1. IZRAEL LEFEJEZTE A HEZBOLLAHOT
Izrael végzett egyik legrégibb és legnagyobb ellenfelével, a libanoni Hezbollah vezetőjével. A 64 éves Hasszán Naszrallah több mint három évtizeden át vezette a síita szervezetet, amelyből iráni segítséggel Libanon legerősebb fegyveres alakulatát hozta létre, amely alkalmanként még Izraellel is sikeresen vette fel a harcot, s terrorizálta a zsidó államot. Ezúttal azonban az izraeli hírszerzés megtudta, hol tartózkodik Naszrallah, és hatalmas bunkertörő bombákkal megsemmisítette az épületet. A Hezbollah és Irán is bosszút esküdött, de hogy tudnak-e és fognak-e tenni valamit, az kérdéses. Az elmúlt hetekben Izrael a Hezbollah szinte teljes vezetőségét kiirtotta, a jól láthatóan az izraeli ügynökökkel átitatott szervezetben teljes a káosz, s Iránnak sincs esélye sikeres katonai akcióra a zsidó állammal szemben. Amely könnyen lehet, hogy még tovább üti megroggyant ellenfelét: az izraeli tankok már felsorakoztak a libanoni határon egy szárazföldi akcióra.
2. SZÉLSŐJOBBOLDALI GYŐZELEM AUSZTRIÁBAN
Minden eddiginél radikálisabb vezetőjével minden eddiginél nagyobb sikert ért el a szélsőjobboldali osztrák Szabadságpárt, amely történetében először végzett első helyen a parlamenti választáson. A bevándorlás- és oltásellenes, oroszbarát erő a voksok 29 százalékát szerezte meg, két és fél százalékponttal előzve meg a nagyot zuhanó középjobb Néppártot. Ennek ellenére a várhatóan hosszú kormányalakítási tárgyalásokon a legtöbb adu a Néppárt kezében van, ők ugyanis koalíciót köthetnek – történelmük legrosszabb eredményét megismételve – a harmadik helyen végző szocdemekkel is. A kormánykoalíció kisebbik pártja, a Zöldek is nagyot buktak, a liberálisok viszont erősödtek. Karl Nehammer kancellár, a Néppárt elnöke kizárta, hogy a Szabadságpárt vezére, Herbert Kickl legyen az utódja, de magát a koalíciót nem, hiszen amúgy ennek a két pártnak a programja illeszthető össze legkönnyebben. Mindez azt is jelenti, hogy Hollandia után Orbán Viktor újabb nyugat-európai politikai szövetségese nyert választást, bár azt nem tudni, hatalomra is kerül-e.
3. MEGHALT KARSAI DÁNIEL
Meghalt Karsai Dániel, akinek küzdelmét gyógyíthatatlan betegségével és harcát az eutanázia jogáért egy ország követte végig. A 48 éves ügyvédnél, alkotmányjogásznál senki nem tett többet azért, hogy társadalmi vita induljon arról, vajon alapvető emberi jog-e, hogy egy gyógyíthatatlan beteg szenvedés helyett befejezhesse életét. Mindez akkor is igaz, ha jogi harca nem járt sikerrel, hiszen keresetét a magyar alkotmánybírák után az európai bírák is elutasították, mondván, erről az egyes országok törvényhozóinak kell dönteniük. Idehaza a Fidesz határozottan ellenzi az aktív eutanáziát, Kövér László házelnök még a Karsaira felállva emlékező képviselők előtt is a „halál kultúrájáról” beszélt. Ugyanakkor a Karsaival szintén egyet nem értő Gulyás Gergely kancelláriaminiszter megrendült bejegyzésében az „emberi méltóság kiemelkedő képviselőjének” nevezte az elhunytat, akinek emlékére a Magyar Orvosi Kamara díjat alapít.
4. KOALÍCIÓS KÁOSSZAL INDUL BUDAPEST ÚJ CIKLUSA
Karácsony Gergely egyre nyugtalanabb a főváros új vezetése körüli patthelyzet miatt. A főpolgármester most azt mondta, Magyar Péter és a Tisza Párt „szerelmes lett Vitézy Dávidba”, ezért fogadnák el csak őt egyetlen főpolgármester-helyettesként, miközben Karácsony Vitézy mellett egyik eddigi helyettesét, Kiss Ambrust is pozícióban tartaná. Miután viszont Vitézyt nemcsak a DK, hanem a Fidesz sem szavazná meg (utóbbi le is árulózta a politikust, akit pedig a második fordulóban támogatott), ezért a főpolgármester közölte, hogy senkit sem jelöl az alakuló ülésen helyettesének. Közben Vitézy azt kezdeményezi, hogy a közgyűlés vegyen vissza egy csomó hatáskört Karácsonytól, így a nagy fővárosi cégek munkáltatói és premizálási jogát, s általában is az egyszemélyi vezetési modell helyett bizottságok felállítását javasolják a legfontosabb fővárosi ügyekben.
5. TELEFONLOPÁS KONTRA ORSZÁGRABLÁS
Csak akkor mond le európai parlamenti mentelmi jogáról Magyar Péter, ha cserébe Orbán Viktor hozzájárul, hogy Magyarország csatlakozzék az Európai Ügyészséghez. Magyart az ügyészség lopással gyanúsítja, mert nyáron egy szórakozóhelyen elvette az őt videózó férfi telefonját. Közben a Tisza Párt vezetője azt is bejelentette, hogy elítélt bűnözők, volt vagy jelenlegi országgyűlési képviselők, kormánytagok, államtitkárok, s az MSZMP egykori tagjai nem csatlakozhatnak hozzájuk.
6. A FŐVÁROSBAN IS 1830
Holnaptól a fővárosban is elindul a vidéken már létező ügyeleti rendszer. Ennek lényege, hogy a központi 1830-as számot kell hívni, ha a háziorvos rendelésének idején kívül jelentkezik olyan egészségügyi probléma, amely nem halasztható, de nem is annyira sürgős, hogy a 112-es számon mentőt kelljen hívni. 15 helyen lesznek ellátóhelyek, lesz három pont gyermekeknek is és lesznek mobil ügyeleti egységek is. Az új rendszernek még a Fideszen belül is vannak kritikusai. A XVI. kerület kormánypárti polgármestere – miután a kerületében nem jelöltek ki ügyeleti pontot –, úgy döntött, hogy az önkormányzat saját erőből tart majd fent egyet, amelyet más kerületek lakói viszont csak pénzért vehetnek igénybe. Kovács Péter többször bírálta a kormányt, mondván rendet kéne tenni a kórházakban és a Fideszen belül is, s szerinte el kellene gondolkodni azon is, hogy biztos jó-e, ha minden fontos kérdésben egy személy, vagy egy szűk kör dönt.
7. NYUGDÍJ HELYETT LAKÁS
2025-ben egy éven át feltörhetővé teszi a kormány az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat. A felvett pénzt azonban csak lakáscélra – ingatlanvásárlás mellett felújításra és hiteltörlesztésre – lehet majd fordítani. A kormány ezzel a lépéssel azt akarja elérni, hogy a nyugdíjpénztárakból 300 milliárd forint (a nyugdíjpénztári vagyon körülbelül 14 százaléka) mozduljon el az ingatlanpiac felé. Reményei szerint ezzel jövőre várhatóan 7–10 ezer plusz adásvétel jön létre, amely a havi 11–12 ezer tranzakcióhoz képest érzékelhető többlet lenne.
8. INGÁZÓ FELVIDÉKI PÁRTELNÖK
Gubík László személyében olyan új elnököt választott a szlovákiai magyarok pártja, a Magyar Szövetség, akinek nincsen szlovák állampolgársága, s életvitelszerűen a magyarországi Dél-Komáromban lakik. A parlamenten kívüli, ám rengeteg polgármesterrel és megyei képviselővel bíró felvidéki magyar párt tisztújításán a Fidesszel mély kapcsolatokat ápoló Gubík végül a leggazdagabb szlovákiai magyar üzletember, Világi Oszkár támogatását élvező Pandy Pétert győzte le, majd kettejük kiegyezése eredményeként Pandy lett a párt országos tanácsának elnöke. Az új pártelnök, Gubík László a felvidéki Esterházy Akadémia igazgatója, ismertséget akkor szerzett, amikor 2011-ben a magyar állampolgárság felvétele miatt megfosztották a szlováktól – most azt nyilatkozta, hogy pozíciójában szükség esetén újra kérelmezi a szlovák állampolgárságot, miközben már új állandó lakcímet jelentett be szülővárosában, Léván. Az ellenfelei által radikálisnak tartott Gubík szerint csak előnyt jelent a magyar kormánykörökkel ápolt szoros kapcsolata.
9. HELENE, A PUSZTÍTÓ
Már száznál jár a Helene hurrikán halálos áldozatainak száma az Egyesült Államok délkeleti részén. A Floridát, Georgiát és a két Karolinát elárasztó trópusi vihar okozta anyagi károk elérhetik a százmilliárd dollárt.
10. SZLOVÉNOK A CSÚCSON
A szlovén Tadej Pogacar lett a harmadik olyan kerékpáros, akinek egyetlen évben sikerült megnyernie a Giro d’Italiat, a Tour de France-t és most a világbajnokságot is. 1974-ben a belga Eddie Merckxnek, 1987-ben az ír Stephen Roche-nak jött össze a tripla. Ha hozzávesszük, hogy a spanyol Vueltát pedig Primoz Roglic nyerte, akkor elmondhatjuk, hogy a világ a szlovén kerékpárosok lábai előtt hever. A svájci vb-t beárnyékolta egy tragédia: a junior női versenyen bukott és meghalt egy 18 éves hazai versenyző. Muriel Furrer egy olyan kanyarban sodródott ki, ahol se nézők, se szervezők nem voltak, így órákig feküdt súlyosan sérülten a magas aljnövényzetben, mire megtalálták.
