő körülbelül 2-3 százalékkal van a kormány által belőtt céltól, a régiós átlagártól.
6. BEZUHANT A LAKÁSÉPÍTÉS
Az év első negyedévében 2779 új lakás épült, 23 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban a statisztikai hivatal adatai szerint. Lakóparki ingatlant például egyet se adtak át és önkormányzati se épült. A kiadott építési engedélyek, illetve egyszerű bejelentések száma 4524 volt, 9,3 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A természetes személyek által épített lakások aránya 34-ről 38 százalékra nőtt, míg a vállalkozások által építetteké 65-ről 61 százalékra csökkent. A fővárosban továbbra is a koncentráció jellemző, most a XI. kerületben adták át az új lakások 48 százalékát. A vidéki régiókat a visszaesés jellemezte, csak néhány megyeszékhely volt ez alól kivétel, például Kecskemét, ahol Dél-Alföld régió új lakásainak 52 százalékát adták át.
7. EGYMÁST TOLVAJOZZÁK NER-SPORTBERKEKBEN
A tiszta kezek jegyében a nullpontra vezette saját értékelése szerint Lázár János a tenisz szövetséget, s most újabb mandátumra készül. Lázár 3,8 milliárd forintos adóssággal vette át a sportág vezetését 2020-ban, amely közlése szerint az előző elnökség alatt összesen hétmilliárdot kapott, „amelynek nagy részét valakik ellopták”. Feljelentések sorát tette meg, ám a főtitkár ellen kezdett pereket elbukta, viszont fideszes politikustársát, a teniszezők élén elődjét, Szűcs Lajost is felelősnek tartja, bár azt nem tudja, ellene zajlik-e nyomozás. Hasonló a hangulat a csepeli birkózóknál is, ahol korábbi NER-társak estek egymásnak, ott 534 millióra perelték be Németh Szilárd Fidesz-alelnök akadémiáját szerződésszegés miatt, a rezsibiztos viszont a pártból általa elüldözött Borbély Lénárd polgármestert látja a feljelentés mögött.
8. TÚL SOK MAGYAR ÜL
Magyarországon ültek legtöbben börtönben az unióban 2022-ben: míg a huszonhét tagállamban 484 ezren, nálunk 20 ezren. Ezzel az Eurostat lakosságszám-arányos listája élén állunk. Míg az uniós átlag 100 ezer lakosra vetítve 108 volt, Magyarországon ennek csaknem a kétszerese: 200. Utánunk Lengyelország (190), majd Csehország és Szlovákia (181-181) következik. A huszonhét tagállamból tizenegyben voltak túlzsúfoltak börtöncellák, ami azt jelenti, hogy többen „lakták”, mint ahány rabra tervezték. Cipruson száz börtönférőhelyre 226 elítélt jut, Franciaországban 119, Belgiumban 118. Magyarország a kilencedik helyen áll a határérték körüli létszámadatával.
9. FREDI ÉS A KŐKORSZAKI ALBÁN BÖRTÖNÖK
Ahogy az olasz baloldal az európai választásokkal próbálja kiszabadítani magyar cellájából Ilaria Salist, ugyanígy tenne a görög jobboldal egy albán börtönben ülő göröggel. A görög kormánypárt ugyanis közölte, hogy az EP-jelölti listájára felrakja Fredi Belerit, aki az Albániában élő görög kisebbség legismertebb képviselője. Belerit egy görög többségű albán kisváros polgármesterének választották, ám választási csalásért börtönre ítélték. Az albánok tehát egy korrupt szeparatista politikust látnak, a görögök viszont egy hőst, aki nem hagyja, hogy az albánok elnyomják a helyi görögöket és Athén szerint a hatóságok ezért az ellenállásért büntetik koncepciós perekkel.
10. KULKA JÁNOS LETT A NEMZET SZÍNÉSZE
A Kossuth-díjas Kulka Jánost választották a március végén elhunyt Tordy Géza helyére a nemzet színészei. A 2016-ban sztrókot kapott Kulka 2018-ban visszavonult, de 2019-ben szöveg nélküli szerepben újra színpadra állt, s beszédzavara múlásával már szöveges szerepet is vállalt újra. Eközben a hírek szerint egy másik Nemzet színésze nem kap új szerződést a Nemzeti Színháztól, a Kossuth-díjas Udvaros Dorottya állítása szerint azt az intézmény anyagi helyzetére hivatkozva nem hosszabbították meg, így 22 év után távozik a társulatból. Vidnyánszky Attila igazgató úgy reagált, hogy Udvarost szerződés köti a színházhoz, a társulat tagja. Udvaros korábban kritikusan fogalmazott a Nemzetiben történt súlyos balesetről, szerinte a veszélyét korábban jelezték kollégái, s érthetőnek tartotta Vidnyánszky lemondását – aki végül maradt.
