1. SPORTNAGYHATALOM MARADTUNK
Belehúztak a párizsi olimpia záróhétvégéjén a magyar sportolók, előbb a 18 éves, Spanyolországban edző Márton Viviana lett aranyérmes taekwondóban, aztán Csipes Tamara és Varga Ádám hozott ezüstöt kajak-kenuban, végül Gulyás Michelle lett első világcsúccsal az utolsó, lovaglást is magában foglaló öttusa olimpiai versenyben. Nem mindenki örülhetett azonban, a férfi pólósok nem jutottak döntőbe, és kikaptak a bronzmeccsen is, az aranyért magyarrá lett birkózó, Muszukajev Iszmail csak ötödik lett. A magyar delegáció lényegében megismételte a három évvel ezelőtti tokiói teljesítményt, 19 érmet, köztük 6 aranyat szerezve, amivel az éremtáblázat 14. helyén végeztünk. Lakosságarányosan pedig Magyarország érmeivel a világranglistán nyolcadik, Európában pedig első lett. Az éremért adott jutalmakban is bőkezű az ország, az 55 millió forintos aranydíjjal a top10-ben vagyunk, de az ezüst is majdnem 40 milliót hozott a konyhára. A legjobban két ezüst- és egy bronzérmével Csipes Tamara kajakos keresett Párizsban (ahogyan Tokióban is), 110, 89 millió forintot összelapátolva, őt Milák Kristóf (94,27) és a kajakos Gazsó Alida (84,16) követi.
2. AZ AMERIKAI-KÍNAI VERSENYFUTÁS MÉG SZOROSABB LETT
A megnyitóhoz képest roppant tradicionálisra sikerült a záróünnepség, amelynek végén Tom Cruise amerikai filmsztár vitte el az olimpiai zászlót a következő helyszínre, Los Angelesbe. Az amerikaiak pár órával korábban, az utolsó sporteseményen, a női kosárdöntőben vették vissza az első helyet az éremtáblázaton a kínaiaktól, s mivel a harmadik Japán lett, így maradt a Tokióban látott dobogós sorrend. Az értékelhető méretű országok közül egyedül a bő ötmilliós Új-Zéland teljesített jobban Magyarországnál a lakosságszámra vetített érmek arányában, amit nagyban köszönhetnek kajakos sztárjuknak, Lisa Carringtonnak, aki mostani három aranyával együtt már nyolc olimpiai elsőségnél jár, s ezzel beérte minden idők legsikeresebb kajakosát, a német Birgit Fischert. Ami pedig a talán legnagyobb politikai viharral járó versenyszámot illeti: mindkét, nem egyértelműen nőnek tekinthető ökölvívó – az algériai Imane Khelif és a tajvani Lin Ju-ting – aranyérmes lett.
3. FOLYTATÓDIK AZ UKRÁN ELŐRETÖRÉS
Oroszország már a második régiót kezdte kiüríteni az ukrán határ közelében, miután egyelőre hiába fogadkoztak, nem sikerült visszaverni az ukrán betörést. Moszkvában elismerték, hogy az ukránok csaknem 30 falut foglaltak el. A második világháború óta nem hatolt be ellenséges hadsereg Oroszország területére (a mostani akcióban is jelentős számban vesznek részt német gyártású tankok). Közben tűz ütött ki az oroszok által elfoglalt, s jelenleg nem működő zaporizzsjai atomerőműben, mindkét fél a másikat vádolja az incidensért, amely állítólag nem jelent közvetlen veszélyt.
4. BOMBÁK ÉS KÉRÉSEK
Megint lebombáztak egy gázai iskolaépületet az izraeliek, a támadásban helyi források szerint százan haltak meg az ott elszállásolt menekültek közül. Izrael szerint viszont az iskolaépület valójában a Hamász egyik bázisa volt, s a halottak jelentős része terrorista. A rakétacsapást elítélték a nyugati országok, amelyek kétségbeesetten (és eddig eredménytelenül) próbálják egyrészt rávenni Izraelt a tűzszünetre, másrészt lebeszélni Iránt arról, hogy támadást indítson a zsidó állam ellen, amiből általános közel-keleti háború lehetne.
5. KIVÁNDORLÓ HELYETT BORÚLÁTÓ NEMZET
A magyarok 3,9 százaléka él hazája helyett az EU egy másik tagállamában. Az uniós statisztikai hivatal friss adatai szerint ez tavaly 376 ezer másik EU-országban élő magyart jelentett, a számuk évek óta stagnál egyébként. A teljes képet módosítja, hogy nem tesz különbséget a külföldre költözők és a Szlovákiában, Romániában élő kettős állampolgárok között, valamint értelemszerűen már nincsenek adatok a brexittel EU-ból kilépett Nagy-Britanniából. A külföldön élő magyarok több mint fele, 193 ezer ember Németországban tartózkodik, amit Ausztria (99 ezer) és Hollandia (20 ezer) követ. Az Eurostat-adatok szerint Magyarország nem tipikus kivándorló nemzet, mert az elvándorlás mértékét illetően csak tizenkettedikek vagyunk az EU-rangsorban, amelyet Románia, Horvátország, Bulgária és Portugália vezet. Eközben egy 29 országban végzett felmérés szerint a magyarok 77 százaléka nagyon pesszimistán látja az ország helyzetét, legnagyobb aggodalmuk pedig az egészségügyet illeti – ebben a lista utolsói vagyunk.
6. ÍGY SPÓROL A BELÜGY
Az embercsempészetért elítélt külföldi rabok 90 százalékát, 2290 embert engedtek ki a börtönökből a magyar hatóságok. A belügyi tárca szerint az engedékenység több szempontból is megérte: egyrészt nagyon kevés elengedett és kitoloncolt embercsempészt fogtak el újra Magyarországon (mindössze 16-ot), másrészt a cellák kiürítésével milliárdokat sikerült megtakarítani.
7. EGYRE VESZÉLYESEBB HATÁSKÖR
Egyre nagyobb aggodalomra ad okot a Lánczi Tamás által vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal orosz mintára biztosított hatásköre. Most az derült ki, hogy az ügyvédi kamara után a Magyar Nemzeti Bank együttműködését kérte a szuverenitásvédelem, hogy kimutatásokat kaphasson magánszemélyek és cégek számláira érkező utalásokról. Míg az ügyvédi kamara megtagadta az együttműködést ügyvédi titokra hivatkozva, a jegybank elnöke nem volt ilyen elutasító a banktitok védelmére apellálva. Matolcsy György kész teljesíteni a kérést és az MNB felügyeleti koordinációs igazgatóját jelölte ki az együttműködés részleteinek kidolgozására. A Szuverenitásvédelmi Hivatalt azzal a céllal hozták létre, hogy magánszemélyek, civilszervezetek, pártok, cégek és egyházak tevékenységét ellenőrizze, hogy külföldi befolyástól mentesen működnek-e.
8. KISZORULÓBAN A KÉSZPÉNZ BUDAPESTRŐL
Egy évtized alatt közel háromszorosára nőtt az elektromos fizetések aránya: 2023-ban minden 100 fizetésből 38 már digitális volt Magyarországon a jegybank adatai szerint. Ha a vásárlások értékét nézzük, úgy ez az arány már az 50 százalékhoz közelít, uniós összevetésben pedig még az EU-s átlagot is meghaladjuk 5 százalékponttal. Ugyanakkor nagyon nagy a szórás az egyes régiók között: míg Budapesten a vásárlások több mint fele elektronikus, addig Nógrádban vagy Szabolcsban négy vásárlásból három még mindig készpénzes.
9. HISZTÉRIKUS POLITIKAI KÖLTÖZŐK
Elhagyja végleg Budapestet és állandó lakhelyként is az Isztrián él a jövőben a korábbi főpolgármester, Demszky Gábor, aki az elviselhetetlen politikai légkörrel indokolja emigrációját. Demszky egyébként még városvezetői évei alatt vásárolt és újíttatott fel egy több lakásos középkori nagy udvarházat Horvátországban, a Kvarner-öbölben, az ingatlanokat később eladta, s a közelben egy kisebbe költözött. A közéleti hisztéria miatti kiégés vezeti külföldre Puzsér Róbert influenszer-műsorvezetőt, először arról szóltak a hírek, hogy Dél-Ázsiába megy hosszabb időre, de később közölte, hogy erről szó sincs, marad Európában, s időnként hazalátogat majd a pihenésből. Puzsér mostani lehangoltságáért az ATV-t és az RTL-t is okolja, melyek nem álltak ki teljes mellszélességgel mellette abban a konfliktusban, melynek végén egy kormánypárti publicista megpofozta – a látlelet a nyomozás eddigi adatai szerint nem alapozta meg a súlyos testi sértés gyanúját.
10. VIGYÁZZ, A SINKA HARAP!
Itt az új magyar kutyafajta – vagy mégsem. Új, immár a tizedik magyar kutyafajtaként jegyezte be a sinkát a Magyar Ebfajták Szövetsége. Ugyanakkor két magyar és egy nemzetközi kutyaszervezet is jelezte, hogy „tudományos okokból” nem fogadják el az alföldi pásztorkutyát önálló kutyafajtaként. A sinka boxerekből, németjuhászokból és a bika néven ismert fajtából alakult ki a Hortobágyon, ahol szürkemarhák és juhok terelésére nevelik a kecses mozgású, izmos és arányos testfelépítésű kutyát. Eddig a pulit, a pumit, a mudit, a komondort, a kuvaszt, a magyar agarat, az erdélyi kopót, valamint a rövid- és a drótszőrű vizslát jegyezték be magyar kutyafajtaként.
