1. FICO MÉG KRITIKUS ÁLLAPOTBAN
A legbiztosabb, amit tudni lehet a meglőtt szlovák kormányfő állapotáról, az a bizonytalanság. Robert Fico kormányzati tájékoztatás szerint továbbra is kritikus állapotban fekszik a besztercebányai klinikán négyórás műtétje után, a leadott öt lövésből egy a karját, egy másik belső szerveit érte. Az elkövető a 71 éves, zavaros, idegengyűlölő ideológiájú Juraj Cintula író és biztonsági őr, róla már az is elterjedt, hogy ukrán állampolgár, s tagja az ellenzéki Progresszíveknek, pedig valójában valamikor szimpatizánsuk volt, aki ugyan tüntetett Ukrajna mellett, de támogatott oroszbarát szervezetet is – viszont ki nem állhatta Ficót. Biztonsági szakértők szerint Fico testőrsége nagyot hibázott az álmos vidéki helyszínen, miközben Szlovákia már forrong: a kormánypártok politikusai az ellenzéket és a sajtót hibáztatják a gyűlölethullám szülte erőszak miatt, Caputova leköszönő és Pellegrini jövendő államfő (aki beszélt ma Ficoval néhány percet) pedig pártvezetői találkozót és megbékélést hirdetett, a kampány visszafogásával.
2. AZ OROSZOK MÉGISCSAK A SPÁJZBAN VOLTAK
Kiszivárogtatott dokumentum erősíti, hogy a magyar külügyminisztérium tudott az informatikai rendszere elleni korábbi orosz kibertámadásokról, de letagadták. Az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének most nyilvánosságra került leveléből kiderült: a támadás következtében 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná, és a betörés mögött orosz hírszerző szolgálatok álltak. Szijjártó Péter két éve kampányhazugságnak nevezte a kibertámadást, most pedig szerinte külső titkosszolgálat segítségével jutottak hozzá az információhoz, ami nemzeti érdeket sért. A külügyminiszter tegnap a Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a magyar kormány nem szavazza meg a szrebrenicai népirtás emléknapjának bevezetéséről szóló ENSZ-határozatot.
3. AZ ÜGYVÉDEK SZUVERENITÁSUKAT IS VÉDIK
Ügyvédek tevékenységéről akart információkhoz jutni a Szuverenitásvédelmi Hivatal, a Magyar Ügyvédi Kamara jogszabályokra hivatkozva elutasította a megkeresést. Lánczi Tamás, a hivatal elnöke még áprilisban megállapodást akart kötni a kamarával, hogy megkapja a hivatal feladatainak ellátásához szükséges tájékoztatást azokról az ügyvédekről, akik sérthetik az ország szuverenitását. A kamara elnöke, Havasi Dezső arra hivatkozva utasította ezt el, hogy a kamara köztestület, nem állami szerv, így a szuverenitásvédelmi feladatok ellátásának nem címzettje, az együttműködés formái pedig összeegyeztethetetlenek az ügyvédi tevékenységről szóló törvénnyel.
4. MÉSZÁROS AZ EZER MILLIÁRDNÁL
Nagyot nőtt a leggazdagabb magyarok vagyona: a 100 legtehetősebb nábob már 9000 milliárd forint felett diszponál, egyetlen év alatt rekordot jelentő 1400 milliárddal nőtt az összvagyon. A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány a lista élére továbbra is Orbán Viktor barátját, Mészáros Lőrincet teszi, akinek vagyona 50 százalékkal (!) 990 milliárd forintra nőtt. A miniszterelnök veje is kilőtt, Tiborcz István 44 százalékos bővüléssel már 100 milliárdos vagyonnal bír, mellyel 19. a rangsorban. A második Csányi Sándor OTP-vezér 700 milliárddal, viszont a harmadik helyen a NER-hez már nem köthető Felcsuti Zsolt áll 486 milliárddal – ő az ipari alkatrészeket gyártó MPF Holding többségi tulajdonosa. NER-es kötődésű üzletemberekkel inkább a lista első felében találkozni.
5. KÉTHARMADOS ÁLLAMI TÖBBSÉG AZ EGYHÁZAK TÁMOGATÁSÁBAN
A nyilvántartásba vett egyházaknak 2022-ben 915 milliárd forint bevételük volt, aminek 69 százalékát az állami biztosította támogatások formájában. 2022-ben 375 milliárdot normatív alapon osztott szét a kormány, ebből az államtól átvállalt feladatok ellátását finanszírozták, például kórházakat, iskolákat működtettek belőle. Nem normatív alapon csaknem 254 milliárdot kaptak, aminek nagy részét az egyházi működési támogatások tették ki, ezt a 121 milliárdot a kormány saját belátása szerint osztotta szét. Az egyházak 867 milliárd forintos kiadásukból 315 milliárdot fordítottak hitéletre, ugyanennyit oktatási célokra, 175 milliárdot szociális ellátásra, 48-at egészségügyre, 8 milliárdot kultúrára és sportra, 5 milliárdot vállalkozásra, amit az állam adómentességgel támogat.
6. KARÁCSONY MEGHIÚSÍTOTT EGY TÉVÉVITÁT
Nem kívánt részt venni Karácsony Gergely az ATV csatorna főpolgármester-jelölti vitájában, amit egyik kihívója, Vitézy Dávid megfutamodásként értékelt. Nem egészen erről van szó, sokkal inkább egy bonyolult játszmáról a viták helyszínét illetően, hiszen a főpolgármester azzal indokolta a nemet, hogy ilyen vitát már vállalt a Partizán nevű netes műsorban, s többet nem szeretne. Az ATV így csavart egyet a dolgon, s most fővárosi listavezetőknek szervez vitát, akik egy része természetesen főpolgármester-jelölt is – Karácsony válasza erre még nem ismert.
7. AMERIKÁBAN KÖNNYEBB VITÁT SZERVEZNI
Amerikában biztos lesz elnökjelölti tévévita, sőt kettő is, ráadásul az első egészen szokatlanul korán, már júniusban. Joe Biden és Donald Trump aztán szeptemberben is összecsapnak, két hónappal a választások előtt. Azt még nem tudni, hogy a harmadik legerősebb jelölt, ifjabb Robert Kennedy is ott lehet-e ezeken az eseményeken, amelyeket a tervek szerint közönség nélkül rendeznek majd meg. Trump egyébként szeretett volna egy harmadik meccset is, habár a republikánus elnökjelölti kampányban egyetlen vitán sem vett részt, igaz, a demokratáknál még vita sem volt. Ami a felméréseket illeti, országosan fej-fej mellett áll a két jelölt, ám a választásokat várhatóan eldöntő hat állam többségében jelenleg egyértelműen Trump vezet.
8. PUTYIN ÉS HSZI AMERIKA ELLEN
A Nyugatnak nem sikerült elérnie, hogy Kína tartson nagyobb távolságot Oroszországtól: ez derült ki Vlagyimir Putyin kínai látogatásán, amely az orosz államfő első külföldi útja újabb elnöki beiktatása óta. Putyin kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel együtt ekézte az Egyesült Államok agresszivitását és közölték, hogy még tovább mélyítik a katonai és gazdasági kapcsolataikat – előbbi még nem kínai fegyvert, de kínai alkatrészeket jelent. Moszkvának létfontosságú a kínai kapcsolat a nyugati szankciók megkerülésére, és Kínának is jó, hogy Oroszország gyengíti a Nyugatot, ugyanakkor Pekingnek szüksége volna az európai piacokra, hogy fent tudja tartani a gazdasági növekedését. Miközben az orosz csapatok továbbra is hatalmas erőbedobással próbálnak még tovább nyomulni a fronton, addig Putyin és Hszi is közölte, hogy politikai megoldást szeretnének.
9. WILDERS-KORMÁNY WILDERS NÉLKÜL
Fél évig tartott, de csak sikerült tető alá hoznia kormányát Orbán Viktor holland szövetségesének, igaz, az is a kompromisszum része, hogy maga Geert Wilders nem lesz tagja a kabinetnek. Az emberemlékezet óta legjobboldalibb holland koalíció négy pártból áll össze: a választásokon első Wilders bevándorlásellenes pártja, egy zöldellenes parasztpárt, egy elitellenes középjobb párt, és végül maga az elit: a 14 éve kormányon lévő konzervatív liberális párt alkotja. Az aláírt kormányprogramban Wildersnek vissza kellett vennie ukránellenességéből, Hollandia azt ígéri, továbbra is támogatni fogja Kijevet. A bevándorlás csökkentése érdekében ugyanakkor az egész EU-ban a legszigorúbb szabályozást tervezik, és felmentést akarnak kapni az uniós bevándorlási szabályok alól. Az EU további bővítését ellenzik, a mezőgazdaság zöldre állítását lassítják.
10. A PAKS ELŐSZÖR
Hazai futballmérkőzéseken ritkán látott tömeg gyűlt össze a Magyar Kupa döntőjén a Puskás Arénában, így 52 ezer néző láthatta a bajnoki második Paks sporttörténeti diadalát. A deklaráltan csak magyar játékosokat foglalkoztató tolnai zöld-fehér csapat hosszabbítás után 2-0-ra legyőzte a magyar mezőnyből tradíciójával, szurkolótáborával és anyagi lehetőségeivel is messze kiemelkedő, jórészt légiósokkal játszó Ferencvárost, s így először lett kupagyőztes. A mindkét oldalon kiállítást és rontott Fradi-büntetőt is hozó izgalmas csata legünnepeltebb figurája a Paksról indult, a Fradiban kiteljesedett, s Paksra visszatérő veterán Böde Dániel volt. A finálé után a kupavesztes Dejan Sztankovics FTC-edző távozik a klubtól, a szerb trénert az „orosz Fradi”, a Szpartak vásárolta ki szerződéséből.
