1. DEBRECENT IS BEVETTE A NER-DISSZIDENS
A kormánypárti fellegvárnak számító Debrecenben is megtöltötte a főteret Magyar Péter fellépése: a Tisza Párt vezetője az „Orbán-Tiborcz-Mészáros részvénytársaság” feloszlatását és korszakváltást ígért beszédében, valamint a június 9-i választás előtti estére a budapesti Hősök terére a „rendszerváltás utáni legnagyobb politikai demonstrációt” hirdette meg. Eközben a mentőszolgálat mellett már az adatvédelmi hatóság is vizsgálódik, hogyan szivároghatott ki az a jegyzőkönyv, amely alátámasztja Magyar exfeleségének, Varga Juditnak a történetét. A volt igazságügyminiszter szerint ugyanis egy családi veszekedésük után Magyar öngyilkosságot színlelt, de nem várta meg a Varga által kihívott mentőket. Közben tovább zajlik a huzakodás a listavezetői tévévitáról. Magyar álláspontja, hogy ő csak a közszolgálati tévében szeretne vitatkozni, amit a többi ellenzéki párt vezetője nem ért. Ráadásul a Nemzeti Választási Bizottság éppen most állapította meg, hogy a köztévé törvényt sértett, amikor a Híradóban közzétette a Fidesz reklámjait.
2. JAKAB PÉTER CSAK LÁJKBAN ERŐS
Hiába a 440 ezer Facebook-követő, a közösségi média lájkjait nem tudta valódi, papíralapú ajánlásokra váltani a határidőig Jakab Péter, így hatalmasat bukva lemaradt az európai parlamenti választási indulásról. A volt Jobbik-elnök Nép Pártján nevű formációja képtelennek bizonyult az EP-listaállításhoz szükséges minimum 20 ezer hiteles aláírás összegyűjtésére. Ehhez képest továbbra is ügyesen lavíroz az eddig soha semmilyen választáson önállóan még nem indult Párbeszéd, amely a fővárosi baloldali közös lista első és negyedik helyét is megszerezte. Közben a Mi Hazánk EP-listáját vezető Borvendég Zsuzsanna történész felmondott állami munkahelyén, a Magyarságkutató Intézetnél, ahonnan állítólag csak Csák János miniszter közbenjárására nem bocsátották el, ám most maga lépett, hogy a kampányra koncentrálhasson.
3. PESSZIMISTA A MAGYAR
Az egyik legborúlátóbb nép a világon a magyar, csak a peruiak pesszimistábbak még nálunk is. Az Ipsos nemzetközi felmérése szerint más népek se értékelik rózsásnak a helyzetüket: globálisan a megkérdezettek 62 százaléka véli úgy, hogy rossz irányba haladnak hazájában a dolgok, januárban 59 százalék gondolta így. Nálunk persze minden még ennél is rosszabb: januárban a magyarok 78 százaléka volt elégedetlen, áprilisban pedig már 83. A magyaroknak csupán 17 százaléka szerint áll jól az ország gazdasága, ami hátulról a harmadik helyet jelenti az elégedettségi listán, amelyen az átlag 38 százalékra jött ki. A magyarok 44 százalékát leginkább a korrupció aggasztja, ezt követi a szegénység és az infláció.
4. EGYEDÜL MARADTUNK A JOGÁLLAMUNKKAL
A tavalyi kormányváltás elég volt ahhoz, hogy Brüsszel megbocsásson Varsónak: az Európai Bizottság most közölte, hogy ideje megszüntetni a lengyelek ellen folyó jogállamisági eljárást, így most már csak Magyarország ellen lesz érvényben ilyen. A végső soron akár az uniós szavazati jog felfüggesztésével is fenyegető procedúra 2017-ben indult az Orbán-kormány legszorosabb uniós szövetségesének számító lengyel kabinet ellen, Magyarország a következő évben került sorra. Elsősorban az igazságszolgáltatási reform verte ki a biztosítékot Brüsszelben, bár később már a melegjogoktól a sajtószabadságig mindenen vitatkozott Varsó és Brüsszel. Utóbbi most már úgy látja, hogy a lengyel jogállamiság nincs tovább veszélyben, s időközben elkezdtek folyni a befagyasztott uniós milliárdok is.
5. AZ ÖRMÉNYEK NEM HARAGSZANAK RÁNK
Sikerült a nagy magyar diplomáciai mutatvány: úgy javultak meg a magyar-örmény kapcsolatok, hogy közben a magyar kormány Örményország legfőbb ellenségének, Azerbajdzsánnak a legszorosabb európai szövetségese. 15 év után járt újra örmény külügyminiszter Budapesten, s a látogatás eredménye, hogy a két ország kölcsönösen nagykövetséget nyit a másiknál, júliustól pedig a Wizz Air közvetlen légijárattal köti össze Budapestet és Jerevánt. A kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött úgy is, hogy közben az örmények egy villámháborúban elvesztették az általuk lakott, s még a Szovjetunió szétesésekor elfoglalt Karabahot, amely most újra Azerbajdzsánhoz tartozik, de már örmény lakosok nélkül. A visszafoglalás után Szijjártó Péter volt az első EU-s külügyminiszter, aki Karabahba utazott gratulálni az azerieknek, s megbízást kérni magyar cégeknek az újjáépítésben.
6. BEZUHANT A MAGYAR KÜLKERESKEDELEM
A Covid-válság óta nem látott mértékben, 15 százalékkal esett vissza a magyar export márciusban, míg az import még ennél is nagyobbat zuhant, az előző év márciusához képest 20 százalékkal zsugorodott a behozatal. Előbbi adat arra utal, hogy a külpiacainkon – elsősorban az Európai Unióban – sem talált még magára a kereslet, míg utóbbi mögött a gyenge hazai fogyasztás áll. Hogy nem egyszeri kilengésről van szó, azt jól mutatja az első három havi adat: a kivitel 8, míg a behozatal 15 százalékos mínuszban van az előző évihez képest. Mivel az import nagyobb mélyrepülésben van, mint az exportunk, így a külkereskedelmi többletünk továbbra is rekordközeli, márciusban 1,5 milliárd euró felett volt, ami főként a csökkenő energiaáraknak köszönhető.
7. BUDAPESTEN A LEGKISEBB A REZSI AZ UNIÓBAN
Átlagosan 2-2 százalékkal csökkent áprilisban a lakossági gáz- és áram ára az európai fővárosokban, és a budapestiek fizetik a legkisebb rezsit (az áram 9,5; a gáz 2,6 eurocent/kilowattóra) állapította meg egy finn kutatóintézet. Budapestnél csak az unión kívüli Kijevben kapta olcsóbban a lakosság a gázt és az áramot. A közép- és kelet-európai fővárosokban az áram olcsóbb a 24 centes uniós átlagnál, s hasonló a helyzet a háztartási földgázzal is.
8. ELKEZDŐDÖTT A MAGYARÉRETTSÉGI
Ma reggel a magyar nyelv és irodalom írásbelivel megkezdődtek az idei érettségik. Középszinten 73 472, emelt szinten pedig 2066 diák vizsgázik magyarból. Ők az elsők, akik a 2020-ban bevezetett új nemzeti alaptanterv szerint tanultak, s most az új szabályok szerint kérik őket számon. Például érvelő szövegek, illetve kérvények írása helyett a lexikai tudást mérő műveltségi tesztet kellett kitölteniük. A szövegértés feladatrésznél pedig a nyelvtantudásról is számot kellett adniuk. A szövegalkotó feladatnál választhattak a műelemzés, vagy a témakifejtő esszé között. Idén a középszintű vizsgát tevők Karinthy Frigyes Az olasz fagylaltos című novelláját vagy Babits Mihály Ars poeticáját elemezhették.
9. BOHÓCOZÁS UTÁN VÉBÉ-GYŐZELEM
Nem volt konfliktusmentes siker, ám a vége jó lett: története során először lett divízió I/A világbajnok a magyar férfi jégkorong-válogatott, amely a Bolzanóban szerzett vb-arannyal 2008 óta immár negyedszer jutott a világelitet jelentő A-csoportba. Minden eddigi feljutásunk kanadai szövetségi kapitánnyal történt, ezúttal Don MacAdam irányításával két győzelemmel kezdtünk, majd meglepő vereség jött a csaknem színmagyar román válogatottól, ami után a skandináv ligákban felnőtt Galló Vilmos csatár egyszerűen lebohócozta edzőjét, majd elnézést kért, a sorokat rendezték, megverték a házigazda olaszokat, a végén pedig tétmeccsen első ízben Szlovéniát is. A kanadai mester egyébként távozik a diadal után posztjáról, miközben jövőre a női válogatottunk is az A-csoportban játszik majd.
10. ÍGY IS LEHET NYERNI
Egyre bizarrabbnak tűnnek a választások a világban: most például Panamában választottak elnökké egy olyan jelöltet, aki csak annak köszönheti sikerét, hogy őt támogatta egy politikus, aki maga nem indulhatott, lévén pénzmosás miatt tíz év börtönre ítélték, de sikerült időben egy nagykövetségre menekülnie. Az új elnök tehát José Raúl Mulino, de az igazi hatalom Ricardo Martinellié, aki dúsgazdag üzletember, és 2009-től 2014-ig egyszer már állt az ország élén, s aki ugyan jobboldali, de a szélsőbalos diktátor által vezetett Nicaragua nagykövetségén kapott menedéket. Martinelli elnöksége alatt a csatornabevételek miatt jól ment Panamának, ami ma már egyre kevésbé mondható el, s miközben a gazdaság megtorpant, nőtt a bűnözés és a korrupció is.
