1. SZENTKIRÁLYI VISSZALÉPETT, VITÉZY-KARÁCSONY CSATA LESZ
Az utolsó pillanatban bejelentette visszalépését a főpolgármesteri székért folyó küzdelemben Szentkirályi Alexandra. A harmadik helyre mért Fidesz-jelölt azt kérte támogatóitól, szavazzanak a civilek és az LMP támogatta Vitézy Dávidra, listán pedig a kormánypártra. A lépés után 1 millió 364 ezer szavazólapon húzzák át Szentkirályi nevét, döntését Karácsony Gergely főpolgármester úgy kommentálta, lelepleződött a hatalmi trükk, s Vitézy visszanavigálta magát oda, ahonnan érkezett, a Fideszhez. Vitézy szerint ezzel az első fordulót megnyerte, azt állítja nem egyeztetett senkivel a Fidesz lépéséről, s megígérte, ha győz, nem köt koalíciót se a DK-val, se a Fidesszel, s egyikük sem adhat főpolgármester-helyettest – mögötte viszont a Tisza Párt, az LMP listája és a kutyapárt jelenhet meg új erőként. Szentkirályi visszalépését saját döntésnek nevezte, ami szerinte a változás valódi esélyét teremti meg. Magyar Péter is megszólalt, szerinte a Fidesz csak eldobható eszköznek tekinti a nőket, Gyurcsány Ferenc pedig úgy reagált, Vitézy megérdemelt súlyos vereséget fog szenvedni. A kormányközeli Századvég készülhetett erre a lehetőségre, legfrissebb közvéleménykutatásuk szerint a fővárosi biztos szavazóknál már Vitézy vezet 48-42-re Karácsony előtt.
2. A FIDESZ ÉS A TISZA MAJDNEM MINDENT VISZ
Nem roppant meg a Fidesz támogatottsága, a kormánypárt stabilan őrzi szavazótáborát, viszont teljes ellenzéki átrendeződés várható a Medián EP-választás előtti felmérése szerint. A közvéleménykutató magas részvételre számít vasárnap, a Fidesz pedig 50 százalékos eredménnyel 11-13 európai mandátumot szerezhet, az újonnan berobbant Tisza Párt 27 százalékkal 6 helyet, ami 9 százalékra zsugorítja a DK vezette baloldali listát 2 mandátummal – rajtuk kívül csak a Mi Hazánknak és a kutyapártnak van esélye egy-egy mandátumra, az ötszázalékos küszöb közelében állva. Egy baloldalhoz közeli intézet ugyanezt mérte a Tiszának, míg a Fidesznek hét százalékkal kevesebbet, a DK-nak hattal többet. A kampányt a hétvégén a kormánypárt hatalmas, egymillió embert elérő mozgósítással, míg a Tisza a budapesti Hősök terén óriástüntetéssel zárja.
3. CSAK A NÉPPÁRT
A választás előtti utolsó közvéleménykutatások is azt mutatják, hogy a következő parlamentben is a Fidesz egykori pártcsaládja, a középjobb Néppárt szerzi meg a legtöbb képviselői helyet. A 720-ból 170-180 lesz az övék, s abban se nagyon különböznek a felmérések, hogy a második helyen a középbal lesz 135-140 hellyel. Minden más megjósolhatatlan, s ez lesz a helyzet még a választási eredmények kihirdetésekor is. Elvileg ugyanis fej-fej mellett állnak a harmadik legerősebb frakcióért folyó versenyben a liberálisok, a középtől jobbra álló konzervatívok (hozzájuk szeretne csatlakozni a Fidesz), s a még tőlük is jobbra állók. Mindhárom csoport olyan 70-80 mandátumra számíthat, de csak a jelenlegi leosztás szerint, azt ugyanis még senki nem tudja, hogy a középtől jobbra álló két csoportosulás miként alakul újra, melyik tagpárt melyik frakcióba ül be. Biztosan jobboldali populista párt szerzi meg a legtöbb helyet Olasz- és Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában és Magyarországon, s nagyon szoros a verseny Lengyelországban, Hollandiában és Lettországban.
4. TOVÁBBRA IS LEJTŐN A MAGYAR IPAR
Felemás adatokat közölt az iparról a statisztikai hivatal: a nyers adat szerint a termelés volumene áprilisban 6,4 százalékkal nőtt az előző évivel összevetve, viszont ez csak annak köszönhető, hogy idén hárommal több munkanap volt. Munkanaphatástól megtisztítva már 2,4 százalékos volt a csökkenés, míg az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal csökkent az ipari kibocsátás. Az ágazat teljesítménye bő másfél éve zuhan, az elmúlt fél évben például csak egyetlen olyan hónap volt, amikor a 2021-es termelési átlagot sikerült elérnie a szektornak. Az ipar gyengélkedése főként az exportpiacaink karcsú keresletének köszönhető, különösen igaz ez autóiparra, ami az egyik húzóágazatunk – lenne. Amíg az európai gazdaság nem indul meg, addig érdemi élénkülésre itthon sincs kilátás.
5. ISMÉT ÁLLAMI KÉZBEN FERIHEGY
Aláírták a vételi szerződést a budapesti repülőtérre, a magyar állam 80 százalékos tulajdonos lett a repteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-ben, a maradék 20 százalékot a francia Vinci Airports vette meg. Az állam 1200 milliárd forintot költött 80 százalékos tulajdonjog megszerzésére, emellett a cég 450 milliárd forintnyi korábbi hitelét is átvállalta.
6. ÁTADTÁK AZ ÚJ DUNA-HIDAT
Átadták a Kalocsa és Paks között 92 milliárd forintért megépült, a mohácsi csata egyik hadvezéréről, Tomori Pálról elnevezett új Duna-hidat. Az eseményen részt vevő Orbán Viktor miniszterelnök megköszönte a híd létrejöttét bizalmasának, Szíjj Lászlónak is. A 946 méter hosszúságú, 10 támaszú híd kivitelezője Szíjj cége, a Duna Aszfalt volt, amely az ország legnagyobb építőipari vállalata, számos állami tender nyertese. A cég a hídépítésben azóta érdekelt, mióta bekebelezte a Simicska-féle Közgépet. A következő új Duna-hidat, a mohácsit is Szíjj cége építheti meg, ez lesz minden idők legdrágább magyar hídja, 300 milliárdba fog kerülni.
7. SOK A ROLLERBALESET, KÖTELEZŐ LESZ A BIZTOSÍTÁS
Az első negyedévben 67 villanyrollerest ért baleset, 20 százalékuk ittas volt. A rendőrség adatai szerint a balesetek nagy része többnyire a rollerezők hibájából úttesten történt. A 67 balesetből 57-nél a roller vezetője magyar állampolgár volt és 48 esetben a balesetet ők okozták. Július 16-tól kötelező lesz biztosítást kötni a villanyrollerekre is, mégpedig azokra, amelyek 25 km/óránál gyorsabbak vagy 25 kilogrammnál nehezebbek és legalább 14 km/órás sebességre képesek. A biztosítók által közzétett tarifák szerint évi 5-25 ezer forint közötti díjat kell majd fizetni.
8. JÖNNEK A FRANCIA GÉPEK UKRÁN PILÓTÁKKAL
Nem tér haza üres kézzel az ukrán elnök a normandiai partraszállás 80. évfordulójára rendezett ünnepségről. A nyugati vezetők részvételével megtartott megemlékezésen a francia elnök Mirage vadászgépeket ígért Kijevnek, s azt, hogy nyáron megkezdik az ukrán pilóták kiképzését is. Kapott ajándékot Volodomir Zelenszkij az amerikai elnöktől is. Joe Biden elnézést kért a segélyek korábbi csúszásáért, bejelentett egy újabb segélycsomagot, és Amerika második világháborús szerepvállalásához hasonlította a mostani konfliktusban Washington szerepét.
9. BRIT KONZERVATÍVOK NEHÉZ NAPJAI
Négy héttel a brit parlamenti választások előtt egyre kilátástalanabb a helyzete a kormányzó konzervatívoknak, pedig már eleve sem álltak valami jól. Most például kormányfő rúgott öngólt, amikor kiderült, hogy a normandiai partraszállási ünnepségről korábban hazarepült, hogy a kampányban adjon egy tévéinterjút. Rishi Sunak bocsánatkérését nemcsak a konzervatívok messze megelőző baloldal tartja kevésnek, hanem a feléledt populista jobb is. A Reform Párt vezetését ugyanis a héten visszavette a Brexit kitalálója, Nigel Farage, vagyis már két oldalról kerültek harapófogóba a toryk, akik a mostani mandátumaik háromnegyedét is elveszíthetik.
10. MAGYAR, LENGYEL – KÉT NEM JÓ BARÁT
Ahogyan öt éve még Lengyelországról érezték úgy a magyarok (30 százalék), hogy közel áll Magyarországhoz, a legfrissebb kutatás szerint ezt már Szlovákiáról (19 százalék) gondoljuk így – ez a politikai folyamatok realista követését mutatja a magyarokról, akik nem érzik magukhoz közel Oroszországot, mindössze 2 százalék nevezte meg azonos érdekűként, igaz, a megkérdezettek több mint fele nem foglalt állást e kérdésben. Ahogy 2019-ben, most is a német-francia kettőst éreztük legtávolibbnak magunktól, csak azóta helyet cseréltek, a franciák kárára. A nagyhatalmak közül az oroszokkal való legszorosabb együttműködést érzékelők aránya 44-ről 55 százalékra nőtt, miközben a Fidesz-szavazók a német kapcsolatot látják a legerősebbnek. Az együttműködés mélyítését leginkább a németekkel szorgalmaznák a megkérdezettek pártszimpátiától függetlenül. A nemzetközi politika szereplői közül a legnagyobb konszenzus Giorgia Meloni olasz kormányfő közepes értékelésében van.
