1. BIDEN KIÜTÉSSEL GYŐZTE LE MAGÁT
Rémálomszerűen alakult a demokratáknak az első elnökjelölti tévévita. A 81 éves Joe Biden ugyanis még a legpesszimistább jóslatoknál is gyengébben szerepelt, főleg a másfél órás párbaj elején: elhaló hangon, a fonalat többször elveszítve próbálta cáfolni kihívója, a mindössze három évvel fiatalabb Donald Trump támadásait. Különösen lesújtók voltak azok a képek, amikor szájtátva, merev tekintettel hallgatta Trump mondanivalóját. Pedig Bidennek csak annyi lett volna a feladata, hogy fizikailag alkalmasnak mutassa magát az elnökségre. Ez azonban olyannyira nem sikerült, hogy a szánalomra méltó produkció után a demokraták közül többen felvetették, még így az utolsó pillanatban is érdemes volna jelöltet cserélni. Biden környezete egyébként utólag arra hivatkozott, hogy az elnök megfázással küzdött. A novemberi elnökválasztás előtt még egy vita lesz, de a demokraták attól félnek, hogy a mostani után már behozhatatlan hátrányba kerül a jelenlegi elnök.
2. VON DER LEYEN HOSSZABBÍTHAT
A vártnál is gyorsabban osztották el a legfontosabb uniós vezetői posztokat a tagállamok vezetői a két napra tervezett, de mindössze tíz órán át tartó brüsszeli csúcstalálkozójukon. A már korábban megszellőztetett csomag részeként újrázhat a bizottság jelenlegi vezetője, Ursula von der Leyen, aki ellen egyedül a magyar miniszterelnök szavazott, miközben az olasz kormányfő tartózkodott. A nyugati néppárti politikus mellé egy keleti liberális (és élesen oroszellenes) miniszterelnököt, az észt Kaja Kallast jelölik külügyi főképviselőnek, nála Orbán Viktor tartózkodott és Giorgia Meloni szavazott nemmel. Von Der Leyen és Kallas azonban még egyáltalán nem lehetnek biztosak a dolgukban, hiszen nekik a jövő hónapban az Európai Parlamentben is maguk mögé kell állítaniuk a képviselők többségét, ami nehéznek ígérkezik. Mindezzel már nem kell törődnie a harmadik nyertesnek, a portugál Antonio Costának, aki a tagállamok vezetőiből álló tanács elnöke lett és ilyeténképpen nem függ a parlamenttől. Ő lesz az első baloldali – s indiai felmenői miatt az első részben színesbőrű – elnök, s ő volt egyébként az egyetlen a három vezető közül, aki Orbán támogatását is elnyerte.
3. MACRON VIHAROS EGYÜTTÉLÉSRE KÉSZÜLHET
A közvélemény-kutatások szerint a legkevésbé sem sikerült a francia elnöknek megfordítania a közhangulatot az előrehozott parlamenti választások bejelentésével, s a vasárnapi első fordulóban Emmanuel Macron pártja csak harmadik lesz, messze lemaradva a szélsőjobb és a baloldal mögött. A kulturális elit az előbbi, a gazdasági elit az utóbbi előretörése miatt van teljes pánikban. Az ukránok pedig mindkettő miatt aggódhatnak, a szélsőjobboldal vezetője, Marine Le Pen már bejelentette, hogy győzelme esetén katonai és külpolitikai téren is korlátokat akar szabni az ezen a területen nagyon erős elnöki jogköröknek.
4. MÉG DRÁGÁBB AZ ÉTELÜNK
Már az uniós átlagnál is többe kerül a magyaroknak az élelmiszer. A magyarországi árszínvonal (az összes termékre vonatkozóan) már az uniós átlag 76 százaléka az Eurostat adatai szerint, ami jóval magasabb, mint a lengyeleké, vagy a románoké. Régiós összehasonlításban 12 nagy árucsoportból 9-ben a magyar árszint van az élen, az élelmiszer, a kommunikáció és a lakhatás kiugróan drága. Az élelmiszerek közül az olajok és zsírok már az uniós átlag 122 százalékába, a tej, a sajt és a tojás 118, a pékáru 104 százalékába kerül. A kormány közben megint felszólította az üzemanyag-kereskedőket, hogy tartsák áraikat a szomszédos országok árai alatt, különben be fog avatkozni. Egyelőre azonban nem tűnik túl hatásosnak a fenyegetés, hiszen a benzin ára holnap megint nő.
5. KÍNA LETT A LEGNAGYOBB BERUHÁZÓNK
Ma már Kínából jön a legtöbb befektetés Magyarországra: a keletről érkező befektetések aránya tíz éve még nem érte el a 20 százalékot, ma már valamivel több mint a harmada onnan érkezik. Az itt lévő közel négyszáz kínai vállalat körülbelül 16 ezer embert foglalkoztat. Ha már foglalkoztatás, a legfrissebb munkaerőpiaci adatok kettősséget mutatnak: éves összehasonlításban a foglalkoztatás mellett a munkanélküliség is nőtt, azonban utóbbi az év eleje óta folyamatosan csökken. A munkanélküliségi ráta májusban 4,3 százalék volt, míg a foglalkoztatási arány a kormány által kitűzött 85 százaléktól elmaradva 75 százalék.
6. ÚJ MAGYAR CSÚCS – KIVÁNDORLÁSBAN
Csaknem 36 ezer magyar hagyta el az országot tavaly, 24 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A 35 736-as adat új rekordnak számít, a korábbi csúcs 2015-ben volt, amikor 32 852-en vándoroltak ki. A KSH szerint tavaly a legkedveltebb ország Ausztria volt, több mint 16 ezren választották, míg a második helyen lévő Németországot 8 ezer felett. Már a 2000-es években sokan kongatták a vészharangot a tömeges kivándorlás miatt, ami tovább rontja az amúgy is súlyos demográfiai helyzetet, pedig például 2007-ben még csak hétezren mentek el. 2015-ig nőtt, 2015 és 2020 között viszont csökkent a kivándorlók száma, az elmúlt években viszont ismét megugrott.
7. LOPAKODÓ BUDAPESTI OLIMPIA
Egy nemzetközi oknyomozó portál információi szerint újraéledt a budapesti olimpiarendezés ügye. Mindez összefüggésben van az önkormányzati választások utáni fővárosi politikai patthelyzettel, ennek hatására is indultak újra tárgyalások a kormány és a Karácsony Gergely vezette főváros között. Az alku alapja az lenne, hogy a kormányzat pénzügyileg támogatná Budapest infrastrukturális beruházásait, terveit (új metróvonalak, felüljárók, tömegközlekedés fejlesztése például), ezért cserébe a főváros áldását adná egy új olimpiai pályázatra. Karácsony stábja szerint rövidesen az informális puhatolózások valódi tárgyalásokba fordulhatnak, annál is inkább, mert a közgyűlésbe új, meghatározó erőként berobbant Tisza Párt is olimpiabarát a nyilatkozatok alapján.
8. FOCIBAN UTOLÉRTÜK AZ OSZTRÁK FIZETÉSEKET
Káprázatos bérnövekedés jellemezte a magyar futballt az elmúlt szűk másfél évtizedben: a hivatalos adatok szerint az NB I-es labdarúgók átlagfizetése 2010 óta a harmincszorosára nőtt. Ezzel pedig a közép-európai régióban a magyar futballbajnokság keresetei az élre ugrottak, utolérve a listavezető Ausztriát is, ahol sokkal magasabb adók sújtják a játékosbéreket. A jövedelmi robbanás magyar szépséghibája természetesen az, hogy az NB I klubjainak tízszeresére nőtt átlagbevételei mögött javarészt állami forrásból származó támogatások állnak. Nálunk csak Grúziában jobb most focistának lenni: az ország leggazdagabb embere (egyben a grúz kormánypárt alapítója, s az ország tényleges vezetője) négymilliárd forintnyi összeget oszt szét a válogatott tagjai közt Portugália legyőzéséért, s ugyanennyit ad még, ha Kvaracheliáék legyőzik a nyolcaddöntőben a spanyolokat.
9. SÚLYOS SZLOVÁKIAI VONATBALESET
Busszal ütközött egy Prágából Budapestre tartó gyorsvonat a szlovákiai Érsekújvártól nem messze: a balesetnek legkevesebb hét halottja van, mind a kettészakadt és kigyulladt busz utasai közül kerültek ki, magyar állampolgár nincs közöttük. Egyelőre nem tudni, mi okozta a balesetet, bár állítólag a viharok miatt nem működött rendesen az átjáró jelzőberendezése, sőt a sínek is víz alá kerültek, s elvileg le is zárták őket.
10. KIFŐZDÉBEN VISSZATÉR A KÁDÁRIZMUS
Habár a Covid-bezárás áldozatául esett, de most megújulva visszatér a magyar gasztronómia egyik legendás pesti kisvendéglője. Várhatóan ősszel nyit meg újra a Kádár étkezde, az erzsébetvárosi Klauzál tér ikonikus intézménye, amelyet még 1957-ben alapított a névadó Kádár Béla, hogy házias konyhájával a kerület lakói mellett a turistákat, nemzetközi sztárlátogatókat is magához vonzza. Az ingatlant és az étterem márkanevét Gerendai Károly vendéglátóipari vállalkozó vette meg, kinek nevéhez Michelin-csillagos éttermek is fűződnek. Az eredeti vendégterét is megőrző Kádárt vezető sztárséf, Takács Lajos a régi receptúrákat használja majd, az viszont újdonság lesz, hogy a 63 éven át ebédlőként működő intézmény most megpróbálkozik vacsorahellyé is válni.
