1. POSZT NÉLKÜLI PATRIÓTÁK
Hiába hozta létre a magyar kormányfő néhány hét alatt az Európai Parlament harmadik legnagyobb képviselőcsoportját, a parlamenti vezetői posztok elosztásánál semmi nem jutott nekik. A nagy többség újraválasztotta a népszerű máltai néppárti házelnököt, a 14 alelnöki posztból azonban hiába járt volna több is létszámarányosan a Patriótáknak, a szélsőbaloldaltól a középjobbig húzódó frakciók „egészségügyi kordont” hirdetve összezártak ellenük. Üres kézzel távoztak a Mi Hazánkat a soraikban tudó Szuverenisták is, viszont a politikai kordonon belül maradt a Néppárt és a Patrióták között lévő konzervatív ECR frakció, ahova nem vették fel az eredetileg oda vágyó Fideszt. Közben a tagállamok vezetőit tömörítő Tanács elnöke válaszolt a magyar kormányfő levelére, amelyben Orbán Viktor mielőbbi európai békeközvetítést sürgetett Kijev és Moszkva között, Charles Michel először is kikérte magának, hogy a magyar kormány folyamatosan háborúpártinak nevezi az EU-t, másodszor felhívta arra a figyelmet, hogy nem lehet összemosni Oroszországot és Ukrajnát, hiszen az utóbbi az áldozat, amely csak védekezik, amihez joga van, és csak olyan békefolyamatról lehet szó, amelyet Kijev is támogat.
2. ÉLMEZŐNYBEN A MAGYAR VÁSÁRLÓERŐ-NÖVEKEDÉS
Négy év alatt az egyik leggyorsabban nőtt a magyar fizetések vásárlóereje az OECD-országok körében: a Covid óta 13,5 százalékkal emelkedtek a magyarországi reálbérek, ami Litvánia (16 százalék) mögött a második legjobb a 38 tagállammal bíró szervezetben. Ezzel szemben majdnem minden második OECD-országban csökkent a fizetések értéke a világjárvány óta. Szükség is van a béremelkedésre, mert a lakhatás egyre drágább: egy friss felmérés szerint a fővárosban az előző negyedévben ugyan csak 1,9 százalékkal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak, ám az új építésű lakások esetében már majdnem elérik az 1,7 millió forintot, sőt a II., az V. és a XII. kerületben pedig már a 3 milliót is meghaladják.
3. UNIÓS ÁTLAG FELETT A HAZAI GÁZTAKARÉKOSSÁG
Az idei első félévben 4,4 milliárd köbméter gáz fogyott Magyarországon, 23 százalékkal kevesebb, mint 2022 első hat hónapjában, amikor 5,7 milliárd köbmétert használtunk. 2024-et a tavalyi első félévvel összehasonlítva – akkor több mint 1 milliárd köbméter gázt takarítottak meg fele-fele arányban lakossági felhasználók és a gazdasági szereplők – szintén csökkent a gázfogyasztás, mégpedig 6,5 százalékkal. Az idei 300 millió köbméteres megtakarítás kétharmadát a lakosság érte el. Az erőteljes spórolás hátterében az áll, hogy a kormány felhagyott az általános rezsicsökkentéssel, és bizonyos fogyasztás felett megemelte a gáz árát. Uniós elvárás volt ugyanis, hogy az orosz-ukrán háború következtében kialakult energiaválság miatt minden tagállam csökkentse 15 százalékkal gázfelhasználását. Ezt 5 százalékkal túlteljesítettük.
4. LÁZÁRNAK NEM KELL A MAGYAR NARANCS
Miután a Coca-Cola elismerte, hogy a Magyarországon forgalmazott szénsavas narancs üdítőjük, a Fanta gyümölcslé tartalma az érvényes helyi szabályozást kihasználva, tehát törvényesen jelentősen alacsonyabb, mint a többi európai országban, Lázár János építési és közlekedési miniszter támadásba lendült, ami nem újdonság, hiszen a fideszes politikus régóta utazik a multikra. Lázár szerint az nem járja, hogy külföldi élelmiszeripari cégek „szemetet adnak el nálunk, azaz Fanta helyett hantát”, ezért a miniszter felvetette az élelmiszerek minőségét szabályozó hazai törvény szigorítását, s azt is hozzátette, itt egy jelenségről van szó, miután külföldi élelmiszerláncok tarolták le a magyar piacot, s „a külföldön már eladhatatlan szemetet próbálják ránk sózni”. A témára az ellenzéki DK is reagált, a párt a fogyasztóvédelemhez fordult, kifogásolva a magyar törvények által megengedett külföldi nyerészkedést.
5. KAMATLÁBAIVAL LÉPETT A RANGSOR ÉLÉRE AZ OTP
Az OTP nyújtotta tavaly a legjobb teljesítményt a bankok közül Európában egy friss rangsor szerint, amely eredményt magas kamatlábaival és hitelezési marzsaival érte el a piacvezető magyar pénzintézet az 50 legnagyobb, tőzsdén jegyzett európai bank között. A ranglistán második és harmadik a két domináns lengyel bank lett, míg a lista végére a három legnagyobb francia bank került. A banki szférát érintő új magyar szabály szerint augusztus elsejétől azonnal zárolniuk kell a bankoknak az online csalásokban érintett számlákat. A szigorítás indoka, hogy ’23 utolsó negyedévében már összesen 5,8 milliárd forintot loptak el online csalók.
6. KÜLKÉPVISELETEKEN IS TERJESZKEDNEK
Egy Fidesz közeli őrző-védő cég, a Valton Security látja el mostantól az ungvári és beregszászi magyar konzulátusok, valamint a bukaresti és brüsszeli nagykövetségek védelmét. Ez az a cég, amely a kormánypárt frakcióüléseit is biztosítja. A megbízást egy évre kapta, 335 millió forintot fizetnek érte, jóval többet, mint amennyiért korábban őrizték ezeket az objektumokat. Például a brüsszeli nagykövetséget eddig évi 27 millióért védte egy cég, a Valtonnak viszont 13 hónapra 141 milliót fizetnek. A cég szinte kizárólag állami megrendelésekből él, tavaly csaknem 23 milliárd forint árbevételt ért el. A társaság részvényeinek többsége tavaly egy olyan magántőkealaphoz került, amit a Mészáros Lőrinc ügyeit intéző ügyvédi iroda kezel.
7. ORBÁN A TERMÁLMELEG ADRIÁN
A közelében járt a hőmérő Dél-Magyarországon, ám végül nem dőlt meg a 42 fokos abszolút forróságrekord, viszont a napi csúcsokat már hatszor lépte át a mostani hőhullám itthon. De nemcsak itthon, ahol a Velencei-tó Agárdnál már 30,5 fokig melegedett, hanem az Adrián is, miután Horvátországban, Dubrovnik környékén már 30 fokos a tengervíz hőmérséklete. Ott nyaral egyébként – a horvát sajtó szerint testőrök nélkül családi körben – szalmakalapban és rövidnadrágban Orbán Viktor, aki a dalmáciai Vis szigetén fényképezkedett egy horvát vendéglőssel, mindketten öklüket feltartva Donald Trumpra utalva pózoltak.
8. A FRANCIA, AKI ÚGY MEGY, HOGY MARAD
Másfél héttel a választási vereség után lemondott a francia miniszterelnök, de azt továbbra sem tudni, mikor tud valóban távozni a posztjáról, utód ugyanis egyelőre a láthatáron sincs. Az előrehozott választásokat kiíró és ezzel a francia politikát káoszba taszító Emmanuel Macron elnök elfogadta a januárban kinevezett Gabriel Attal lemondását, aki azonban ügyvezetőként marad tovább. A korábbi francia ügyvezető kormányfők csak néhány napig szolgáltak, ám Attalnál ez aligha lesz így: valószínűleg neki kell levezényelnie a jövő hét végén kezdődő párizsi olimpiát. Új kormányfőjelölt ugyanis nincs: a választásokon legtöbb helyet szerző baloldali blokk pártjai egymással veszekednek, hogy kit jelölhetnének, ráadásul bárkit is találnak, azt Macron közepének is támogatnia kellene.
9. VÉRES DEMOKRÁCIA, VÉRES DIKTATÚRA
A felháborodást kavaró adóemeléseket már rég visszavonta, sőt az egész kormányát kirúgta a kenyai elnök, mégsem sikerül lecsillapítania a tüntetőket, akik most már az ő lemondását követelik. A mostani tüntetéseken is összecsaptak a fiatalok a rendőrökkel, akik megint közéjük lőttek: a több hete tartó megmozdulások halálos áldozatainak száma ötven felett jár. A demonstrálók szerint William Ruto távozása után az egész kenyai demokráciát korrupciótlanítani kéne. Nincsenek ilyen gondok a közeli Ruandában, ahol Paul Kagame elnök 24 éve van hatalmon és a mostani elnökválasztáson is csak az volt a kérdés, mennyivel kerül 95 százalék fölé. A majdnem végleges eredmények szerint idén 99 százalék sikerült, ami egyrészt köszönhető annak, hogy Ruandában béke van és fejlődés, másrészt annak, hogy komolyan vehető ellenfél nem indulhat a 66 éves elnökkel szemben, s akinek ez nem tetszik, az az életével játszik.
10. BOTRÁNY LETT AZ ARGENTIN COPA-ÜNNEPLÉSBŐL IS
Amíg az Eb-győztes spanyol futballisták ünneplésekor a csapat angolokat fricskázó Gibraltár-visszaköveteléséből lett politikai skandalum, addig a Copa Américát nyert argentin válogatott szintén nemzetközi botrányt produkált nótázásával. A dél-amerikai focisták ugyanis a csapatbuszon a 2022-es katari vébé szurkolói rigmusait énekelték, amelyek a fekete franciák labilis nemzeti identitását gúnyolták, valamint a transz embereket is célba vették – a mókázást a Chelsea-játékos Enzo Fernandez élőzte online, akit hat színes francia klubtársa támad azóta, ő pedig bocsánatot kért, a francia szövetség pedig a FIFA-hoz fordult panasszal.
