1. HARRIS ZÁRTA AZ OLLÓT
Lemondott az amerikai vezetők biztonságáért felelős titkosszolgálat vezetője a Donald Trump elleni, hajszál híján sikeres merénylet miatt. Kimberly Cheatle helyzete tarthatatlan volt, mindkét párt és minden szakértő szerint a szolgálat döbbenetes hibasorozata kellett a merénylethez. A republikánus ellenzék véleménye szerint egyébként is Cheatle a szakmaiság helyett sokkal inkább azzal foglalkozott, hogy minél sokszínűbbé és elfogadóbbá tegye a szervezetet. Közben Kamala Harris alelnöknek szóban sikerült összegyűjtenie elegendő demokrata támogatót, hogy valóban ő legyen az új hivatalos demokrata elnökjelölt Joe Biden visszalépése után. Harris bele is kezdett a kampányába, első beszédében élesen támadta Trumpot, s az első közvélemény-kutatások szerint sikerült felráznia a demokrata szavazótábort, a legtöbb felmérés holtverseny közeli állapotot mutat.
2. KÖLCSÖNÖS BRÜSSZELI ZSAROLÁS
Egyszerre két fronton is élesedik az eurómilliárdokról is szóló vita Magyarország és az Európai Unió között. Egyrészt Brüsszel felszólítást küldött Magyarországnak, hogy fizesse meg azt a 200 millió eurót, amelyre az uniós bíróság büntette meg még múlt hónapban, amiért a magyar kormány nem hajtotta végre a bíróság egy 2020-as ítéletét. Abban a magyar menekültellenes szabályozást több ponton is ellentétesnek találták az uniós joggal, s amíg ezeket a jogellenes passzusokat nem változtatják meg, addig naponta egymillió euróval, azaz 400 millió forinttal nő a büntetés, azaz a tartozás tulajdonképpen már 230 millió euró – ha pedig nem fizetünk, levonják a pénzt a Magyarországnak járó uniós kifizetésekből. A másik ügyben viszont a magyar kormány blokkol brüsszeli kifizetéseket a többi tagállamnak. A külügyminiszter ugyanis közölte, hogy amíg az ukránok nem engedik át újra a Magyarországnak járó összes orosz olajat, addig szó sem lehet arról, hogy a tagállamok megkapják azt a 6,5 milliárd eurót Brüsszeltől, amennyiért fegyvert küldtek az ukránoknak.
3. 652 EZER FORINTRA NŐTT AZ ÁTLAGKERESET
Májusban csaknem 15 százalékkal, 652 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest, ami nettó 449 ezer forintnak felel meg. A bruttó kereset valóságot jobban tükröző mediánértéke 525 ezer forint volt, ami nettóban 364 ezer forint, ez utóbbi 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A reálkereset 10,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 4 százalékos növekedése mellett. Egy elemzőcég a fizikai dolgozók órabérének változását vizsgálta 7 ezer munkavállaló adatai alapján, kutatásuk szerint 2024 második negyedévében a szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 2104 forint volt, ami 13,5 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakához képest.
4. ROGÁN EMBERE NYERT IS, VESZÍTETT IS
Annak ellenére a NER-kedvenc Balásy Gyula cégeivel szerződött 174 millió forintért kommunikációs feladatok ellátására a Diákhitel Központ, hogy annak volt vezetője, Magyar Péter korábban azt állította, kormányzati nyomásra bízta meg azokat a piaci ár többszöröséért. E szerződések ügyében bűncselekmények gyanúja miatt nyomozás folyik. A Diákhitel Központ mostani megbízása egyébiránt csak egy része a központi közbeszerzésen korábban elnyert 17,5 milliárd forint keretösszegű, 56 feladatot tartalmazó megbízásnak. Ugyanakkor hiába adták a legolcsóbb ajánlatot, nem Balásy cégei nyerték el a korrupcióellenes Integritás Hatóság kommunikációs közbeszerzéseit, amit éppen a korrupcióellenes harc fontosságáról szóló kommunikációs feladatokra írtak ki 1,1 milliárd forint értékben. A pr-szolgáltatásokat, a médiavásárlásokat és a tervezési és gyártási feladatokat a legjobb tartalmi ajánlatot tevő két cég és egy konzorcium között osztották szét.
5. ORBÁN-IDÉZETEKKEL SZÍNESÍTETT PÁLYÁZAT
A közgyűjteményi dolgozók szakszervezete kiperelte a kulturális minisztériumtól a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjára februárban beadott Demeter Szilárd-pályázatot, miután korábban Csák János akkori miniszter megtagadta a nyilvánosságra hozatalt. A pályamunka bőségesen tűzdelve van Orbán Viktor-idézetekkel, amit a szakszervezet vezetője indokolatlannak tart, míg maga Demeter Szilárd semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy „110 százalékos orbánistaként iránymutató miniszterelnöki idézeteket” használt fel. Demeter amúgy korábban többször kifejtett konzervatív kulturális ideológiáját foglalta össze, ám végül nem a múzeum, hanem egy csúcsszervként létrehozott közgyűjteményi központ elnöke lett.
6. A MÁVBA OLVADVA TŰNIK EL A VOLÁN
Ötvennégy év után eltűnik a Volán márkanév, a busztársaság a közlekedési miniszter döntésére beolvad a MÁV-START Zrt.-be, amely MÁV Személyszállítási Zrt. néven működik tovább. A patinás Volán név eltüntetésével nem ért egyet Közúti Közlekedési Szakszervezet, szeretnék ha az megjelenne az új társaság nevében is. Mindeközben kiderült, hogy 25 milliárd forintba kerül már az idén az új tarifarendszer, miután a sajtónak sikerült kiperelnie a közlekedési minisztériumból az adatokat tartalmazó hatástanulmányt. Eszerint csak a 14 év alattiak „ingyenes” utazása 5 milliárdos bevételkiesést jelent a MÁV-Volán csoportnak.
7. EMBERCSEMPÉSZEK JAVÍTJÁK A BÖRTÖNÁLLAPOTOT
Július elejéig már 2300 külföldi embercsempészt engedett szabadon a magyar büntetésvégrehajtás, a kormány másfél éve nyitotta ki a börtönök kapuit az úgynevezett reintegrációs őrizetbe helyezett embercsempészek előtt, akiknek 72 órán belül el kell hagyniuk az országot. Ez pedig azt jelenti, hogy mostanra jelentősen csökkent a börtönök túlterheltsége: a külföldi foglyok aránya 13 százalékról 5,7-re csökkent egy év alatt. Ezzel együtt is a büntetésvégrehajtás majdnem 18 ezer fogvatartottja a teljes hazai börtönkapacitásnak felel meg.
8. TUSK ABORTUSZKUDARCA
Tisztogatásba kezdett saját pártjában Donald Tusk lengyel miniszterelnök, miután a kormányzó koalíció nem tudta átvinni a parlamenten az abortusz szabályok liberalizálását. A baloldal által beterjesztett törvényjavaslat a terhesség 12. hetéig engedélyezte volna a terhességmegszakítást, s nem büntette volna szabadságvesztéssel a határnap után is abortuszt végző orvosokat – a nők a jelenlegi előírás szerint sem büntethetők. Az enyhítések ellen szavazott a radikális jobboldali ellenzék mellett a koalíciós Parasztpárt többsége is, Tusk pedig menesztette fejlesztési miniszterhelyettesét, aki távol maradt a voksolástól, valamint pártjának a szavazásról hiányzó képviselőit is visszahívatta parlamenti posztjaikról – a kormányfő ugyanis nem tűri a koalíciós fegyelmezetlenséget, ami miatt egyik fő kampányígéretével vallott kudarcot.
9. OLIMPIA ALATT NINCS KORMÁNYVÁLTÁS
Az olimpia végéig nem lesz új francia kormány, hiába talált rengeteg veszekedés után egy amúgy teljesen ismeretlen kormányfőjelöltet a választásokon első helyen végzett baloldali tömörülés. Emmanuel Macron elnök ugyanis közölte, hogy augusztus közepéig, a párizsi olimpiai játékok végéig nem is hajlandó foglalkozni az üggyel, s egyébként sem látja, miképp lenne az új kormánynak többsége, hiszen a négy pártot tömörítő baloldal csak a parlamenti helyek egyharmadát birtokolja. Ma egyébként az első labdarúgó-meccsekkel lopva meg is kezdődött az olimpia, jóllehet a hivatalos megnyitó csak pénteken lesz. S azt is bejelentették, hogy a 2030-as téli olimpiát is a franciák rendezhetik meg.
10. A KLÍMATÖRTÉNET LEGFORRÓBB NAPJA
A mérések 1940-ig visszanyúló kezdete óta a múlt vasárnap, július 21-e volt a legmelegebb nap a Földön. Aznap a felszíni levegő globális átlaghőmérséklete elérte a 17,09 Celsius-fokot, ez pedig nem túl biztató trend szerint mindössze egyéves rekordot döntött meg, ráadásul tavaly júliusban négy egymást követő napon is megdőlt a Föld melegrekordja. 2023 júniusa óta minden hónap (tehát tizenhárom egymás után) is a legmelegebb rekorder lett a mérések kezdete óta. A hőhullámok tavaly és idén is az USA, Európa és Oroszország területeit perzselték szét. Itthon egyébként a hőhullám és a hőségriasztás 15 napos hossza beállította az 1994-es eddigi csúcsot, s a 2007-es abszolút melegrekord (Kiskunhalas, 41,9 fok) sem dőlt meg – viszont hét országos napi csúcs igen.
