1. MAJDNEM MEGÖLTÉK TRUMPOT
Merényletet követtek el Donald Trump ellen, a republikánus elnökjelöltet azonban csak a jobb fülén sebezte meg a golyó. Trump egy pennsylvaniai választási gyűlésen mondott beszédet, amikor egy húszéves fiatalember tüzet nyitott rá egy közeli épület tetejéről. A politikus éppen elfordította a fejét, ezért csak könnyebben sebezte meg a golyó, olyannyira, hogy az öklét elszántan magasba emelő, vérző fejű Trump folytatni is akarta a beszédét. A merénylő a gyűlés résztvevői közül egyet halálosan, két másikat pedig súlyosan megsebesített, mielőtt őt magát lelőtték volna egy másik tetőről a mesterlövészek. A merénylő indítékai egyelőre rejtélyesek: politikai kötődéséről annyit tudni, hogy bejegyzett republikánus szavazó volt, ugyanakkor egy demokrata csoportot is támogatott. Volt középiskolájában csendes gyereknek ismerték, az iskola lövészcsapatából kicsapták, mert nem lőtt elég jól, egy helyi lövészegyesületben viszont gyakorolt, a gyilkos fegyver az apjáé volt. Zajlik annak a vizsgálata is, hogyan hibázhatott ekkorát a Trumpot védő titkosrendőrség, amelynek biztosítani kellett a helyszínt. A sikertelen merénylet a legtöbb megfigyelő szerint még az eddigieknél is sokkal valószínűbbé teszi Trump novemberi győzelmét.
2. SOSE KAPOTT ENNYI SZÉP ÜZENETET
Pályafutása alatt soha nem kapott ennyi támogató üzenetet Donald Trump, akinek nemcsak hívei, hanem politikai ellenfelei is szerte a világon mielőbbi gyógyulást kívánva ítélték el a merényletet. Joe Biden elnök az elsők között hívta fel, s mint Trump elmondta, „nagyon kedves volt”. A jelenlegi elnök nyilvánosan békére és összetartásra szólított fel, s ugyanezt tette a sebesült Trump is. Európából a legérdekesebb hozzászólás a szlovák kormányfőtől érkezett, aki ellen nemrég szintén sikertelen merényletet kíséreltek meg. Robert Fico a magához (és Trumphoz) hasonló politikusokat durván támadó liberális médiát is felelősnek tartja. Ebben amúgy számos amerikai republikánus vezető is egyetért, akik egymás után hívják fel a figyelmet arra, hogy ha folyamatosan lefasisztázzák, diktátorokhoz, Hitlerhez hasonlítják Trumpot, az tulajdonképpen felhatalmazás a meggyilkolására.
3. NEM VOLT BIZTONSÁGOS A ZÓNA
Az izraeli hadsereg mintegy száz palesztint ölt meg egy légicsapás-sorozatban, amelynek az lett volna a célja, hogy likvidálja a Hamász első számú katonai vezetőjét. Mohammed Deif azonban az eddigi jelentések szerint nincs az áldozatok között, egy magas rangú Hamász-parancsnok viszont igen. A rakéták egy menekülttáborba csapódtak be, amit Izrael korábban védett területnek nyilvánított, ezért a rengeteg civil áldozat.
4. AZ EU-TÓL KÉR TÖBB FIZETÉST EGY MAGYAR BÍRÓ
Annyira rosszak a bírói fizetések, hogy egy magyar bíró panasszal fordult az Európai Bizottsághoz. A törvényszéki bírónak, Oláh Gasztonnak abból lett elege, hogy harmadik éve nem emelték fizetésüket, emiatt annak reálértéke több mint harmadával csökkent. Már a bíróságot őrző őröket is magasabb bérrel veszik fel, mint a kezdő bírókat, emiatt megindult az elvándorlás. Oláh Gaszton szerint az igazságügyi alkalmazottak javadalmazásának elégtelensége miatt az uniós joggal ellentétes módon, tartósan és rendszerszinten sérül a bíróságok függetlensége. A beadvány következménye akár egy újabb kötelezettségszegési eljárás is lehet Magyarországgal szemben.
5. NEM LESZ GYEREKJÁTÉK AZ ENERGIAITAL
Bár elakadt a kormánypárti képviselők április óta tartó parlamenti kísérlete az energiaitalok törvényi visszaszorítására, most az igazságügyi tárca lépett, s közzétettek egy rendelettervezetet, amely már pontosan meghatározza, milyen összetételű energiaitalokat nem szabad majd fiataloknak árusítani. A rendeletet június 20-ig lehet véleményezni, s ha utána életbe léptetnék, azzal gyakorlatilag megtiltanák az energiaitalok eladását 18 éven aluliaknak, mert a tervezetben szereplő tiltandó összetevők minden itthon forgalmazott népszerű italban határérték felettiek. A betiltás indoklásában jelzik, hogy a népegészségügyi központ az elmúlt tizenkét évben 565 energiaitalfogyasztásos fiatalkorú rosszullétről kapott jelentést, ami háromnegyed részben fiúkat érintett.
6. KÖTELEZŐ A BIZTOSÍTÁS AZ ELEKTROMOS ROLLEREKRE
Holnaptól érvényes az elektromos rolleresekre vonatkozó új szabály, amely szerint a 25 kilométeresnél gyorsabbra tervezett, vagy a 25 kilogrammnál nehezebb és legalább 14 kilométeres sebességre képes járgányokkal csak érvényes kötelező biztosítással szabad közlekedni. A szabály az elektromos rásegítéssel működő eszközökre is vonatkozik, így a segwayekre és az elektromos egykerekűekre. Viszont nem kell biztosítást kötni az elektromos rásegítéssel működő kerékpárokra, a mozgáskorlátozottak kerekesszékes járműveire és e-mopedjeire se. A biztosítás nem kerül sokba, évente tízezer forint alatt megúszható.
7. A MAGYAR LAKÁSOK NEGYEDE LÉGKONDIS
Miközben becslések szerint a Föld lakosságának mintegy 35 százaléka rendelkezik már klimatizált otthonnal, Magyarország a világátlag alatt marad: a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a magyar lakások 27,6 százalékában van csak légkondicionáló, ami egymillió feletti klímás otthont jelent. Területi elosztásban a már a nyári hőhullám előtt is a mediterrán városok átlaghőmérsékletét hozó Szegeden a legnagyobb arányú a lakások hűtése, a dél-alföldi nagyvárosban 46 százalékos az arány, míg Miskolcon csak 19 százalékos, de Győrben is csak 31, a fővárosban pedig a XIII. kerület az első 40 százalék körüli klimatizáltsággal. Eközben 116 éves melegrekord dőlt meg itthon tegnap, Körösszakálon 41 fokot mértek, ami az 1908-as egri 39 fokos rekordot múlta jócskán felül. A hőség tetőzése holnap várható, s megdőlni látszik a 2007-es kiskunhalasi 41,9 fokos abszolút melegrekord is.
8. AZ OTP ELHAGYTA ROMÁNIÁT
Jóváhagyta a bukaresti versenyhivatal az OTP Románia felvásárlását. A legnagyobb magyar bank romániai leányát a Transsilvania Bank veszi meg 348 millió euróért, azaz 136 milliárd forintért. Az OTP februárban jelentette be, hogy húsz év után eladják a romániai leánybankjukat, mert egyértelműnek tűnt, hogy nem kapnak lehetőséget felvásárlásokra, amellyel növelni tudnák mindössze 2,5 százalékos piaci részesedésüket.
9. SPANYOLORSZÁG ÉS ARGENTÍNA A TRÓNON
Spanyolország Anglia elleni 2-1-es győzelmével zárult a németországi labdarúgó Európa-bajnokság, ezzel az angolok zsinórban másodszor bukták el az Eb-döntőt, míg a spanyolok történetük negyedik aranyérmét szerezték megérdemelten a kontinenstornán. Magát az Eb-t többségében unalmas, nyögvenyelős mérkőzések, hosszabbításokkal és büntetőkkel kicsikart továbbjutások jellemezték, s nem volt ez másként az USA-ban tartott Copa América esetében sem – csak ott ráadásnak rendezői hibák, nézőtéri botrányok is voltak, maga a miami finálé is késve kezdődött tömegverekedések, stadionba betörő jegy nélküli nézők miatt, a trófeát pedig végül a világbajnoki- és Copa-címvédő Argentína nyerte meg Kolumbia legyőzésével.
10. KÖZÉP-EURÓPA, A TENISZNAGYHATALOM
Közép-Kelet-Európa végképp átvette az uralmat a női teniszben. Ahogyan egy évvel ezelőtt, most hétvégén is cseh győztese lett Wimbledonban a női egyesnek, s a cseh tenisz erejét mutatja, hogy mindkét évben más győzött, ezúttal a 28 éves Barbora Krejciková. Az év előző Grand Slam tornáját, a párizsit a lengyel világelső Iga Swiatek nyerte zsinórban most már a harmadik évben. Az év első nagy tornáján, Ausztráliában pedig tavaly és idén is a fehérorosz Arina Szabalenka diadalmaskodott. Ehhez képest a férfiaknál csak a szerb Novak Gyokovics képviseli térségünket a csúcson: ráadásul ahogy tavaly, úgy idén is kikapott Londonban a döntőben a spanyol Carlos Alcaraztól, aki idén nyert a Roland Garroson is.
