1. BAJBAN A MAGYAR GAZDASÁG
A várt bővülés helyett kisebb lett a magyar gazdaság a második negyedévben, vagyis hiába hittük tavasszal, hogy túl vagyunk a stagnáláson, a jelek szerint ez koránt sincs így. A második negyedéves adat 0,2 százalékkal kisebb az első negyedévesnél, bár az egy évvel ezelőttihez képest még mindig plusz másfél százalékon állunk. Az egyik ok, hogy a belső fogyasztás még nem állt helyre, hiába indultak gyors növekedésnek a bérek, a másik az ipari export harmatos teljesítménye. A csapnivaló európai (elsősorban német) gazdasági helyzet miatt nem fogynak olyan jól a nálunk gyártott termékek, elsősorban az autók. A kormány szerint, ha a háború véget ér, minden jó lesz, de egyelőre nehezen látni, hogyan fog teljesülni idénre a korábban ígért 2,5 százalékos gazdasági növekedés.
2. REKORD A TURIZMUSBAN
Ha a gazdaság egésze nem is, de legalább a turizmus hasít. Az év első felében az egy évvel korábbihoz képest 7,6 százalékos forgalomnövekedéssel rekorderedményt ért el a hazai turizmus. Minden korábbinál több, 7,5 millió vendéget fogadtak és 17,8 millió vendégéjszakát könyvelhettek el a hazai szálláshelyek. A belföldi vendégek 3 százalékkal, a külföldiek 12 százalékkal több (8,5 millió, illetve 9,3 millió) éjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken. Közben az is látszik, hogy a vendégek átlagosan egyre rövidebb időt szánnak egy-egy utazásra.
3. NEM FIZETNEK ÉS NEM FIZETTETNEK
Úsznak az adósságban a költségvetési intézmények, hiába rendezték a múlt hónapban a kórházak adósságát. Ez utóbbi ugyanis a konszolidáció után is 48 milliárd forintra rúg, ehhez jönnek még az alapítványi formában működő egyetemi klinikák tartozásai, ami 15-20 milliárd között lehet, s ami nem is szerepel a statisztikában. A kórházak mögött jön a rendőrség, amely több mint 23 milliárdnyi lejárt, de kifizetetlen számlát halmozott fel. Egyelőre nemcsak az nem látszik, hogy a kormányzat sietne az összesen 80 milliárdos adóssága kifizetésével, de az sem, hogy nagyon be akarná hajtani a kinnlevőségeit. Legalábbis, ha az oroszok az adósok. Az állam egyelőre semmit nem tett annak a 26 milliárd forintnak a visszaszerzéséért, ami bennragadt az orosz kémbanknak nevezett Nemzetközi Beruházási Bankban, amelyből tavaly Magyarország kilépett, miután az orosz-ukrán háború miatt a nyugati kormányok nyomás alá helyezték.
4. FICO GÁZOLAJJAL VÁG VISSZA AZ UKRÁNOKNAK
Ha Ukrajna nem áll el az orosz kőolaj Szlovákiába és Magyarországra irányuló exportjának korlátozásától, akkor Pozsony válaszlépésként leállítja a Slovnaft kőolajfinomítójából az Ukrajnába tartó gázolajkivitelt. A szlovák miniszterelnök bejelentésében néhány nap türelmi időt adott az ukránoknak arra, hogy oldják fel az orosz Lukoil társaság olajszállítási szankcióját, utána azonban leállítja az ukrán szükségletek tíz százalékát jelentő gázolajexportot. Robert Fico szerint Zelenszkij elnök lépése a Lukoil blokkolásával árt Szlovákiának, Magyarországnak és Ukrajnának is, miközben azt Oroszország meg sem érzi. Kijev hamar válaszolt és azt ígérte, meg fogják oldani a problémát. Magyarországról ugyanakkor nem beszéltek, s Brüsszel is hallgat az ügyben, hiába fordult az EU-hoz panasszal Budapest és Pozsony is. A sietség látványos kerülésének a legvalószínűbb oka, hogy Brüsszelben úgy gondolják, volt elég idejük a magyaroknak, hogy leváljanak az orosz olajról, de ők a többi tagállammal ellentétben még növelték is az orosz exportjukat.
5. RITKÁN HALLOTT BELSŐ KRITIKA A FIDESZBŐL
Vissza kellene térnie Orbán Viktornak a Fideszbe és rendet tenni a pártban – kritizálta keményen a kormányzást az egyik legsikeresebb fideszes polgármester. A XVI. kerületet vezető Kovács Péter példa nélküli bírálata szerint az EP-választások valódi nyertese a Tisza Párt, s a Fidesz nagyon komoly jelzést kapott, hogy jobban kell kormányozni. Kovács azt mondja, nem szabad ennyire központosítani az oktatásban és az egészségügyben az önkormányzatok kárára, s rendet kéne tenni a kórházakban. A polgármester azt sem tartja jónak, hogy minden fontos döntést egy szűk személyi kör határoz meg a hatalomban, saját sikerességét pedig abban látja, hogy irtja a pártpolitizálást az önkormányzatban.
6. VOLT MIT A NER-BE APRÍTANIA MAGYAR PÉTERNEK
Jellemzően havi 4-6 milliós jövedelemre tett szert Magyar Péter az elmúlt három évben a NER kádereként, általában egyszerre négy-öt munkahelyről, amelyek között több, napi tevékenységet nem igénylő igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság volt. A Tisza Párt elnökének nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozata szerint legrosszabb hónapjában is 3 millió forint feletti jövedelme volt, összesen pedig 250 milliót keresett a Fidesszel történt szakításáig. Most viszont nem kap fizetést pártja élén Magyar, aki egyébként hivatalos Insta oldalát „Magyar Péter, The Man”, azaz A Férfi névre keresztelte át. A jól fizető állások közül többet is Lázár János közlekedési miniszternek köszönhetett, aki most az alá tartozó legnagyobb cég dolgozóinak is megmutatta, hogy tud bőkezű lenni – ha nem is annyira, mint Magyarral. A kaotikus állapotok közt küzdő MÁV alkalmazottak kánikulai munkáját elismerve bejelentette, a 33 ezer dolgozó egyszeri, nettó 200 ezres fizetéskiegészítést kap SZÉP-kártyákra utalva.
7. A DROGPREVENCIÓT MÁR SIKERÜLT MEGELŐZNI
Miközben egyre nagyobb gondot okoz a kábítószerek használata már az iskolákban is, három éve nem tudnak oda bejutni a drogprevenciós szakemberek. Ennek oka, hogy a 2021-es gyermekvédelmi törvény szerint nyilvántartásba kell venni a szervezeteket, akik drogprevenciós előadásokat tarthatnak az iskolákban, csakhogy azóta sem állították fel azt a testületet, amely kiadhatná az akkreditációkat. Közben a Belügyminisztérium újra frissítette a tiltott szerek listáját, amely most 7 új anyaggal bővült és már 339 vegyületből áll.
8. LENGYEL DÍJ MAGYAR FILMNEK
Úgy látszik, nemcsak Magyarországon, hanem Lengyelországban is értik a végletes társadalmi-politikai kettéosztottságról szóló Magyarázat mindenre című filmet. Reisz Gábor alkotása a wroclawi (boroszlói) nemzetközi filmfesztivál fődíját nyerte meg, ahol összesen 285 alkotást mutattak be a világ nyolcvan országából.
9. SZENNYVÍZ A SEINE-VÍZBEN
Továbbra sem a magyarok olimpiája a párizsi. A jó hír, hogy Milák Kristóf előkerült, s azonnal a legjobb időt úszta a 200 pillangó előfutamaiban indulók közül. A tegnap tatamira lépő cselgáncsozóink hamar kiestek, a sportlövészet már szinte véget ért anélkül, hogy éremközelbe kerültünk volna. A női vízilabdázók hozták a kötelezőt és legyőzték Kanadát, a férfi kézilabdázók a papírformának megfelelően megverték az argentinokat, a nők viszont csak döntetlent játszottak Angolával. A párizsi szervezőknek sincs jó olimpiájuk, a megnyitót tönkre tevő eső még mindig okoz problémákat: a csapadék miatt a Szajnába kerülő extra szennyvíz azt jelenti, hogy a folyó továbbra sem alkalmas az úszásra, emiatt el kellett halasztani a tegnapra tervezett triatlont. Közben a francia rendőrség őrizetbe vett egy szélsőbaloldali aktivistát, aki újabb szabotázsra készült a francia vasút ellen. Az eddigi eredmények szerint az olimpiai megnyitó előtt hatalmas káoszt okozó akciók végrehajtói nem orosz titkosügynökök, hanem hazai szélsőbalosok.
10. PONT MEGLETT A TÖBBSÉG
Tüntetések robbantak ki Venezuelában, miután a kormányon lévők elcsalták a választásokat. A hivatalos eredmények szerint az óriási olajkészletek ellenére koldusbotra jutott dél-amerikai ország elnöke egészen pontosan a voksok 51 százalékát szerezte meg és ezzel megkezdheti harmadik mandátumát, amely elődjével együtt már negyedszázados diktatúrát jelent. Az ellenzék azt mondja, bizonyítani tudja, hogy az ő jelöltjük kétszer annyi szavazatot szerzett, mint Nicolas Maduro elnök, amit egyébként a szavazásnál készült felmérések is alátámasztanak. Miközben Kína és Oroszország gratulált a diktátornak, a nyugati és térségbeli demokráciák felszólították a venezuelai vezetést, tegye nyilvánossá az eredményeket, amelyekre a győzelmét alapozza.
