1. KISEBBSÉGBEN A NATO-BAN
Magyarország nem fogja akadályozni a NATO ukrajnai szerepvállalását, a NATO pedig hagyja, hogy Magyarország kimaradjon ezekből – ez a kompromisszum született a katonai szervezet vezetőjének budapesti tárgyalásán. Jens Stoltenberg és Orbán Viktor közös sajtótájékoztatót tartott, amelyen utóbbi elmondta, tudomásul veszi, hogy nem tudja megváltoztatni a szervezet más tagjainak a véleményét az Ukrajnának nyújtott támogatás ügyében. Hogy pontosan miből is marad majd ki Magyarország, az az egy hónap múlva esedékes NATO-csúcstalálkozó után derülhet ki. A héten a NATO kilenc keleti tagállamának vezetői találkoztak, pontosabban nem mind, ugyanis Sulyok Tamás magyar államfő nem ment el Bukarestbe. A tanácskozáson állítólag az is felvetődött, hogy Magyarországot a jövőben már ne is hívják ezekre a megbeszélésekre, úgyis mindig csak vétózik.
2. VITÉZY KETTŐS ÁTHÚZÁSAI, KARÁCSONY HANGFELVÉTELE
Kiderült, milyen alapon akar újraszámlálást a főpolgármester-választáson mindössze 324 szavazattal alulmaradt Vitézy Dávid. Szerinte Szentkirályi Alexandra pénteki, utolsó pillanatos visszalépése után nem minden szavazólapon húzták át teljes egyértelműséggel, kellően vastagon a fideszes induló nevét, ezért a szavazatszámláló bizottságok nem mindenütt ítélték meg egységesen az érvénytelen voksokat. Vitézy stábja arra mutat rá, hogy ahol csupán tollal és vonalzóval húzták ki Szentkirályit, ott sokan először mellé tettek egy X-et, majd javítva karikáztak egyet Vitézyre is, márpedig ez esetben a szavazat érvényes kéne legyen. Közben kering egy hangfelvétel az interneten Karácsony Gergelyről, amelyen egyebek közt arról beszél a főpolgármester, hogy Vitézyt a kampányban „lapáttal fogják verni”, a Momentumot és a DK-t egymás ellen kell kijátszani, budapesti online népszavazásai pedig a Fidesztől adaptált legsikeresebb akciói voltak. Karácsony szerint az ügy lényege, hogy őt folyamatosan és szisztematikusan lehallgatták.
3. MEGTÖRT A FIDESZ VIDÉKI MONOPÓLIUMA
Az önkormányzati választásokon megszerezhető húszezer polgármesteri és képviselői mandátumból a Fidesz 575-tel kevesebbet (2450-et) szerzett meg, mint az öt évvel ezelőtti szavazáskor, s ezerrel kevesebbet 2014-hez képest. A kormánypárt polgármestereinek száma ősztől 64-gyel csökken, a fővárosi közgyűlésben képviselőinek visszaesése 23 százalékos, de még a továbbra is uralt megyei közgyűlésekben is zsugorodott. Az EP-választás megyei és városi eredményei is a monopólium megroppanását mutatják: a Tisza Párt Szegeden, Szolnokon és Nyíregyházán több szavazatot kapott Orbán Viktoréknál, s további hat megyei jogú városban is lényegében fej-fej mellett végzett a két erő, s csak hétben lett stabil a Fidesz-előny. Érdekesség, hogy a jelentős lakossági tiltakozások ellenére az akkugyárak viszont nem váltak helyben döntő politikai kérdéssé: az érintett tíz településből hét újraválasztotta az üzemeket odatelepítő fideszes polgármestereket.
4. SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT DOKTOROK
Jön az arcfelismerő beléptető-rendszer az orvosoknak és ápolóknak, miután egy nap alatt átfutott az Országgyűlésen a kormány jogalkotási csomagja. A cél, hogy az egészségügyi dolgozók valóban a kórházakban töltsék a nyolcórás munkaidejüket. Ugyanitt hat hétre rövidítették azt az időt, ami után már örökbe lehet adni a kórházban hagyott újszülötteket. A kórházigazgatók pedig ezentúl foglalkoztathatják a hozzátartozóikat.
5. NINCS INGYEN KASTÉLY
Csak kivételes esetben, közcélból adhat magántulajdonba kastélyt, kúriát az állam – így módosította az Országgyűlés az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek ítélt Lázár János-féle kastélytörvényt. A jogszabály csaknem ötven kastélyt, kúriát, udvarházat sorol fel, az új tulajdonosok ezeket a nyilvántartási értéken történő átvezetéssel kaphatják meg, cserébe tízéves felújítási és harmincéves fenntartási terv alapján az épületeket fel kell újítani és karbantartva kell üzemeltetni. Az állam örökös visszavásárlási jogot is kikötött magának.
6. OSZTALÉKESŐ ROGÁN KÖZELÉBEN
Ismét milliárdos osztalékot fizetett a propagandaminiszter exnejének Rogán-Gaál Cecíliának a celeb barátnőjével, Sarka Katával közös cége. A cég tavalyi 1,1 milliárdos nyereségét a kilenc főt foglalkoztató Twn portál produkálta, amely csekély olvasottságú, jelentéktelen lapnak számít a bulvármédiában. Rogán Antal kabinetfőnökének, a Schadl-perben is emlegetett Nagy Ádámnak is prosperáltak cégei: 800 milliós profitot termeltek.
7. WEIMARI PILLANATOK JÓZSEFVÁROSBAN
Alighogy diadalmaskodott az Antifa-mozgalom Ilaria Salis Budapesten szélsőjobbosokat ólmosbotozó tanárnő EP-be választásával, máris itt van egy anti-antifa támadás: igaz sokkal kisebb, kevésbé véres, de a miénk. A rendőrség már elfogott két szélsőjobboldali támadót azok közül, akik hétfőn este a józsefvárosi Kesztyűgyár közösségi házba maszkokban betörve megtámadták a Fáklya radikális baloldali szervezet Forradalmi Kommunista Internacionáléjának kongresszusát, megrongálták a berendezést és megütöttek több aktivistát. A Fáklya közleményben jelezte, „az elvtársak lelkesültsége magasabb, mint valaha…egyik elvtársunk pedig még a rendőrségen is eladott egy újságot egy ott tartózkodónak.”
8. LÁZAS TÁRSKERESÉS FRANCIAORSZÁGBAN
Óriási belpolitikai kavarásokhoz vezetett a francia elnök döntése, amellyel előrehozott parlamenti választásokat írt ki, miután liberális pártja az EP-voksoláson megalázó vereséget szenvedett Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjától. Egyrészt Le Pen és egy még nála is iszlámellenesebb öt százalékos párt (amelynek listavezetője amúgy Le Pen unokahúga volt) ült le tárgyalni, hátha egyesült erővel még több parlamenti helyet szerezhetnének, ám a megbeszélések egy nap alatt kudarcba fulladtak. Igazán nagy vihar azonban a kispárttá zsugorodott mérsékelt jobboldali republikánusoknál tört ki, amelynek vezetője felvetette, hogy össze kéne fogni Le Pennel. A javaslat ellen a párt számos vezetője tiltakozott, azonnal rendkívüli ülést is összehívtak, hogy leváltsák az elnököt, amit az úgy akadályozott meg, hogy bezárta a pártközpont bejáratát. Eközben maga Macron elnök felszólította a jobb- és balközép erőket, hogy vele szövetségben győzzék le a szélsőségeket.
9. EURÓPA ODAVÁGOTT A KÍNAI AUTÓKNAK
Alakul az Európa és Kína közötti kereskedelmi háború, miután tegnap Brüsszel még a vártnál is keményebb intézkedést jelentett be. Eszerint július 4-től akár 38 százalékos büntetővámok sújtják a Kínából érkező elektromos autókat, miután az európai vizsgálatok azt találták, hogy gyakorlatilag nincs olyan szakasza a kínai autóexportnak – a felhasznált nyersanyagok bányászatától egészen az autók Európába szállításáig –, amelyet ne jellemeznének a versenyszabályokat megszegő állami támogatások. Peking felháborodott a döntésen, s nyilván nem maradnak majd el a válaszlépések sem. A brüsszeli döntést kétségbeesetten próbálta megakadályozni a német-kínai autóipari kapcsolatokat féltő Németország, de a jelek szerint Franciaország erősebbnek bizonyult.
10. APA NEM KEGYELMEZ
Bűnösnek találták az amerikai elnök fiát, amihez hasonló korábban még soha nem fordult elő. Hunter Biden még hat évvel ezelőtt vett egy pisztolyt, s a vásárláskor eltitkolta, hogy drogfüggő. Egyelőre csak a bűnösség kérdésében született döntés, a büntetést, amely akár börtön is lehet, majd később szabják ki. Joe Biden az ítélet után azt mondta, hogy nagyon szereti a fiát, de el fogja fogadni a bíró ítéletét és nem fog elnöki kegyelmet adni.