1. ATOMBIZTOS A KÍNAI-MAGYAR BARÁTSÁG
Tizennyolc különféle megegyezést írt alá Kína és Magyarország Hszi Csin-ping elnök háromnapos budapesti látogatásán. Egyebek közt közösen építik a magyar fővárost elkerülő vasúti gyűrűt, valamint a reptérről a belvárosba tervezett gyorsvasutat, további kínai beruházások jönnek az ország keleti régióiba, ahogyan elektromos autó-töltőhálózatot is építenek. Európa legnagyobb határátkelőjévé akarják fejleszteni szerb-kínai-magyar projektként a röszkei terminált, s kőolajvezeték is épülne Szerbia felé. További, egyelőre talányos és általános, tehát nem Paksra utaló bejelentés szerint megszületett a magyar-kínai nukleáris együttműködés is. A húsz év utáni budapesti kínai államfői látogatás nyugati visszhangja leginkább az EU egyetlen kínai barátjaként állítja be Orbánt.
2. MÉG EGY UKRÁN FRONT
Az oroszok új frontot nyitottak a háborúban, amikor megpróbáltak áttörni a két ország közötti határon a második legnagyobb ukrán város, Harkiv felé. Kijev azt mondja, hogy visszaverték az első próbálkozást. A területről a két évvel ezelőtti ukrán ellentámadás idején verték ki az oroszokat, akik viszont az elmúlt hetekben egyre sikeresebben nyomulnak előre a fő harcvonalon, kihasználva az ukránok ember- és lőszerhiányát. Az erőviszonyok drámai eltolódását mutatja, hogy az Európai Parlament legnagyobb frakciójának a vezetője, a néppárti Manfred Weber támogatásáról biztosította a francia elnök elképzelését, hogy a francia atomfegyvereket valamiképpen összeurópaivá tegyék, amiről a baloldali német kormány viszont hallani sem akar. Közben Kijevben Zelenszkij elnök kirúgta a különleges erők pár hónapja kinevezett főparancsnokát, miután kiderült, hogy a fegyveres erők több tagja is merényletet tervezett az elnök ellen.
3. A BÉKE(MENET) SZIGETE
A kormányoldal felveszi a kesztyűt Magyar Péterrel, és beszáll a tömegmozgató versenybe. Bejelentették ugyanis, hogy június 1-jére békemenetet szerveznek, amelynek ezúttal a végállomása szokatlan módon a margitszigeti nagyrét lesz. A békemenet elnevezés ez alkalommal tényleg tökéletesen beleillik a kormánypártok választási narratívájába, hiszen a demonstráció apropója a brüsszeli háborús uszítók megállítása. Mivel az összes közvélemény-kutatás szerint az ellenzék legerősebb emberének számító Magyar a Hősök terére jelentett be tüntetést egy héttel későbbre, a számháború borítékolható. Közben az ellenzéken belül folyik a vita a vitáról, a baloldali ellenzéki lista vezetője, a DK-s Dobrev Klára gyávának nevezte Magyart, amiért az csak a közszolgálati tévében lenne hajlandó választási vitaműsorban szerepelni.
4. ISMÉT NŐTT AZ INFLÁCIÓ
Bő egy évnyi csökkenő tendencia után ismét gyorsult az árak emelkedésének üteme: áprilisban 3,7 százalék volt az infláció a márciusi 3,6 után. Egyetlen hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak. Az élelmiszerek ára egy év alatt egy százalékkal nőtt, sokat drágultak a szolgáltatások, viszont kevesebbet kell fizetni az energiáért és a tartós fogyasztási cikkekért. Az emelkedés elemzők szerint tartós lehet, s az év végére 5 százalék fölé kúszhat az infláció. Az üzemanyagok egy év alatt 6,6, százalékkal drágultak áprilisban, de az ásványolaj-szövetség friss adatai szerint az árak a többszöri csökkentés után már elérték a környező országok átlagát.
5. UTOLÉRTEK, DE MÉGSEM
Nem a GDP-növekedés aktuális értéke a döntő két ország fejlettségi szintjének összehasonlításában, állítja terjedelmes véleménycikkében Nagy Márton gazdasági miniszter annak kapcsán, hogy az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-t tekintve Románia gazdasági teljesítménye tavaly megelőzte a magyart. Az egyébként más vonatkozásokban rendre nagy GDP-rajongónak mutatkozó miniszter ezúttal arra hívja fel a figyelmet, hogy a vagyoni helyzetet, az életkörülményeket és életminőséget megragadó további mutatókban Magyarország Románia előtt jár. Ráadásul a gazdagok és a szegények közti egyenlőtlenség is sokkal nagyobb keleti szomszédunknál, ahol nincs is annyi embernek munkája, mint nálunk.
6. KÖLTSÉGVETÉSI REVIZOROK A KÓRHÁZAKBAN
Májustól újabb 14 kórházba rendelt ki a kormányzat felügyelőket, többek között a miskolci, a kecskeméti, a soproni, a komáromi és a dunaújvárosi intézményekbe. Így már az államiak csaknem felében vizsgálják, hogy az adósságtörlesztésre adott állami forrásokat mire költik, hangzott el a kórházszövetség kongresszusán, ahol a költségvetési felügyelet igazgatója beszámolt a vizsgálatok eddigi tapasztalatairól is. Például 7,5 ezer dolgozó javadalmazását elemezték és 2 ezer olyan orvost találtak, aki kétszer akkora bért kapott, mint amennyi járt volna. Volt, aki egyidejűleg kilenc helyen dolgozott, és olyan is, aki egy hónapban 1528 munkaóráért kapott bért.
7. AZ OTP MÁR LIMITÁLTA A NAPI ÁTUTALÁST
Az OTP elsőként vezette be az egymillió forintos automatikus napi átutalási limitet, ami egyébként szeptembertől lesz kötelező minden magyarországi banknak. Ezt biztonsági okok miatt, a csalások elleni védekezés érdekében rendelte el a kormány. A számlatulajdonosok az OTP által elvégzett beállításon bármikor módosíthatnak, mint ahogy a többi bank ügyfele is bármikor beállíthat saját limitet biztonsági okokból.
8. TÖBB VESZTESÉGET GYÁRTOTTAK, MINT NAPELEMET
Nem csak beruházás lehet stratégiailag kiemelt, hanem felszámolás is: legalábbis ilyennek minősítette a kormány a csornai napelemgyár felszámolását. A gyár 2020-ban indult el, és három év alatt 7,7 milliárdos veszteséget termelt, hiába ugrott meg a kereslet a napelemek iránt. A kormány nem akarja megmenteni a céget, ezért a stratégiailag kiemelt – azaz gyorsabb és megbízható felszámoló által végzett – felszámolás. Rengeteg adófizetői pénzt kéne visszaszerezni: az egymilliárdos állami támogatás mellett pályázati úton kétmilliárd forintnyi uniós forrás, sőt, két állami bank összesen 60 millió eurónyi hitele is elúszott.
9. SZEX ÉS FÉRGEK
Sűrű héten vagyunk túl az amerikai választási kampányban: a szükségesnél jóval többet tudtunk meg a legnagyobb esélyes szexuális szokásairól, valamint a legnépszerűbb harmadikutas jelölt agyába beköltözött férgekről. Donald Trump kampánykörút helyett a bíróságon tölti a napjait, ahol a büntetőügy koronatanúja, Stormy Daniels pornószínésznő részletesen elmesélte, 18 évvel ezelőtt mit csinált Trumppal (például magazinnal ütötte a fenekét), míg az elnökválasztás jelenlegi esélyese továbbra is tagadja a kapcsolatot, és szidja az ellenoldal szereplőit, akik szerinte összeesküdtek ellene. Mivel ezzel folyamatosan megsérti a bíróság által rá kirótt nyilatkozati tilalmat, egymás után kapja a bírságokat, s a bíró a héten közölte, hogy ha így folytatja, börtönbe kell küldje. Közben a független ifjabb Robert Kennedynek azért kellett magyarázkodnia, mert kiderült, hogy egy évtizeddel ezelőtt egy trópusi féreg lárváit találták az agyában. A 70 éves politikus szerint azonban a döglött parazitákat sikeresen eltávolították, s ma sokkal fittebb, mint a nála jóval idősebb Trump és Joe Biden.
10. DÖNTŐK ANGOLOK NÉLKÜL
Habár az angol Premier League a világ leggazdagabb és legerősebbnek tűnő futballbajnoksága, idén példátlan módon nem igazolta vissza ezt a fölényt a nemzetközi kupaporond: egyetlen angol klub sem jutott az európai kupák döntőibe. Sőt, az elődöntők tizenkét résztvevője közt is csak az Aston Villa állt már angolként, a hármas számú trófeát jelentő Konferencia Ligában, ahol a görög Olimpiakosz verte ki, hogy az olasz Fiorentinával döntőzzön. Az Európa Ligában a Róma és a Marseille búcsújával Atalanta-Leverkusen finálé lesz, míg a BL-ben a Bayernt verő Real a PSG-t kiejtő Dortmunddal találkozik, tehát a döntőkig két német, két olasz, egy spanyol és egy görög klub jutott el – ezért sem véletlen, hogy az UEFA nemzeti erőrangsora alapján jövőre a Serie A és a Bundesliga indíthat már öt csapatot a BL-ben. A tavasszal kiesett Ferencvárost viszont igencsak felárazza, hogy az őt legyőző két csapat – a Fiorentina és az Olimpiakosz – egyaránt kupadöntőt játszik idén, csakúgy, mint a zöld-fehéreket tavaly megállító Leverkusen.
