1. MÉG NEM SIKERÜLT MEGÁLLÍTANI AZ UKRÁN BETÖRÉST
Az ukránok azt állítják, hogy már több mint 70 orosz települést foglaltak el a határmenti régiókban, ahova másfél héttel ezelőtt nyomultak be alaposan meglepve az orosz hadvezetést. Volodimir Zelenszkij elnök közölte, hogy nem tartanak igényt az orosz területekre, de cserealapnak szükségük van rájuk. Az offenzíva elérni látszik egy másik célját is: az oroszok ugyanis megkezdték erőik átcsoportosítását az ukrán front más részeiről, ahol eddig sikeresen haladtak előre, hogy meg tudják állítani az ukrán betörést, amellyel Kijev alaposan felbőszítette a Kremlt. Közben a német hatóságok hivatalosan is meggyanúsítottak egy Lengyelországban élő ukrán búvárt, hogy ő volt az egyik, aki két évvel ezelőtt felrobbantotta a Balti-tenger alatt haladó Északi Áramlat gázvezetéket. Ám hiába kéri Berlin Varsótól az illető letartóztatását, a férfi a társaival együtt valószínűleg már elhagyta Lengyelországot.
2. ŐRIZETBEN AZ ÓBUDAI DK-S POLGÁRMESTER
Házkutatás után a rendőrség őrizetbe vette Óbuda polgármesterét, Kiss Lászlót. A III. kerületben ellenzéki összefogással júniusban újraválasztott DK-s politikus gyanúsítása azzal a korrupciós üggyel kapcsolatos, amelyben MSZP-s alpolgármesterét, Czeglédy Gergőt két hónappal ezelőtt vették őrizetbe, méghozzá az önkormányzat által kötött fiktív szerződések és vesztegetés gyanúja miatt. Az önkormányzat szerint minden szerződésük szabályos és valós, a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc szerint csakis megfélemlítő politikai akcióról van szó, míg Kiss kerületi elődje, fideszes kihívója, Bús Balázs azt mondta, októberben új választásokat kell kiírni, mert Óbudát „egy bűnbanda irányítja”.
3. ÚJ HIVATALT SZERVEZ NAGY MÁRTON
A kormányban egyre erősebb Nagy Márton hatásköre tovább bővülhet a tervezett Nemzeti Kereskedelmi Hivatal felállításával, amely az élelmiszerbiztonság és a kiskereskedelem területén látna el feladatokat. Az Agrárminisztériumból már át is vezényeltek tíz kiskereskedelemmel foglalkozó tisztviselőt a nemzetgazdasági tárcához. A tervek szerint az új hivatal fő feladata a kormányhivataloktól átvett fogyasztóvédelmi ellenőrzés lesz, amihez kapcsolódik az élelmiszerbiztonság is, ami a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) bekebelezését jelentené. Elvileg erről még nem született döntés, jóllehet már innen is átvezényeltek 50-100 dolgozót Nagy Mártonékhoz. A miniszter küzd a Nébih-ért, mint ahogy a területet közösen felügyelő agrártárca és a Miniszterelnökség is, főleg a cégek által befizetett élelmiszerlánc-felügyeleti díjak miatt, amiből tavaly 16,5 milliárd folyt be, a jövőre pedig már 28 milliárdot akarnak beszedni belőle.
4. A PÓTFELVÉTELIN TANÁRSZAK LETT A FAVORIT
A pedagógusszakra jelentkeztek a legtöbben, 4700-an az idei pótfelvételi eljárásban, amelyen 17 ezernél is többen szeretnének bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára. A pótfelvételizők 44 százaléka állami ösztöndíjas képzést jelölt meg: kétharmaduk alapképzésre, 15 százalékuk mesterképzésre felvételizett. A felvételizők 56 százaléka modellváltott, vagyis alapítványi fenntartású egyetemen, míg 13 százalékuk államin szeretne továbbtanulni, 23 százaléknyian választottak egyházi felsőoktatási intézményt. A pedagógusképzés mellett legtöbben továbbra is gazdaságtudományi szakokra jelentkeztek az orvosi-, informatikai- és műszaki karok mellett.
5. STADIONOK 600 MILLIÁRDÉRT, FRADI BL-BÚCSÚ
Tíz év alatt 600 milliárd forintot költöttek az Orbán-kormányok az egyik legkedvesebb stratégiai céljukra, futballstadionok építésére. Az első NER-aréna a felcsúti volt, s a közeljövőben átadandó nyíregyházi lesz 2014 óta a huszonhetedik lezárt stadionprojekt. A stadion persze nem tud focizni a játékosok helyett, erre ezúttal a Groupama Aréna mutatott példát, ahol a Ferencváros kiesett a BL-ből a dán Midtjylland ellen ikszelve, s az Európa Liga-főtábláért küzdhet a továbbiakban. Az onnan a Konferencialigába pottyant Paks viszont vereség nélkül lépett át montenegrói riválisán, s a klub történetében először már a negyedik fordulóban vannak, szintén a csoportkörért focizva.
6. MAGYARORSZÁG A PÉLDAKÉP
A szlovák miniszterelnök ellen májusban elkövetett merénylet óta először tartottak ellenzéki tüntetést Pozsonyban. 15-20 ezren mentek utcára, hogy elsősorban a kulturális miniszter lemondását követeljék, aki előbb a nemzeti színház vezetőjét rúgta ki, majd amikor ezt bírálta a nemzeti galéria vezetője, neki is távoznia kellett. Az ellenzék szerint a kulturális és sajtóbeli tisztogatással Robert Fico kormánya magyar mintára akarja átalakítani az országot. A cseh közmédia be is jelentette, hogy megszünteti az együttműködést a szlovák közmédiával, az ott tapasztalt aggasztó fejlemények miatt. Eddig sok olyan helyen, ahol a szlovák közszolgálati adóknak nem volt tudósítójuk, a csehek segítettek be.
7. ORSZÁG, KÖVETKEZMÉNYEKKEL
Távozik posztjáról a japán kormányfő, akinek három hivatali évét folyamatos botrányok és egyre romló népszerűségi mutatók jellemezték. Kisida Fumio azzal indokolta lemondását, hogy közbizalom nélkül nem lehet kormányozni. A közbizalom először a kormánypárt egyes politikusainak egy szektához kötődő kapcsolatai miatt rendült meg, aztán jött egy titkos kampányalap ügye, s mindeközben a szigetországban is egyre nőttek a megélhetési költségek. A világ negyedik legnagyobb gazdaságát apróbb megszakításokkal a második világháború vége óta irányító, nevében liberális, de valójában konzervatív párt a jövő hónapban fog dönteni az új kormányfő személyéről.
8. EGYRE MELEGEBB A BALATON VIZE
Évtizedenként 0,7 fokkal nőtt a Balaton átlaghőmérséklete az elmúlt húsz év alatt. A legnagyobb mértékű melegedést a tó legsekélyebb részén, Keszthelynél mérték, ahol 2000 és 2024 között 1,8 fokkal nőtt a víz átlaghőmérséklete. A tó nyugati része főleg tavasszal és nyáron, keleti része inkább ősszel és télen melegszik. A sekély tavak, mint amilyen a Balaton is, érzékenyebben reagálnak a klímaváltozásra, de a tó partjának beépítése is felgyorsítja az élővíz melegedését, veszélyeztetve a hűvösebb környezethez szokott őshonos növény- és állatfajok fennmaradását.
9. MESTERSÉGES LIBAMÁJ
Bíróságon támadták meg Florida jobboldali kormányzójának a döntését, amellyel betiltotta a műhúst az amerikai államban. Egy kaliforniai cég indított pert, amely szerint alkotmánysértő a tiltás, hiszen a fogyasztóknak joguk van ezt (is) választani, s ezzel ráadásul az állatoknak és a bolygónak is jót tesznek. A floridai kormányzat szerint viszont a mesterségesen előállított hús veszélyes lehet az egészségre, ráadásul a liberális elit vele akarja tönkretenni a gazdákat. Európában a múlt hónapban először kértek engedélyt az EU hatóságaitól laboratóriumban létrehozott hús előállítására és forgalmazására. A cég francia, a termék pedig ennek megfelelően a mesterséges libamáj. Az engedélyezési folyamat várhatóan másfél évig tart majd.
10. NEM MARCHAND ÚSZOTT A PÉNZBEN
Két aranyérmes hongkongi vívó lett a párizsi olimpia legjobban kereső sportolója, a női kardozó Vivian Kong és a férfi tőröző Cőng Ka-long egy-egy elsőséggel is nagyobb jutalmat kaptak, mint a négy úszóaranyat szerző francia Léon Marchand, akinél még a két bronzot szerző hongkongi úszónő is többet keresett. A kínai városállamban az elsőség hatmillió hongkongi dollárt, nagyjából 264 millió forintot ért – de az ezüstért is 132 milliónyit fizettek. Ennél is többet fizetett volna az arany Szingapúrban, forintban 271 milliót, de nem akadt, csak egy bronzuk 68 millióért, ami még mindig jóval több a magyar arany 55 milliójánál. A topjutalmazók bronzérmese Indonézia volt, két aranyuk fejenként 108 milliót hozott. A magyarnál bőkezűbben bántak olimpiai érmeseikkel az olaszok, náluk fizették ki a legtöbbet negyven érmesnek (3,8 milliárd forintnyi jutalmat), a francia, majd az amerikai összprémium követi az övéket, míg a magyar 1 milliárd 290 millió forint a negyedik legtöbb.
