1. NINCS ELŐRELÉPÉS
Nem nagyon változott a magyar jogállamiság brüsszeli megítélése – legalábbis ez vonható le az Európai Bizottság legfrissebb éves jelentéséből. A dokumentum a 27 tagország igazságszolgáltatását, korrupciós fertőzöttségét, médiahelyzetét, valamint a fékek- és ellensúlyok működését vizsgálja, s tesz ajánlásokat. Magyarországnál a legtöbb esetben nem látnak előrehaladást, egyedül az igazságszolgáltatás területén javult valamit a helyzet, de ott is sok még a tennivaló. Közben a brüsszeli igazságügyi biztos már arra is utalt, hogy a szuverenitásvédelmi hivatal lehet a következő pont, amely miatt Magyarországnak járó uniós forrásokat fognak blokkolni. A magyar kormány brüsszeli megítélésére jellemző, hogy Orbán Viktor egyik legfőbb kritikusának számító Daniel Freund német zöldpárti európai képviselő arra gyanakszik, hogy a magyar kormány próbált kémszoftvert telepíteni a telefonjára.
2. EGYMILLIÁRDOS HITEL STIKÁBAN
A közvélemény elől idáig elhallgatva rekordnagyságú, egymilliárd eurós devizahitelt vett fel a magyar állam kínai bankoktól még tavasszal. Az Államadósság Kezelő Központ tájékoztatása szerint a hitelt három kínai bank biztosította, de azt nem közölte, hogy milyen kamattal adták. A hitelkeret teljes összegét már le is hívta a kormány, amit infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre fordíthat. A rövidlejáratú hitelt 2027. április közepéig kell visszafizetni. Nagyjából egyébként eddig ennyi uniós támogatást (tehát nem hitelt) buktunk el végleg a jogállamisági viták miatt.
3. POZSONY BRÜSSZEL CÉLKERESZTJÉBEN
A magyar kormány legszorosabb uniós szövetségesének számító szlovák kormányt külön is figyelmeztette Brüsszel a jogállami jelentés nyilvánosságra hozatalakor, hogy ne induljon el a magyar úton. Az Orbán Viktort rendszeresen kritizáló Vera Jourová biztos kijelentette, hogy ha Pozsony elfogadja a törvényt, amely külföldi ügynököknek bélyegzi a külföldi támogatásokat is kapó civil szervezeteket, azonnal uniós intézkedésre számíthat. Az ehhez hasonló magyar törvényt az európai bíróság ítélete után vissza kellett vonni, s egy ugyanilyen jogszabály vezetett a grúz csatlakozási folyamat felfüggesztéséhez is. Robert Fico miniszterelnök azt mondta, tanulmányozzák a jogállamisági jelentésben felsorolt kifogásokat, és párbeszédre törekszenek Brüsszellel.
4. GYENGÉLKEDŐ EURÓPAI IPAR
Miközben az amerikai gazdaság növekedése megduplázódott a második negyedévben az elsőhöz képest, megközelítve a három százalékot, addig az európai ipar továbbra sem talál magára. Előzetes adatok szerint az ipari termelés Németországban és Franciaországban is tovább zsugorodott júliusban, méghozzá nagyobb mértékben, mint várták. A szolgáltatások ehhez képest jól mennek, ezeknek köszönhető, hogy összességében a gazdaság nem esett vissza. Az adatok még sürgetőbbé teszik az európai versenyképesség javítását az amerikai és az ázsiai konkurenciával szemben, ami amúgy a magyar soros elnökség központi témája.
5. UNIÓS JOGBA ÜTKÖZVE ÉPÜLTEK AZ AKKUGYÁRAK
Nem felel meg az uniós előírásoknak az, hogy környezethasználati engedély nélkül épültek akkugyárak Magyarországon. Ennek a gyakorlatnak csak most vet véget a kormány, amikor kötelezővé teszi a környezeti hatásvizsgálati eljárást és az egységes környezethasználati engedély megszerzését, mégpedig egy 2011-es EU-irányelvre hivatkozva. A rendelettervezet az akkugyárakra és az akkuhulladékot kezelő üzemekre vonatkozik. Eddig csak azt vizsgálták a hatóságok, hogy az ilyen beruházásokból származhatnak-e olyan jelentős környezeti hatások, amelyek hatásvizsgálati eljárást indokolnak, és rendre azt állapították meg, hogy nem. A gödi akkugyár esetében például hat alkalommal azt állapították meg, hogy „nincs jelentős környezeti hatása”. Pedig a Samsung-gyár több ügye is ismert, innen került ki például magzatkárosító oldószer a szántóföldre. Az új szabály a már meglévő üzemekre nem vonatkozik.
6. TUSVÁNYOS ORBÁNRA VÁRVA
Elkezdődött a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem, azaz a Fidesz-naptárban kiemelkedő fontosságú tusványosi tábor, amelyen minden évben programadó vagy helyzetelemző előadást tart Orbán Viktor – ott született például tíz évvel ezelőtt az „illiberalizmus” politikai márkája. Orbán ezúttal is nagy beszédre készül, előtte pedig tavalyhoz hasonlóan találkozik a román kormányfővel. Az alaphangot mindenesetre a tábor egyik fő arcának számító Fidesz-külügyér, Németh Zsolt már megadta, amikor jobb fülét leragasztva, Trump előtt tisztelegve lépett színpadra. Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója pedig máris kilátásba helyezte a Patrióták EP-frakciójának további bővülését. Tusványoson ellenzéki szempontból viszont megállt az idő, a szervezők ugyanis még mindig a Mesterházy Attila-Schiffer András duóval pipálják ki a párbeszédet, a Tisza Párt semmilyen meghívást nem kapott a rendezvényre.
7. CSÖKKENTEK AZ ORVOSI PONTHATÁROK
Kihirdették az idei felvételi ponthatárokat, a népszerű szakokon csökkentek a pontszámok a tavalyiakhoz képest, általános orvosi szakon például mind a négy egyetemen ez történt (393 és 424 pont között alakult most). Idén 121 ezer fiatal izgulhatott, hogy bejut-e a választott felsőoktatási intézménybe, az ELTE az elmúlt másfél évtizedben most vette fel a legtöbb jelentkezőt, 2500-at pedagógusképzésre. Az ELTE jogász szakára 476 pont kellett, pszichológiára 453, a Műegyetemen a felvételizők többsége legalább 90-et megszerzett az elérhető 100 intézményi pontból. A Budapesti Corvinus Egyetem 1871 hallgatót vett fel, itt voltak a gazdasági területen a legmagasabb ponthatárok az országban, a csúcstartó az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapképzés 478 pontjával. A legtöbb felvételiző egyébként gazdálkodási és menedzsment, pszichológia és jogász szakokra akart bekerülni. Idén is maximum 500 pontot lehetett szerezni a felvételin, ebből 200 középiskolai tanulmányi, 200 érettségi, 100 pedig a felsőoktatási intézmények egyedi többletpontjai.
8. PÉNZÜGYI CSALÓK MILLIÁRDJAI
Igazi húzóágazat lett Magyarországon a pénzügyi csalás: az első negyedévben tovább nőtt bankkártyás és elektronikus pénzforgalmi csalások száma, a kár meghaladta a 16 milliárd forintot, az egy évvel korábbi háromszorosát. A jegybank adatai szerint viszont legalább sikerült több mint hétezer csalást megakadályozni, kétszer annyit, mint tavaly ilyenkor, és ezzel az ügyfelek 4,3 milliárd forintját védték meg, az egy évvel korábbi 1,3 milliárdhoz képest.
9. VIHAR UTÁNI CSEND
Bangladesben újra kinyitottak a bankok, újraindultak az európai ruhaboltokat ellátó gyárak, miután lecsengeni látszanak azok a tüntetések, amelyekben 150 ember halt meg az amúgy gyorsan fejlődő 170 milliós országban. A szociális média oldalak azonban továbbra is elérhetetlenek, hogy nehezítsék a fiatalok szerveződéseit, ők voltak ugyanis azok, akik utcára vonultak, miután az ország autoriter vezetője olyan törvényt hozatott, amely a pártjához közel állókat előnyben részesíti a biztos megélhetést jelentő köztisztviselői állások betöltésénél. A legfelsőbb bíróság közben érvénytelennek is nyilvánította ezeket a kvótákat, s a kormányzat megígérte, hogy tiszteletben tartja a bírák döntését.
10. FOCIBOTRÁNNYAL KOPOGTAT AZ OLIMPIA
Mínusz egy napot sem kellett várni az olimpia első botrányára: a megnyitó előtt két nappal megtartott Argentína-Marokkó focimeccsen a dél-amerikaiak a rendes játékidő 16 perces (!) hosszabbításának végén egyenlítettek Marokkó ellen, ám a mérkőzés ekkor a marokkói szurkolók rendbontása miatt félbeszakadt. Majd két óra várakozás után videóbírózással folytatódott, s a VAR nem adta meg az argentin egyenlítést, a hátralévő három percet pedig már kihúzta Marokkó. Közben egyébként az UEFA másodszor is megbüntette az MLSZ-t a labdarúgó Eb-n tapasztalt szurkolói kihágások miatt. Előbb 38 millió forintos bírság jött pirotechnikai eszközök, pohárbedobálás és provokatív drapériák miatt, most pedig nézőtéri cigányozást, tehát rasszista megnyilvánulásokat látott bizonyítottnak a nemzetközi szövetség, újabb 12 milliós büntetést kiszabva.
