1. ITT A VÉDELMI HOZZÁJÁRULÁS
Védelmi hozzájárulás lett a megszorító intézkedések új neve. A kormány bejelentette, hogy a háborús helyzetre tekintettel hozzájárulást fizettet a szerinte extraprofitot termelő bankokkal, energiacégekkel és kiskereskedelmi láncokkal. A pontos részletszabályok napokon belül jönnek, de azt elmondták, hogy idén ebből 400 milliárd forintos bevételre számítanak. Vagyis lényegében az eddigi extraprofitadó, amit jövőre vezettek volna ki, marad meg, de most már védelmi hozzájárulás lesz a neve. A kormány a hitelintézeteknél emeli a tranzakciós illetéket, valutaátváltási illetéket vezet be – a 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvételi lehetőség marad –, és hogy ne háríthassák át a terhet a lakosságra, stopot vezet be a számlavezetési és kártyahasználati díjra.
2. NÉGYMILLIÁRDOS SZUVERENITÁSVÉDELEM
A kormány által bejelentett „háborúellenes akciótervnek” nem csak a pénzszerzés a célja. Gulyás Gergely miniszter közölte azt is, hogy kötelezni fogják a háborús propagandával vádolt médiumokat és pártokat bevételeik átláthatóvá tételére. A médiumoknak nyilvánosságra kell hozniuk a külföldről kapott támogatásokat, a pártoknak pedig – ha kapnak ilyet – vissza kell azokat utalniuk. Közben a kormány anyagilag alaposan megerősítette a „külföldi befolyásszerzés” elhárítására felállított Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely már több mint négymilliárdos büdzséből gazdálkodik, hétszáz millióval többől, mint a 130 főt foglalkoztató Alkotmánybíróság. A hivatal eredetileg azt ígérte, nem fog a médiával foglalkozni, de azóta már több ellenzéki sajtótermék ellen is vizsgálódik.
3. ORBÁN A VILÁG KÖRÜL
Elképesztő turnéba fogott a magyar kormányfő, aki azután, hogy átvette az EU soros elnöki tisztét, meglepetésszerűen találkozott előbb az ukrán, majd az orosz elnökkel, legutóbb pedig szintén előzetes bejelentés nélkül Kínába utazott. A téma továbbra is az orosz-ukrán háború, ahol a Moszkva pártján álló Pekingnek is van egy nem különösebben körvonalazott béketerve, amit Orbán Viktor a kínai elnökkel tartott találkozóján lelkesen támogatott. Ezen kívül azért szó esett a két ország gazdasági kapcsolatairól, amit beárnyékol, hogy Brüsszel büntetőadót vetett ki a kínai elektromos autókra, amire Peking válaszlépésekkel fenyegetőzik. A pekingi út annyira váratlan volt, hogy a főnökét elkísérő külügyminiszternek le kellett mondania a német külügyminiszter budapesti látogatását, amin Berlin meg is sértődött. S Peking még nem a végállomás: Orbán ugyanis Kínából az Egyesült Államokba repült, ahol a NATO csúcstalálkozóján vesz részt, de nem kizárt, hogy békemissziója következő állomásaként Donald Trump reménybeli elnökkel is találkozik. Közben Ukrajna az elmúlt hónapok legsúlyosabb orosz rakétatámadását szenvedte el: a Kijev fő gyerekkórházát ért csapásban mintegy harmincan haltak meg.
4. FICO IS MENT VOLNA MOSZKVÁBA
A május közepén elkövetett merénylet óta először jelent meg a nyilvánosság előtt Robert Fico. A szlovák miniszterelnök a dévényi várban tartott beszédében azt mondta, csodálattal adózik Orbán Viktornak, amiért az Kijevbe és Moszkvába is elutazott békeközvetítésre, s Fico is vele tartott volna Putyinhoz, ha egészségi állapota megengedné.
5. BALRÓL ELŐZTEK
Annyira jól sikerült az összefogás, nehogy a francia szélsőjobb többséget szerezzen a parlamenti választások második fordulójában, hogy az első fordulóban taroló Nemzeti Tömörülés végül csak harmadik lett. Óriási meglepetésre a győzelmet a baloldali együttműködés, a második helyet pedig az elnök középutas liberálisai szerezték meg. Az előrehozott választásokat hirtelen felindulásból kiíró Emmanuel Macron elnök ezzel elkerülte, hogy szélsőjobbos miniszterelnököt kelljen kineveznie, cserébe viszont kreált magának egy gyakorlatilag irányíthatatlan országot, ahol a három nagy blokknak nagyságrendileg hasonló számú képviselője van, így rejtély, hogyan lehet majd kormányképes többséget létrehozni, főleg úgy, hogy a francia törvények egy éven belül nem adnak lehetőséget újabb választásra. Ráadásul a Nemzeti Tömörülés hatalomra kerülése ugyan valóban sokakban okozott rémületet, ám a baloldali összefogás legnagyobb erejét adó szélsőbal tervei legalább annyira aggasztóak, különösen az amúgy sem túl stabil francia gazdaság és költségvetés szempontjából.
6. ORBÁN NAGY FRAKCIÓT CSINÁLT
A választások után az addig hallgató francia Nemzeti Tömörülés is bejelentette, hogy csatlakozik Orbán Viktor európai parlamenti frakciójához, ami azt jelenti, hogy a magyar kormányfő tényleg létrehozta a harmadik legnagyobb képviselőcsoportot. Az persze értelmezés kérdése, hogy új csoportról vagy pedig az eddig Identitás és Demokrácia néven futó szélsőjobbos frakció átnevezéséről van-e szó, hiszen az eddigi tagok teszik ki a Patrióták Európáért nagy részét. Mindenesetre az európai sajtó is nagyrészt Orbánhoz köti a frakciót, még ha a legtöbb tagját és az elnökét is a franciák adják, utóbbi a Nemzeti Tömörülés ifjú csillaga, a kormányfői lehetőségről épp most lemaradt Jordan Bardella lett. Első számú helyettese viszont már fideszes: Gál Kinga. A magyar miniszterelnöknek ezzel sikerült visszavágnia az olasz kormányfőnek, aki elutasította a Fidesz csatlakozási szándékát, ám végül Orbán így 12 ország 84 képviselőjével Giorgia Meloninál nagyobb frakciót hozott létre.
7. FORDULATOKBAN GAZDAG VÁLASZTÁSOK
Folytatódik a soha véget nem érő budapesti főpolgármester-választás: a Kúria ugyanis az Alkotmánybíróság óhajának megfelelően elrendelte az összes érvényes szavazat újraszámlálását. A választást 41 vokssal megnyert Karácsony Gergely szerint az alkotmánybírák politikai elvárásoknak feleltek meg, sőt a főpolgármester a választási csalás vádját is meglebegtette. Az újraszámlálást a Nemzeti Választási Bizottságnak kell végrehajtania, méghozzá rövidnek tűnő hat nap alatt. Közben Kalocsán már újra is szavaztak két, jelentős részben romák lakta körzetben, ahol a Kúria szabálytalanságok miatt új voksolást rendelt el. Az új szavazás meg is változtatta az eredményt: egy helyi egyesület támogatásával induló volt fideszes EP-képviselőnek, Bagó Zoltánnak sikerült fordítania, és leváltania a regnáló fideszes polgármestert, Filvig Gézát.
8. MAGYAR EMBERARCOT ÍGÉR, A MOMENTUM MUNKÁT
Lúdas Matyiról elnevezett pénzalappal és digitális gyóntatószékkel indul neki a 2026-os parlamenti választásnak Magyar Péter csapata. A Tisza Párt hétvégi kampánynyitóján Magyar elmondta, ősztől újra országjárást tartanak, a NER-t a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének nevezte, helyette emberarcú országot ígért, valamint a zöldségek és gyümölcsök áfájának 5 százalékra csökkentését. Azt is elmondta, hogy a budapesti politikában nem lépnek városházi koalícióra. Közben megtartotta tisztújítását választási kudarca miatt a Momentum, ahol nem a korábbi elnök Fekete-Győr Andrást, hanem Tompos Márton parlamenti képviselőt választották a liberális párt élére, aki kevesebb beszédet és több cselekvést ígért.
9. BAJNAI GORDON LONDONI KARRIERJE
Nem járt rosszul, hogy veresége után nem erőltette a politikai pályát Bajnai Gordon. A volt kormányfőt nevezték ki ugyanis vezérigazgatónak a Campbell Lutyens tanácsadó cégnél, ahol eddig is fontos vezetői posztokat töltött be. A cég tőzsdén kívüli befektetésekkel foglalkozik, nagy nyugdíjalapok, biztosítók, tekintélyes családi alapítványok pénzeit kezeli 12 ezer milliárd dollár – átszámítva 4,4 trillió forint – értékben, Bajnainak így alighanem nagyobb hatalma van, mint kormányfőként volt.
10. MEGDŐLT A MAGASUGRÁS 37 ÉVES REKORDJA
Sporttörténeti ugrással megdőlt a bolgár Sztefka Kosztadinova 1987-ben elért 209 centiméteres női magasugró világrekordja, a harminchét éves csúcsot egy 22 éves ukrán atlétanő adta át a múltnak. Jaroszlava Mahucsih a 210 centiméteres ugrással az olimpia első számú esélyesévé lépett elő. A világrekord egyébként férfi magasugrásban sem tegnap született, azt a kubai Javier Sotomayor harmincegy éve állította be 245 centivel.
