1. A FIDESZ GYŐZÖTT, DE MÁR VAN ELLENFELE
Jót tett a magyar választói hajlandóságnak az egy napon tartott többféle voksolás, ugyanis 58 százalékos részvételi rekord született az önkormányzati és EP-választásokon. A papírforma bejött és a Fidesz mind a 19 megyében megnyerte a közgyűlési választásokat, a legtöbb helyen 50 százalék körüli eredménnyel, ezzel folytatva 2010 óta tartó tarolását, ám egészében gyengébben szerepelt, mint öt éve. A megyei jogú nagyvárosok közül a kormánypárt polgármester-jelöltje visszaszerezte Miskolc, Eger, Baja, és Salgótarján vezetését, de elvesztették Nagykanizsát, Szolnokot és drámai szorossággal Győrt – a 25 nagyvárosból 15 vezetője fideszes, viszont meggyőző fölénnyel nyert újra a 2022-es ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter Hódmezővásárhelyen. A kisebb városok közül több mint húsz helyen váltották le a fideszes polgármestert, például Pápán, Keszthelyen, Orosházán, Móron, Mosonmagyaróváron.
2. PATTHELYZET BUDAPESTEN, KARÁCSONY AZ ELSŐ
Óriási drámává, hajnalig tartó thrillerré vált a budapesti főpolgármester-választás, amelyen a szavazatszámlálás kezdésétől órákon át Vitézy Dávid vezetett kis különbséggel, amely azonban elolvadt a végére, a regnáló vezető, Karácsony Gergely fordított, 371 465 vokssal, ez mindössze 0,04 százalékos, 324 szavazatnyi győzelem lett kihívójával szemben. Vitézy az érvénytelen szavazatok 22 ezres száma miatt újraszámolást kezdeményezett, amit azonban a jog szerint csak szabálytalanságok gyanúja indokolhat, a kis különbség önmagában nem. Ha marad Karácsony sikere, a főpolgármester akkor is bonyolult koalíciós helyzetben találja magát, a közgyűlésben ugyanis a Fidesz és a Tisza Párt is 10-10 mandátumot szerzett, a DK listája 7-et, Vitézy csapata és a kutyapárt pedig 3-3-at. A kerületek polgármesteri versenyében a Fidesz visszaszerezte Budán a Várnegyedet, viszont a Hegyvidéken a kutyapárt elnöke lett a polgármester, Zuglóban nyert a Momentum a baloldalt váltva, az összkép pedig nem változott a kormánypártok nyolc kerületvezetőjével – Csepelen viszont tarolt a Fideszből kizárt polgármester, immár függetlenként.
3. AZ EP-VÁLASZTÁS A TISZA ÁTTÖRÉSÉT HOZTA
A Fidesz eddigi leggyengébb európai választási eredményét elérve győzött az EP-voksoláson: a 44,6 százalék 11 mandátumot ér, kettővel kevesebbet a jelenleginél. A szavazás igazi nyertese a hónapokkal ezelőtt alakult Tisza Párt lett, amely 29,7 százalékot szerezve 7 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. Ezzel Magyar Péter új ereje lényegében megsemmisítette az eddigi ellenzéket, kispártok sorát lenullázva a Momentumtól a kutyákon át a Jobbikig, hiszen mindössze Gyurcsány Ferencék DK-listája szerzett 2 helyet, míg a Mi Hazánk egyet. Orbán Viktor szerint mindkét választást megnyerték, a demokrácia köszöni, jól van. Magyar azt hangsúlyozta, a jövő elkezdődött Magyarországon, politikai földcsuszamlás történt, s a Tisza lesz a Fidesz kihívója a következő parlamenti választásokon. A legmagasabb arányban (75 százalékkal) újraválasztott nagyvárosi fideszes polgármester, Cser-Palkovics András szerint Magyar ezzel leváltotta az ellenzéket, amire a Fidesznek oda kell figyelnie.
4. CSATAVESZTÉS UTÁN
Van, ahol lett következménye a kudarcnak: lemondott Donáth Anna a Momentum elnöki posztjáról, júliusban lesz a tisztújítás, elődje, Fekete-Győr András már be is jelentkezett a posztra. Az egyszázalékos Jobbik is teljes tisztújítást tart, de Gyöngyösi Márton közölte, hogy nem tartja indokoltnak a lemondását. A Párbeszéd parlamenti frakcióvezetője, Tordai Bence a vasárnapi urnazárás előtt jelentette be, hogy kilép pártjából a DK-val kötött együttműködési megállapodás miatt.
5. A NÉPPÁRT MEGINT NYERT
Európában megerősödött a szélsőjobb a választásokon, de az Orbán Viktor által áhított áttörés elmaradt. A két legnagyobb európai párt képviselőinek száma alig változott: a toronymagasan első jobboldali néppárt (a Fidesz egykori és a Tisza leendő otthona) még erősödött is, míg a szocialisták hajszálnyit gyengültek. A nagy vesztesek a liberálisok és a zöldek, de az eddigi néppárti-szocialista-liberális parlamenti többség a következő ciklusban is meglesz, s a Fidesz által sokat támadott néppárti Ursula von der Leyen is reménykedhet újraválasztásában. A szélsőjobb ugyan simán lehetne a második legerősebb erő a parlamentben, de ehhez a jelenleg két különböző frakcióban, illetve frakción kívül ülő pártoknak (utóbbiak közül a legnagyobb a Fidesz és a német AfD) össze kéne fogniuk, miközben az is elképzelhető, hogy a jövőben még tovább szakadnak és három frakciójuk lesz. Ketté hullhat a szélsőbal is egy populista, nemzeti, oroszbarát és egy migráns- és genderbarát progresszív csoportra.
6. MACRON HAZÁRDJÁTÉKA
Az egyetlen ország, ahol tényleg megvalósult a szélsőjobbos forradalom, Franciaország lett, mégpedig drámai következményekkel. Miután Marine Le Pen pártja több mint kétszer annyi szavazatot szerzett, mint Emmanuel Macron liberálisai, a francia elnök óriási meglepetésre előrehozott parlamenti választásokat jelentett be június 30-ra. Macron abban bízik, hogy ezzel talán fel tudja rázni a centrista szavazókat. Az EP-választások eredményei alapján Franciaországon kívül még Ausztriában reménykedhet az idei kormányra kerülésben a szélsőjobb, bár a Szabadságpárt a jósoltnál sokkal kisebb, mindössze egyszázalékos különbséggel végzett az első helyen, így az őszi parlamenti választások után bármilyen koalíció elképzelhető. A németeknél az AfD ugyan a második legerősebb párt lett, de továbbra is csak a keleti tartományokban igazán erős, a kormánypártok botrányosan rossz szerepléséből a középjobb keresztény pártok húztak főleg hasznot. A francia elnök és a német kancellár otthoni veresége után a két legerősebb európai vezető az Orbán-szövetséges olasz kormányfő és az Orbán-ellenes lengyel miniszterelnök lett.
7. NYOLC HÓNAP UTÁN SZABADON
Az izraeli hadseregnek egy nagyszabású műveletben sikerült élve kiszabadítania négy túszt, akiket még az októberi terrortámadásban hurcolt el a Hamasz. A palesztinok szerint a menekülttáborban végrehajtott akcióban az izraeli katonák több mint 270 palesztint öltek meg. Közben az izraeli ellenzék vezéralakja, Benny Gantz kilépett a terrortámadás után létrehozott egységkormányból, mert szerinte Benjamin Netanjahu kormányfőnek semmilyen terve nincs a harcok befejezésére és a háború utáni Gázára.
8. KEDVEZŐ INFLÁCIÓS ADAT ÉRKEZETT
A várakozásoknál kisebb mértékben gyorsult májusban a pénzromlás: a KSH adatai szerint éves szinten 4 százalékkal emelkedtek, míg áprilishoz képest 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, elsősorban az üzemanyagárak havi 4,4 százalékos mérséklődésének köszönhetően. Elemzők az áprilisi 3,7 százalékos infláció után 4,2-4,3 százalékos adatra számítottak. Legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágultak: tavaly májushoz képest 9,5, míg áprilissal összevetve 0,9 százalékkal. A szakértők szerint év végén 5 százalék környékén tetőzhet az infláció.
9. CSÁK MEGY, A HELYETTESE JÖN
Váratlanul lemondott miniszteri tisztségéről Csák János kulturális és innovációs miniszter, és már megvan az utódja is: a gyógyszerész végzettségű Hankó Balázs, a tárca felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára. Csák utolsó, miniszterként adott interjújában azzal indokolta döntését, hogy a négy évre tervezett munkát két év alatt sikerült elvégeznie, és itt az ideje átadni a stafétabotot a fiatal nemzedéknek.
10. VÉGLEG BEZÁR A CEU BUDAPESTEN
A Közép-európai Egyetem (CEU) engedélyének visszavonását kezdeményezi az egyetem tanácsa, és ezzel az intézmény hivatalosan is befejezi felsőoktatási tevékenységét Budapesten. A Soros György által alapított és támogatott egyetem kutatóintézetei itt maradnak, és továbbra is tartanak majd diplomát nem adó képzéseket. Miután a kormány ellehetetlenítette a működését, a CEU 2018-ban Bécsbe költözött, ma is egy kórházépületben működik ideiglenesen. A hírek szerint a bécsi főpályaudvar közelében építi fel új kampuszát, a beruházás jövőre indul és 2028-ban adják át.
