1. PUTYINT BEIKTATTÁK, ZELENSZKIJT MEG AKARTÁK ÖLNI
Hivatalosan is megkezdte újabb, immár ötödik elnöki ciklusát Vlagyimir Putyin. Sok jó ettől a ciklustól sem várható, hiszen az előző periódus egyik utolsó intézkedése az volt, hogy hadgyakorlatot rendelt el atomfegyverekkel a nyugati határon. Jobbkeze, Dmitrij Medvegyev pedig Washington, London és Párizs elleni atomcsapásokról beszélt. Egy vezető amerikai demokrata politikus viszont katonák Ukrajnába küldésének lehetőségét vetette fel, ha tovább romlik Kijev helyzete a fronton, ahol az oroszok újabb falvakat foglaltak el. Közben az EU a tizennegyedik szankciós csomagra készül Moszkva ellen, ami az orosz gázexportot venné célba. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat pedig meghiúsított egy merényletet, ami Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és magas rangú vezetők ellen irányult. Letartóztatták az ukrán kormányvédelmi egység két ezredesét, azzal gyanúsítják őket, hogy az orosz állambiztonsági szolgálat ügynökei voltak, és Zelenszkij testőrei között kerestek „végrehajtókat”.
2. A FÉLIG ELFOGADOTT TŰZSZÜNET
Több hónapos tárgyalások után a Hamász belement egy újabb tűzszünetbe, de ez nem sokat jelent, mert senki nem tudja, mire is mondott igent a palesztin fegyveres szervezet, ráadásul Izrael egyáltalán nem kötelezte el magát, sőt. Tegnap az izraeliek elfoglalták a Gázai övezet déli részén lévő Rafahnál az Egyiptomba vezető határátkelőhelyet, és folytatták a csapásokat a Hamász ellen. Egy másik határátkelőnél a hétvégén a Hamász több izraeli katonát megölt. Az övezet déli részén másfélmillió ember zsúfolódott össze, akik északról menekültek oda, és most attól rettegnek, hogy Izrael Rafahban is hadműveletbe kezd, amiről amúgy a világ vezetői próbálják lebeszélni a zsidó államot. A palesztinok most egy kis haladékot kaptak, amíg kiderül, hogy sikerül-e megegyeznie Izraelnek és a Hamásznak az egyiptomi tárgyalásokon. Közben Izrael betiltotta a legismertebb arab nyelvű tévécsatornát, az Al-Dzsazírát.
3. AZ OLIMPIA IDEJÉRE FEGYVERNYUGVÁST SZERETNÉNEK
Elmaradt az áttörés a kínai elnök európai útjának első állomásán, Franciaországban. Pedig a francia államfő még a nagymamája szülőfalujába is elvitte Hszi Csin-pinget, hogy oldottabb körülmények között tárgyaljanak. Emmanuel Macron azt szeretné elérni, hogy az EU több árut exportálhasson Kínába, és hogy Kína kevésbé segítse az oroszokat a háborúban. Peking viszont azt, hogy minél akadálytalanabbul jussanak be a kínai áruk az európai piacra, s a legkevésbé sem zavarja, ha Oroszország gyengíti Európát. A megbeszélésből így egy közös felhívás lett, hogy legalább a párizsi olimpia idejére hallgassanak el világszerte a fegyverek. A kínai elnök Párizs után Belgrádba, majd Budapestre látogat.
4. MAGYAR PÉTERÉK MÉGSEM INDULNAK VIDÉKEN
Bár Magyar Péter állítása szerint mind a 19 megyében összegyűjtötték a listaállításhoz szükséges ajánlásokat, váratlanul úgy döntöttek, mégsem indulnak ezen az önkormányzati szavazáson, mert frissen verbuvált jelöltjeik között számos „álcivil és trójai faló”, azaz küldött ember van, akik ártanának az új pártnak. Így a Tisza Párt az EP-választás mellett csak Budapesten indul listával. Egyébként a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet is a Tiszát mérte a jelenlegi második legerősebb politikai erőnek. A Fidesz EP-listája 48 százalékon áll, azt követi a Tisza Párt (21), harmadik a DK vezette baloldali koalíció (12), majd a Kutyapárt 7, a Mi Hazánk pedig 5 százalékkal. Ez a kutatás azt mutatja, hogy a Tisza felszippantotta az 1 százalékra süllyedő Momentum, Jobbik, Jakab Péter, Márki-Zay és az LMP szavazóit, náluk csak Vona Gábor pártja jobb valamivel (3). A választáshoz kapcsolódó hír, hogy az elmúlt hetekben megtízszereződött a szavazási helyszínükön átjelentkezők száma, korábban ekkora emelkedés csak a voksolás előtti két hétben volt tapasztalható.
5. KARSAI DÁNIEL NEM ADJA FEL
Alkotmányjogi panaszokat nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a halálhoz vezető sorvadásos ALS-betegségben szenvedő Karsai Dániel alkotmányjogász, miután a Kúria is elutasította népszavazási kérdéseinek hitelesítését. Az eutanáziával kapcsolatos referendum ellen a bíróság azzal érvelt, hogy az életvégi döntésekről való népszavazási kérdés az élethez való jogalap törvényi szintű szabályozását módosítaná, Karsai ezt vitatja az egyén önrendelkezési jogával érvelve. A másik kúriai határozat szerint a szavaztatni kívánt kérdés nem egyértelmű, míg a jogász szerint létezik az alaptörvénnyel összhangban álló jogalkotási megoldás kérdései támogatása esetén (így büntetlenség adása az aktív eutanáziát segítőknek).
6. GYÓNÁSI TITOK ÉS GYERMEKVÉDELEM
Továbbra se lesz jelzési kötelezettsége annak a papnak, aki gyónás útján szerez tudomást egy gyerek elleni bűncselekményről. Ezt a múlt héten beterjesztett gyermekvédelmi törvénycsomaghoz benyújtott kiegészítő módosító javaslat mondja ki, amelyet Dunai Mónika fideszes képviselő nyújtott be. A Fidesz-frakció is támogatja, mégpedig azért, mert kiterjeszti a törvény hatályát az egyházi intézményekre is, így büntetni rendeli az egyházi személyeket is, ha elmulasztják a gyermekbántalmazások jelentését – csak a gyónási titok a kivétel. Ugyancsak gyermekvédelmi céllal holnaptól lép életbe az LMBTQI témájú könyvek kereskedelmi forgalmazását tovább szigorító kormányrendeletet. A könyvkiadóknak kell tájékoztatni a kereskedőket arról, mely könyveiket lehet csak fóliázva árusítani.
7. MEGLEPETÉST OKOZTAK A BOLTOK
Hosszú idő után végre ugrott egyet a boltok forgalma: az elemzői várakozásoknál jóval nagyobb ütemben bővült a kiskereskedelmi forgalom, mely 2 százalékkal emelkedett márciusban az előző hónaphoz képest, míg az előző évi márciussal összevetve 4,2 százalékkal. Ez már azt is jelenti, hogy a kiskereskedelem volumene másfél év után először haladta meg a 2021-es év átlagát, igaz, csak fél százalékkal. A reálbérek emelkedése tehát már megjelent a fogyasztásban is, pedig az első negyedéves GDP-adatokból erre még nem lehetett következtetni. Az uniós rangsorban is jól áll a magyar boltok forgalma: hazánknál nagyobb havi növekedést a kiskereskedelemben csak Lengyelországban (7,3 százalék) és Cipruson (4,8 százalék) mértek márciusban.
8. HÚSZ MILLIÁRD ÁLLAMI TÁMOGATÁS MUNKÁSSZÁLLÓKRA
A következő három évben a kormány pályázat útján 20 milliárd forint támogatást nyújt 25-30 új munkásszálló kialakításához. Ezek csak akkor fogadhatnak vendégmunkásokat, ha magyar munkavállalók nem jelentkeznek rá, kikötés az is, hogy a szálláshelyek felét magyarokkal kell feltöltetni. Az előírásokat megszegőkkel visszafizettetik a támogatás egy részét. A létesítményeket 10 évig kell munkásszállóként üzemeltetni, a pályázatokat szeptember végéig lehet benyújtani.
9. HARMINC MILLIÁRD KÜLFÖLDI INGATLANOKRA
2010 óta 30 milliárd forintért vásárolt külföldön ingatlanokat a magyar kormány, ebből 23 épületet vett zömében külképviseleti vagy kulturális célokra, lakásokat is vásárolt, ezek listája titkos. Az első hét év alatt 4 épületet vásároltak, 2017 óta főleg a kelet-közép-európai régióban 19-et. A legjelentősebbek ezek közül a müncheni és a krakkói főkonzulátus, illetve a dublini nagykövetség épülete. A brüsszeli mellett kulturális központok nyíltak Washingtonban, Kijevben és Fiumében. A magyar állam tulajdonába került a szlovákiai Tornalján található Moesz-kúria és a kassai Csáky-Dessewffy Palota is.
10. PÁRIZSBAN ADIDAS, HEAVY TOOLS, ROLAND ÉS TISZA
A háromszoros olimpiai bajnok kardvívó Szilágyi Áron és a világbajnok, olimpiai bronzérmes Telegdy-Kapás Boglárka lesz a magyar sportolói küldöttség két kapitánya a párizsi olimpiai játékokon. A magyarok sportruházatát, ahogyan 1968 óta mindig, most is az Adidas biztosítja, az ünnepi megnyitón a Heavy Tools kollekcióit viselik majd sportolóink, amelyben a nemzeti színek mellett megjelenik a franciákra jellemző sötétkék is. A hivatalos ünnepi öltözet a Roland Divatházból való, a paralimpikonokét a Tisza márka gyártja. Jelen állás szerint 16 sportágban 153 magyar kvóta van már meg, a cél 180-190 versenyzőnk részvétele.
