1. NÉLKÜLÜNK OSZTJÁK A POSZTOKAT
Hajszál híján meglett a megállapodás az EU új csúcsvezetőiről, de aztán a tagállamok és a pártok vezetői úgy döntöttek, inkább még alkudoznak tíz napot a következő csúcsig. Pedig megvolt a többség, hogy Ursula von der Leyen (néppárti nyugati nő) vezesse tovább a bizottságot, a portugál Antonio Costa (szocialista déli férfi) a tagállamok vezetőit tömörítő tanácsot, az észt Kaja Kallas (liberális keleti nő) legyen a külügyi főképviselő, s az Európai Parlament elnökeként pedig maradjon hivatalban a máltai Roberta Metsola (néppárti déli nő). Ám az Európai Parlamentben a legtöbb képviselővel rendelkező középjobb néppárt (a Fidesz egykori, a Tisza leendő frakciója) végül még többet kért: azt, hogy Costa csak két és fél évig legyen hatalmon, s utána ott is jöjjön egy néppárti, amibe a baloldal már nem ment bele. A magyar kormányfő felháborodottan vette tudomásul, hogy szerinte hiába törtek előre a választáson a hozzá hasonló gondolkodású erők, ennek semmi hatása nem lett a posztok leosztásánál, az eddigi néppárti-szocialista-liberális koalíció ugyanúgy működik tovább, a magyaroknak semmibe nincs beleszólásuk.
2. A NATO-BAN SEM KEMÉNYKEDÜNK MÁR
Magyarország mégis támogatni fogja, hogy októbertől a többi tag által favorizált Mark Rutte legyen a NATO következő főtitkára. Orbán Viktor Brüsszelben ugyanis találkozott a holland miniszterelnökségtől búcsúzó Ruttéval, és már közel sem volt olyan ellenséges vele. Korábban ugyanis Orbán még azt mondta, szó sem lehet a magyar vezetést állandóan bíráló Rutte megválasztásáról, akinek ráadásul bocsánatot is kéne kérnie, mert egyszer azt mondta, az EU-források megvonásával kell térdre kényszeríteni a magyar kormányt. Most viszont már úgy nyilatkozott a magyar miniszterelnök, hogy ő nem olyan fickó, akinek bocsánatkérésre lenne szüksége, és csak azt várja, hogy Rutte is tartsa magát elődje ígéretéhez, azaz ne várjon el magyar hozzájárulást a szervezet esetleges ukrajnai missziójához.
3. PUTYIN BESZERZŐÚTON
Vlagyimir Putyinnak sikerült elérnie azt, amivel korábban az összes amerikai elnök hiába próbálkozott: a NATO-tagok többsége végre költ annyit, amennyit a szervezet elvár. Az amerikai elnökkel találkozó NATO-főtitkár Washingtonban elmondta, hogy idén a 32-ből már 23 tag teljesíti, hogy a GDP-jének két százalékát védelmi kiadásokra fordítja, míg 2021-ben még csak hat ilyen volt. Közben az orosz elnök csaknem negyedszázad után látogatott újra Észak-Koreába, hogy lőszert szerezzen az ukrajnai háborújához. Putyin már 2000-ben is hatalmon volt, de Phenjanban még a jelenlegi vezér, Kim Dzsongun apja volt a diktátor. Az észak-koreaiaknak rengeteg régi, a szovjet-orosz fegyverekbe való lövedékük van, de az értük járó pénzen felül fejlett katonai technológia átadását is várják Moszkvától, amivel aztán még tovább stresszelhetik a környező országokat.
4. MAGYAR MEGY AZ EP-BE, KÖZBEN AZ MCC-BE BOTLOTT
Miután az európai parlamenti mandátum felvételének előnyeit ecsetelve kérdezte meg híveit Magyar Péter közösségi oldalán arról, korábbi elzárkózása ellenére kimenjen-e Brüsszelbe (és Strasbourgba), az eredmény nem meglepő: támogatói háromnegyede emellett foglalt állást. Magyar egyébként a héten valóságosan is Brüsszelbe utazott, s a repülőtéren közös fotót készített a kormánypárti elitképző, az MCC diákjaival, mint támogatóival. Mire Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója nekirontott az interneten, mondván, hogy Magyar eddig csak „hazudozva janicsározta” az MCC hallgatóit. A kommentháborúba beszálltak MCC-diákok is, akik jelezték, ők senki mellett nem tettek politikai állásfoglalást.
5. GYURCSÁNY ŐSZÖDI ÁLLAPOTBA KERÜLT
Ahogyan miniszterelnöksége legnehezebb napjaiban, az őszödi beszédet követő zavargások idején, úgy most, a súlyos választási vereség után is mintha meglebegtette volna lemondását Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke közösségi oldalán videóbeszédben polemizált arról, milyen lépések következhetnek a baloldalon, s szerinte a felelősök, így az elnök lemondása is olyan kérdés, amelyre „nem kell haragudni”. A politikus azt jelezte, a vereség feldolgozását célzó beszélgetéseknél tartanak, amelyeket aztán a párt elnökségi ülése összegez majd. Párton belüli nyilvános kritikából is akad már: a DK alapítója, korábbi gyulai polgármester-jelöltje visszavonulásra és könyvírásra biztatta pártvezetőjét.
6. IGÉNYLŐKNEK KEDVEZŐ MÓDOSÍTÁSOK
Megvannak az új, júliustól pályázható otthonfelújítási támogatás részletei. A kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás kombinációjára az 1991 előtt épült lakóépületek energetikai korszerűsítéséhez lehet pályázni – az ÉVOSZ szerint Magyarországon 2,2 millió ilyen ingatlan van. Az egyik legfontosabb feltétel, hogy a felújítással legalább 30 százalékos energiamegtakarítást érjenek el az igénylők. A társadalmi egyeztetés több módosítást is hozott: például a kiegészítő kamattámogatott hitel futamideje a lehetséges 8 év helyett 12 évre nő; bővül az elszámolható munkálatok és építőanyagok köre; illetve a saját forrásba beleszámítanak a lakástakarékok is. A kormány úgy számolt, hogy az uniós forrásból biztosított 108 milliárd forintos keretösszegből mintegy 20 ezer lakóépületen valósulhatnak meg fejlesztések.
7. JELENETEK EGY HÁZASSÁGBÓL
Amihez a kormányfő veje, vagy leánya hozzáér, arannyá változik. Tiborcz István – miközben nagy haszonnal palotákkal, irodaházakkal üzletel és épít vagy felújít – Zsigmond Gábor történésszel jegyzett három könyvet olyan épületekről, amelyeket a cége renovált, vagy amire már tulajdonosként rátette a kezét. És lám: a szerzőtársból a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója lett. Zsigmond kinevezését Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke jelentette be. Mindeközben egy bulvárlap filmet forgatott Tiborcz nejének kétéves fennállását ünneplő, prosperáló bababoltjáról. Orbán Ráhel elmondása szerint ő a dolgozó anyának ama prototípusát testesíti meg, aki akkor és ott dolgozik, ahol tud, és bár nem célja, hogy celebbé váljon, nyilvánossá tette Instagram oldalát, hogy másokat is értékek teremtésére ösztönözzön.
8. A HATÁRON TÚLI MILLIÁRDOK
Tavaly 81 milliárd forinttal támogatta a kormány a határon túli magyarokat a Bethlen Gábor Alapon keresztül. 2021-22-ben még 45-50 milliárdot költöttünk e célra, Szlovákiába 5,3 milliárd ment, ebből félmilliárdot kapott egy magyar kormányközeli médiacsoportot finanszírozó alapítvány, de másfélmilliárddal támogattuk a felvidéki magyar focit is. A háború sújtotta Kárpátaljára 8,9 milliárd jutott, amiből több mint kétmilliárdot szociális célra, négymilliárdot a magyar főiskolára költhettek el. A legtöbb pénz tavaly is Erdélybe ment, 25 milliárd, amiből egy egyetemeket működtető alapítvány 6,5 milliárdot kapott, és jutott belőle a székelyföldi jéghokira is kétmilliárd.
9. KEVÉSBÉ FOGY A SÖR
Tavaly 11 százalékkal kevesebb sört ittak a magyarok, mint tavalyelőtt. A gyártók ezt a magas inflációval indokolják, bár a sör átlagosan 12,7 százalékkal drágult, kevésbé, mint a többi élelmiszer. A négy nagy sörgyár – a Borsodi, a Carlsberg, a Dreher és a Heineken – 5,6 millió hektoliter sört adott el tavaly. A magyarok mellett a csehek is kevesebb sört isznak. Ott 60 éve nem tapasztaltak ekkora visszaesést, mint tavaly, amikor egy főre „csak” 128 liter sör jutott, amivel persze még mindig világelsők. A csehek a családok romló gazdasági helyzete mellett azzal is magyarázzák a sörfogyasztás visszaesését, hogy a fiatalabb generációk kevesebbet isznak és kevesebbet járnak kocsmába.
10. ÚJRA A CELTICS AZ NBA REAL MADRIDJA
Zöld örömünnep az észak-amerikai profi kosárlabdaligában: a Boston Celtics az NBA nagydöntőjének ötödik meccsén negyedszer is legyőzte a Dallas Mavericks csapatát, s ezzel megszerezte a legendás klub történetének tizennyolcadik bajnoki címét. Ezzel pedig a Boston megint a liga rekordbajnoka, megelőzve egy címmel a Los Angeles Lakerst. A Celtics egyébként tizenhat évet várt a legújabb NBA-elsőségre.
