1. PASSZÍV MAGYAR FIATALOK
A magyar fiatalok között többen vannak, akiket nem érdekel a politika, mint nyugati társaik között, s ennek megfelelően kevesebben is akarnak voksolni az EP-választásokon. Az EU felmérése szerint a magyar fiatalok 51 százaléka tervez szavazni, miközben az uniós átlag 64 százalék. A 15-30 év közötti magyarok 26 százalékát nem érdekli a politika, az uniós átlag 19 százalék. S végül az összes tagállam közül a magyar fiatalok érzik a legkevésbé úgy, hogy az iskola felvértezte őket az álhírek felismeréséhez szükséges digitális tudással.
2. A GRÚZ KORMÁNY IS SZÁMÍTHAT RÁNK
A sorozatos tüntetések és a Brüsszelből érkező fenyegetések ellenére a grúz parlament utolsó olvasatban is elfogadta azt a törvényt, amely orosz (és magyar) elődjeihez hasonlóan külföldi hatalmat szolgáló ügynöknek bélyegzi a Grúzián kívülről is támogatást kapó civil szervezeteket. Ennek ellenére sem a tüntetéseknek, sem a parlamenti ökölharcnak nincs még vége, ugyanis az államfő már közölte, hogy vétózni fog, amit viszont a parlamenti többség egy újabb szavazással bírál majd felül. Brüsszel többször közölte, hogy ilyen törvénnyel Grúzia nem lesz uniós tag, az Európai Parlament legnagyobb pártjai pedig már szankciók kihirdetését sürgetik. A törvényt elítélő közös uniós állásfoglalás viszont nem készült el, mert ahhoz az EU két leginkább oroszbarát tagja, azaz Szlovákia és Magyarország nem járult hozzá. Közben ezen felül is alakul egy újabb front Brüsszel és a magyar kormány között: utóbbi ugyanis próbálja megakadályozni az Oroszország elleni szankciók újabb körét, amely a cseppfolyós földgázexportot érintené.
3. BOTRÁNY BOTRÁNY HÁTÁN
Még nincsenek is túl az eurovíziós botrányon az európai közszolgálati tévék, máris itt az újabb ügy. Az európai közszolgálati adókat összefogó szervezet rendezi ugyanis tíz nap múlva az európai pártok vezetői közötti választási vitát, ám a parlament szélsőjobboldali frakciója tiltakozik, mert nem vehet részt rajta. A szervezők szerint azért nem, mert a pártcsalád nem állított jelöltet az Európai Bizottság elnöki tisztére, így nincs kit meghívni a vitára, s ugyanez a helyzet a középtől szintén jobbra álló konzervatív frakció esetében is. A kizártak azzal érvelnek, hogy elvi alapon, a tagállamok jogait védve nem ismerik el a parlament jogát ilyen jelölt állítására, de attól még a választáson indulnak, jó esélyük van a harmadik helyre, s amúgy is, a zöldeknek két, a liberálisoknak meg három csúcsjelöltjük is van, vagyis nincs egyetlen csúcsjelöltjük nekik sem. A szintén a fenti szervezet által bonyolított Eurovíziós Dalfesztivál körüli botránysorozat pedig brüsszeli vezetők felháborodásával folytatódott, amiért a szervezők betiltották az eseményen az EU zászlaját. Csak a résztvevő nemzetek lobogói és a szivárványos zászlók maradhattak, vélhetően ezzel akarták elejét venni a palesztin zászlók feltűnésének.
4. MAGYAR PÉTER TÁMADÁSÁBA ÖLI A PÉNZT A DK
Láthatóan működik a Gyurcsány-féle DK túlélési ösztöne és politikai szimata, hiszen – az egyébként egymással a Partizánon vitára készülő – Karácsony Gergely és Vitézy Dávid együttes facebookos kampányköltéseit is meghaladó összeget fordított a párt az ellenzéki szavazókat elszipkázó Magyar Péter támadására. A DK hivatalosan ugyan alig foglalkozik Magyarral, ám kampányfőnöke, Molnár Csaba egy hónap alatt 7 millió forintot fizetett ki közösségi médiás hirdetéseire, melyek 90 százaléka Magyar Péter lefideszesezésével foglalkozik. Ez annál is érthetőbb, hiszen a Závecz Intézet friss felmérése szerint a Tisza Párt 26-17-re vezet az ellenzékben a biztos pártválasztók között. Eközben a DK számára idegen terepnek mutatkozott a békési város, Gyula, ahol kilenc körzetben próbáltak képviselőjelöltet állítani, de egyben sem tudták összegyűjteni az ajánlásokat.
5. BESZAKADTAK A NER-CÉGEK PAPÍRJAI
Feltűnően rosszul teljesítenek az utóbbi időben a NER-es társaságok papírjai a tőzsdén, s ennek az okát a Magyar Péter-jelenséggel éppúgy magyarázzák, mint Brüsszel magyar szigorával. Míg a nagy cégek részvényeinek árfolyamából képzett mutató, a BUX látványosan nőtt, addig a közepeseké, a BUMIX, ahova a NER-esek is tartoznak, sokkal kevésbé. Míg a BUMIX 12 százalékot növekedett idén, addig a 4iG csak kettőt, az Opus pedig mínuszba fordult. A BIF és az Appeninn március végén még ötven százalékos pluszt produkáltak, mostanra az Appeninnél ez felére csökkent, a BIF-nél teljesen elolvadt. Az MBH Bank és az MBH Jelzálogbank is beleillenek a sorba: előbbi 3,6, az utóbbi 15,2 százalékot esett. A NER-papírok dátumozhatóan Magyar Péter nagy tömegeket vagy sok nézőt vonzó kritikus fellépései után fordultak esésbe. Más nézet szerint a magyar gazdaság és politika megzabolázására irányuló uniós tervekről megjelenő információk ártanak inkább e részvényeknek.
6. TUDTA ÖN, HOGY DEUTSCH TAMÁS ÜGYVÉD IS?
Habár az idősebb szavazók leginkább arra emlékezhetnek, hogy az első Orbán-kormány indulásakor, 1998-ban a miniszterelnök csak azzal a feltétellel nevezte ki miniszterré a mostani Fidesz EP-listavezető Deutsch Tamást, ha előbb befejezi félbemaradt jogi egyetemi tanulmányait, mostanra komolyat lépett előre a pályán a politikus. A 2009 óta folyamatosan busásan díjazott európai képviselő Deutsch ugyanis ügyvédi praxist is folytat, ami ráadásul jól is jövedelmez mellékesként, évente 18 millió forintot keres vele, ezzel pedig az összes magyar EP-képviselő közül a második legnagyobb mellékjövedelemmel bír Üllői úti ügyvédi irodája révén.
7. ORBÁN, KÁDÁR, GYURCSÁNY A SZÍNMŰVÉSZETIN
Egy Orbán Viktor-idézet felismerése is szerepelt a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós műsorkészítő szakának felvételijén, vette észre egy NER-rel szemben radikálisan kritikus színész-aktivista, aki szerint ez is bizonyíték arra, hogy az állami kultúrintézményekben a lojalitás előrébb való a műveltségnél. Az SZFE reagált a kritikára, a mozgóképművészeti intézete által lebonyolított felvételi szerintük ideológiamentes volt, ám az általános műveltség mellett valóban kiváncsiak voltak a közéleti tájékozottságra is, így az idézeteket összepárosító feladatok közt Churchill-, Kennedy-, Steve Jobs-, Kádár-, Antall-, sőt még Gyurcsány-mondat is szerepelt.
8. SVÁJCI BICSKA A MOLTÓL
Orbán Viktor felavatta a Mol új petrolkémiai gyárát Tiszaújvárosban. A gyár évente 200 ezer tonna poliol és 70 ezer tonna propilén-glikol előállítására képes és 300 embernek ad munkát. A kormányfő a poliolt „a műanyaggyártás svájci bicskájának” nevezte. A kevésbé ismert anyaggal minden nap találkozunk, hiszen a habjellegű műanyagok alapja: mosogatószivacsok, matracok, autóülések, sportpályák burkolatának alapösszetevője. A propilén-glikolt repülők, hajók, autók gyártásánál használják, de a gyógyszereknek is fontos alapanyaga. Az 1,3 milliárd eurós projekthez a magyar állam 131,5 millió eurós támogatással járult hozzá. A Mol poliol-gyára olyan világcégekkel fog versenyezni, mint az amerikai Dow Chemicals, a német BASF, vagy a kínai Huada Chemical Group.
9. KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁS AZ E-ROLLEREKRE IS
Július közepétől kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni minden olyan, nem emberi hajtású járműre, amelynek sebessége meghaladja 25 km/órát, így tehát az elektromos rollerekre is. Ezután sem kell majd biztosítás biciklire, rollerre, gördeszkára, sőt az elektromos rásegítős kerékpárokra sem. A járművek súlya az új szabálynál fontos, ugyanis a 25 kilogramm alatti elektromos hajtásúakra akkor kell biztosítást kötni, ha legalább 25 km/ó tervezési sebességük van, a 25 kilónál nehezebbekre pedig akkor, ha a tervezési sebességük legalább 14 km/ó. A biztosítók most alakítják ki az ajánlataikat.
10. BELEÁLLT A FÖLDBE A FORD ELEKTROMOS ÜZLETÁGA
Amíg Magyarországon sorra nőnek ki a földből az akkugyárak, a tengerentúlon a Ford már most rengeteget bukik elektromos autóin: az amerikai gyártó minden egyes eladott villanyautóján 100 ezer dollárt (körülbelül 36 millió forintot) veszít, ami közel a duplája a tavalyinak. A cég első negyedéves eladásai alapján elemzők szerint az idén akár 5,5 milliárd dolláros veszteséget is összehozhat a Ford elektromos üzletága – miután visszaesett a kereslet a villanyautókra. A hírek szerint a gyártó visszavágta az akkumulátor-megrendeléseit is, míg a CATL nevű, Debrecenben is építkező beszállító korábban még azt közölte, hogy az együttműködésük a „tervezett módon halad”.
