1. AZ A MESTERTERV, HOGY NEM FIZETÜNK
Nem fizettük be a megadott határidőre a ránk kirótt 80 milliárd forintnyi brüsszeli bírságot, úgyhogy nyöghetjük majd a kamatait is. Az EU bírósága még júniusban marasztalta el a magyar kormányzatot annak bevándorlási gyakorlata miatt: leginkább azt nehezményezték, hogy az elutasított menedékkérők nem várhatták meg Magyarországon a fellebbezésük elbírálását. A kormány viszont azt mondja, hogy azért büntetnek minket, mert nem akarunk migránsokat befogadni, s azt is ígérte, hogy kitalálja a megoldást, hogyan ússzuk meg a fizetést. Az újabb fizetési határidő két hét múlva jár le, utána kezdhetik vonni pénzt a kamatokkal együtt a Magyarországnak járó uniós támogatásokból, igaz, azok egy részéhez úgysem férünk hozzá. Ráadásul amíg nem változtatjuk meg a törvényeinket az ítéletnek megfelelően, a bírság napi egymillió euróval, azaz négyszázmillió forinttal nő.
2. STRASBOURG ELUTASÍTOTTA KARSAI FELLEBBEZÉSÉT
A magyar állam nem sértette meg Karsai Dániel emberi jogait azzal, hogy nem teszi számára lehetővé az aktív eutanáziát, így döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága, és elutasította a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő alkotmányjogász fellebbezését. Az emberi jogok európai egyezménye alapján ugyanis nem kötelezhetők az államok arra, hogy törvényben biztosítsák az aktív eutanázia lehetőségét. Az emberi jogi bíróság szerint a magas színvonalú orvosi ellátás és a hatékony fájdalomcsillapításhoz való hozzáférés biztosítja az élet méltóságteljes végét.
3. VÁLSÁGHELYZET MEGINT HOSSZABBÍTVA
A kormány ismét meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, az Orbán Viktor által aláírt rendelet szeptember 6-tól újabb fél évre tartja hatályban ezt, 2025 márciusáig. Meglepő lenne, ha akkor nem folytatódna, hiszen 2016 márciusa óta folyamatosan hosszabbítják a migrációs válsághelyzet nevű terminust, ahogyan az ukrán-orosz konfliktus kitörése óta a háborús veszélyhelyzetet is. A különleges formulák közül eddig a járványhelyzet szűnt meg, ezek a rendkívüli jogi fogalmak nagyobb jogkört adnak a fegyveres testületeknek és lehetővé teszik a kormánynak bizonyos rendeletek alkalmazását – érdekesség, hogy a tömeges bevándorlásról szóló válsághelyzet fogalmát nem a Fidesz-kormányzás alatt foglalták törvénybe, hanem még azt megelőzően 2007-ben.
4. SZELLŐZŐ ISKOLÁK, MOBILMENTES TANÁROK
Az oktatási kormányzat elrendelte, hogy hajnali szellőztetéssel hűtsék az iskolaépületeket a szeptember eleji hőségben. A köznevelési államtitkár jelezte, nagy forróság esetén az igazgatók elrendelhetnek rövidített oktatást, hőségszünet helyett viszont energetikai korszerűsítésre törekszik a kormány – az új iskolák már mind hűtésre alkalmas technológiával épültek. Újdonság mostantól, hogy a háziorvosok az oktatási KRÉTA-rendszerbe is fel tudják tölteni az igazolásokat, miközben a pedagógusok iskolai mobiltelefon-használatát is rendeletben módosította a miniszter. Eszerint a tanárok órákon és tanulói felügyelet alatt digitális eszközeiket kizárólag oktatási-nevelési célokra használhatják – vagyis délelőttönként ez a szakma eltűnik a közösségi médiából.
5. VÖLGYHÍD NÉLKÜL A BALATON
Zamárdi bedugulásához vezetett az a nagyszabású javítási munkálat, ami mostantól két hétre az M7-es köröshegyi völgyhídjának teljes lezárásával jár. A karbantartásra azért van szükség, mert a viadukt 38 sarujából 3 erősen elhasználódott, cserére szorulnak, amit csak a forgalomtól elzárt hídon lehet kivitelezni, ugyanis a híd szerkezetét néhány centire el kell emelni a pillérektől – így lényegében kiemelik a hidat a helyéről. A sarucsere előre tervezett feladat, maga a viadukt biztonságos és jó állapotban van. Az M7-es pályazár idején Zamárdi felső és Balatonszárszó között a régi 7-es útra terelik a forgalmat, ami fennakadásokat okozhat a tó melletti településeken.
6. GYENGE LESZ AZ ALMATERMÉS
Alig lesz elég a hazai ellátásra az idén termett alma, 150 ezer tonnával kevesebbet takarítanak be, mint tavaly. Emiatt többe is kerül majd, várhatóan az étkezési alma a tavalyi árnál 25–35 százalékkal lesz drágább. A szakmai szervezetek szerint az étkezési almából 90-100 ezer tonnányi termés várható, míg ipariból 220-240 ezer tonna. A hazai fogyasztói igények kielégítésére 110 ezer tonna almára van szükség, vagyis az egykor a világpiacon elsők között jegyzett almaexportáló ország már a saját lakosságát se képes ellátni. A gyenge termés okaként szakemberek a viharkárokat és az aszályt említik.
7. KINEK ÚJ ÚT, KINEK FUTÓPÁLYA
Miközben a kormány pénzhiány miatt nagyberuházásokat kénytelen elhalasztani, 3,3 milliárd forint jutott egy mellékút a felújítására, amely Lázár János vadászkastélyához vezet. Illetve Lázár ügyvéd ismerősének a kastélyához, de a környékbeliek szerint a miniszter az igazi gazdája, mert teljesen körbe öleli családjának földbirtoka. Az útfelújítás kilométerenként 500 millióba kerül, amit a NER-es nagyvállalkozó Szijj László Duna Aszfaltja végez. Közben a szintén fideszes Tasó László országgyűlési képviselőről az derült ki, hogy nyíradonyi polgármester unokatestvérével, Tasó Bélával összefogva építtetett futópályát a saját és felesége földjeire. A beruházáshoz eredetileg 45 milliós állami támogatást is kértek, de mivel nem készültek el határidőre, azt vissza kellett adni, így viszont nem is tudták kifizetni a kivitelezőket.
8. INKÁBB HAGYJÁK PUTYINT OLAJRA LÉPNI
Kiderült, hogy a magyaron kívül van még egy nyelv a világon, amelyben az oroszbarátság szinonimája az energiabiztonság: a mongol. Ulánbátorba látogatott ugyanis az orosz elnök, ám Mongólia hiába tagja a nemzetközi büntetőbíróságnak, nem hajtotta végre annak elfogatóparancsát és nem vette őrizetbe Vlagyimir Putyint. Az Oroszország és Kína közé beszorult ország kormányzata közölte, hogy olyan mértékű az energiafüggősége, hogy ezt egyszerűen nem teheti meg. Így viszont valószínűleg Mongólia ellen indul majd nemzetközi eljárás.
9. A BRAZILOKNAK NEM JÓ AZ X
Újabb helyen keveredett vitába a világ leggazdagabb embere, Elon Musk, s ennek következményeként a világ egyik legnagyobb demokráciájában betiltották az X-et, az egykori Twittert. Brazíliában a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta a döntést, amely azzal indokolja a közösségi médiaplatform betiltását, hogy az nem tett eleget a gyűlöletbeszéd ellen és aláássa a brazil demokráciát. Az ügynek erős politikai felhangja is van: Brazíliát baloldali elnök vezeti, Musk egyre nyíltabban vállalja jobboldaliságát. Közel áll Donald Trumphoz, a brazil vezetésnek pedig elege lett belőle, hogy Trumppal szövetséges volt jobbos elnök, Jair Bolsonaro hívei folyamatosan választási csalással magyarázzák Bolsonaro bukását. Musk most a szólásszabadság elleni támadásról beszél, műholdas internetszolgáltató cége, a Starlink pedig bejelentette, hogy nem fogja végrehajtani a tiltást, amire viszont a brazil bírák közölték, hogy akkor a Stralink ellen is eljárást indítanak.
10. HEGEDŰS D. GÉZÁT A NEMZET SZÍNÉSZÉNEK VÁLASZTOTTÁK
Hegedűs D. Gézát választották maguk közé a nemzet színészei a július végén elhunyt Király Levente helyére. Hegedűs D. Géza művészetét számos díjjal elismerték: a Kossuth- és Jászai Mari-díj mellett többek között Ajtay Andor-díjjal, Radnóti Miklós-díjjal és Prima Díjjal is. A közönség szavazatai alapján megkapta az Örökös Tagság kitüntető címet a Halhatatlanok Társulatában és többször is elnyerte a Magyar Filmdíjat. A főiskola elvégzése óta a Vígszínház tagja. Emlékezetes alakításai közé tartozik John Proctor (Miller A salemi boszorkányok), Prospero (Shakespeare Vihar), Helmer (Ibsen Nóra), Tót (Örkény Tóték) és José Arcadio Buendía (García Márquez Száz év magány). Rendezései közül emlékezetes A dzsungel könyve és a Katharina Blum elveszett tisztessége.
