1. A FÉL VILÁGOT LEBÉNÍTOTTA EGY INFORMATIKAI HIBA
Egy kiberbiztonsági cég vírusirtó szoftverének hibás frissítése miatt omlottak össze Windows-alapú szerverek világszerte. A CrowdStrike cég hibája miatt több légitársaságnál leállt az utasfelvételi rendszer, manuális munkára álltak át, emiatt megnő a várakozási idő, torlódásokra kell számítani. A probléma a repterek – köztük a ferihegyi – mellett érinti a médiavállalatokat, a brit háziorvosi szolgálatot, a londoni tőzsdét, az amerikai és német kórházakat, ahol műtéteket kellett elhalasztani, és egy nagy budapesti biztosítótársaságot is. Az USA-ban elérhetetlenné vált a 112-es segélyvonal. A CrowdStrike közleménye szerint a hiba nem biztonsági incidens vagy kibertámadás következménye, és aktívan dolgoznak ügyfeleikkel a hiba elhárításán.
2. MEDDIG BÍRJA BIDEN?
Egyre nagyobb a nyomás az amerikai elnökön, hogy lépjen vissza és több forrás szerint Joe Biden is kezdi elfogadni, hogy az amerikaiak (és a demokrata szavazók) többsége szerint sincs már olyan fizikai és szellemi állapotban, hogy le tudja győzni Donald Trumpot. Most már a párt legfontosabb hangadói győzködik az egyébként Covid-fertőzéssel is küszködő Bident, köztük elődje, Barack Obama, így akár napokon belül megszülethet a bejelentés. Ami persze aligha oldja meg a demokraták problémáit, hiszen a szóba jöhető utód, Kamala Harris alelnök vezetőként és politikusként is elég rosszul teljesített, s a felmérések szerint Bidennél is jobban le van maradva Trumptól. Utóbbi közben hivatalosan is elfogadta a republikánus elnökjelöltséget. A párt kongresszusát lezáró ünnepi beszédében Trump visszatért régi, harcos és megosztó stílusához, az ellene elkövetett merénylet utáni békülékeny, országegyesítő korszak a jelek szerint véget ért.
3. VISSZATÉRT A ROSSZ VISZONY
Mindössze két hétig tartott a magyar-ukrán enyhülés. Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij július eleji kijevi találkozóján új korszakról beszéltek, s az ukrán elnök eleinte visszafogottan nyilatkozott a magyar kormányfő későbbi moszkvai útjáról is, de ennek mára vége: az európai országok vezetőinek angliai csúcstalálkozóján elmondott beszédében Zelenszkij kijelentette, hogy Orbán elárulta Európát és békemissziója nélkül Európa sokkal jobban meg tudná oldani a problémákat. Az ukrán elnök beszédére reagált a magyar külügyminiszter, minősíthetetlennek nevezve azt. Közben Dánia is bejelentette, hogy Orbán európai felhatalmazás nélküli békemissziója miatt bojkottálni fogja a magyar soros uniós elnökség magyarországi rendezvényeit. Ezzel már hétre nőtt azon országok száma, amelyek miniszterek helyett alacsonyabb rangú vezetőket küldenek a találkozókra. Így sem marad azonban csúcstalálkozó nélkül Budapest: a mostani angliai rendezvény következő házigazdája ugyanis novemberben éppen Magyarország lesz.
4. BÁNYA A DRINÁN
A lítium az a csodálatos anyag, amely az orbánizmus balkáni változatát is segít elfogadtatni Brüsszelben és Berlinben. Az európai vezetők nem szívesen állnak szóba a Szerbiát egyeduralkodóként irányító Alekszandar Vucsics elnökkel, ám most a brüsszeli bizottság zöld átállásért felelős alelnöke a német kancellárral kéz a kézben utazott Belgrádba, hogy megállapodjanak az ország nyugati részén, a Drina folyónál feltárt hatalmas lítiumlelőhely kiaknázásáról. Az európai (s benne a német) autóiparnak óriási szüksége van a lítiumra, amely az elektromos autók akkumulátorának alapeleme. Ugyanakkor a beruházásért nem lelkesednek a térségben élők, akiket Olaf Scholz azzal igyekezett megnyugtatni, hogy a bánya az európai környezetvédelmi előírásoknak megfelelően fog működni.
5. ENERGIAFÜGGŐSÉG A NAPERŐMŰVEK ÁRNYÉKÁBAN
Ez év első félévében 6712 megawattnyi naperőmű épült Magyarországon. 2023 végéhez képest ez 673 megawattos bővülés, ami meghaladja a paksi erőmű egy blokkjának 500 megawattos teljesítményét. Idén is több mint 1 gigawattal nő a napenergia-kapacitás az energiaügyi tárca szerint. Mindeközben az amerikai nagykövetség hirdetésekben bírálja Magyarország orosz energiafüggőségét a kizárólagos orosz nukleáris fűtőanyag-beszerzés miatt. Pressman nagykövet szerint „veszélyes választás” az orosz uránfüggőség fenntartása. Korábban a magyar kormány azzal érvelt, hogy az USA is vesz uránt az oroszoktól, de augusztus 12-től az amerikai elnök ezt megtiltotta. Három balti ország (Észtország, Lettország és Litvánia) is az energiafüggetlenségük megteremtése végett válik le jövő év elején az orosz elektromos hálózatról.
6. KLÍMÁRA GYŰJT A BETHESDA
Sorra állnak le a klímák a kórházakban: a múlt héten az Uzsokiban és a Jánosban, a héten a Szent László transzplantációs osztályán, a steril szobáiban. Mától a református Bethesda Gyermekkórháznak is műtéteket kell lemondania, mert a fül-orr gégészeti műtőjének klímaberendezése elromlott, javításához és négy rendelő klimatizálásához 10 millió forint támogatást kérnek közösségi oldalukon. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke ma félmilliót utalt át, és arra biztat, mindenki segítsen a környezetében lévő kórháznak.
7. FANTA KAPHATÓ FELELŐSKERESÉS KÖZBEN IS
A vasúti késések felelőskeresése lett a kánikulában az a politikai forró krumpli, amit Lázár János és Vitézy Dávid dobál egymásnak. Miközben az utasok megfőnek a még egyáltalán elinduló vonatokon, Vitézy mint korábbi közlekedési államtitkár keményen bírálta Lázárt a látványosan romló MÁV-pontosság miatt: júniusban az InterCity-járatok 57 százaléka késett öt percnél többet, ilyen slendrián évtizedek óta nem volt a vasút. A közlekedési tárca hevesen reagált a kritikára, a késések okát éppen Vitézy ténykedésére vezetve vissza, mondván, államtitkári ideje alatt leállította a hazai IC-kocsik gyártási programját, s közben teljesítménytöbbletet követelt a MÁV-tól. Vitézy ezt az érvelést öngólnak nevezte a másfél éve a vasutat teljhatalommal irányító Lázártól, mert szerinte éppen a miniszter vonta vissza a fejlesztéseket. A több fronton is harcban álló Lázár közben cáfolta, hogy betiltotta volna minisztériuma intézményeiben a Coca-Cola termékeinek árusítását azután, hogy bírálta az üdítőgyártót a magyar Fanta alacsonyabb gyümölcstartalma miatt.
8. SULYOK TAMÁS MÉG NEM KEGYELMEZETT
Márciusi hivatalba lépése óta egyetlen kegyelmi kérvényt se írt alá az új államfő. Sulyok Tamás ennek indokolását pár napja az Országos Bírósági Hivatalban tett látogatásán akként adta meg, hogy a jogkörre úgy tekint, mint „kiegészítő és kivételes hatáskörre, amely semmiképpen sem irányulhat a bíróság döntésének felülbírálatára”.
9. BÖRTÖN FENYEGETI A GYEREKBÁNTALMAZÓ KARATÉST
Orbán Viktor is felháborodott annak a jászsági karateedzőnek a botrányán, aki egy nyári táborban rá bízott kisfiút hátulról úgy felrúgott, hogy a gyerek fejjel zuhant a földre. A miniszterelnök szerint ez tűrhetetlen, ilyen emberek nem dolgozhatnak oktatásban, sportnevelésben. Közben az edzőt a még államtitkár Novák Katalintól kapott nevelői életműdíjának visszaadására szólította fel a kulturális minisztérium, Jászberény önkormányzata pedig visszavonta kitüntetését. A rendőrség garázdaság miatt nyomoz, jogászok szerint ha a testi sértés kísérletének vagy kiskorú veszélyeztetésének gyanúja megáll, a foglalkozástól eltiltás mellett börtönbüntetés is fenyegeti az edzőt.
10. BUDAPEST A VILÁG 14. SPORTVÁROSA
Egy friss elemzői rangsor szerint immár második éve Párizs a világ vezető sportvárosa, a második Los Angeles, a 2028-as olimpia házigazdája, a dobogóra még New York léphetett fel. A Burson kommunikációs világcég listája a sporthoz leginkább kötődő száz várost rangsorolja, méghozzá a sportesemények, rendezések aktivitását alapul véve, a nemzetközi szövetségeket és médiát is kérdezve, fontos szempontként figyelembe véve az olimpiához való kapcsolódásokat, illetve a globális marketinget. Sporthírnév szempontjából idén London, Madrid, Lausanne, Manchester és Barcelona került az élcsoportba, amely mögött 14. helyen áll Budapest. A magyar főváros előtt az a Tokió áll, amely 2022-ben olimpiai rendezés után még éllovas volt, de például a 2016-os ötkarikás színhely, Rio de Janeiro már csak 61. helyezett.
