1. EGYMILLIÓ FORINTOS POLITIKAI KÉRDÉS
A családi pótlékot jövőre kétszeresére emelik, amivel a gyerekesek anyagi helyzete 2025-26-ban jelentősen javulhat. A cél az ezer eurós (jelenlegi árfolyamon 400 ezer forint feletti) minimálbér elérése, s két-három éven belül az egymillió forint feletti átlagjövedelem. Erről Orbán Viktor beszélt ma reggeli interjújában, vagyis a miniszterelnök is bemondta a bűvös egymilliót. Amit egy hónapja a Tisza Pártot vezető Magyar Péter is megtett, aki egymilliós minimálbért ígért első kormányzati ciklusuk végére. Az ilyes számháborúban mindkét politikus barátja az infláció. Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök viszont most csak Magyarral van jóban, akivel tárgyalt is, méghozzá az EU-pénzek Magyarországra jutásáról. Magyar szerint csak Orbánékon múlik, elkezdik-e utalni a 8 ezer milliárd forintnyi eurót, ehhez viszont a kormánynak el kell fogadni a korrupcióellenes szabályokat, és bele kell nyugodni abba, hogy a jövőben ezek a pénzek nem oligarcháikhoz kerülnek.
2. FIDESZ-TISZA ÖSSZEFOGÁS KARÁCSONNYAL SZEMBEN
A fővárosi közgyűlés mai alakuló ülésével új fejezet kezdődik a budapesti várospolitikában, mert Karácsony Gergely újraválasztott főpolgármesternek ezúttal már stabil baloldali többsége nélkül kell lavíroznia, elsősorban a legtöbb, tíz-tíz mandátummal bíró Fidesz és Tisza Párt között. A közgyűlésben Vitézy Dávid és az LMP három fős frakciója Podmaniczky Mozgalom néven kezd ténykedni, s javaslatukra rögtön megszavazták Karácsony ellenében a főpolgármesteri jogköröket is érintő szervezeti és működési szabályzat vitájának elhalasztását, méghozzá a Tisza és a Fidesz együttes támogatásával. A főváros irányításának szabályairól a Tisza és Vitézyék szerint lehetett volna a nyáron tárgyalni, de Karácsony ezt elmulasztotta. A főpolgármester hívei viszont a másik oldalt vádolják az átmeneti állapot kialakításáért. A közgyűlés viszont egyhangúan megszavazta négy szakbizottság felállítását, itt Karácsony támogatói két, Vitézyék és a Tisza pedig egy-egy elnöki helyet kaptak.
3. BIZARR HANGFELVÉTEL KERÜLT ELŐ ORBÁN VIKTOR TESTVÉRÉRŐL
Orbán Viktor fivére és Héjj Dávid, a kormányfő személyi titkára beszél beszél azon a nyilvánosságra került hangfelvételen, amelynek értelmezésén most több sajtóműhely is dolgozik. A felvételt 2024. május végén rögzítette Orbán Áron, vagy az őt kísérő jogász. A felvételből kiderül, hogy Orbán Áron egy olyan cégnek lobbizott, (egyébiránt eredménytelenül), amely vietnámiaknak intézett beutazási vízumokat. Ennek során került konfliktusba B. Radosztinával, aki Rogán Antal egyetemi évfolyamtársa volt. Orbán Áron felidézi korábbi találkozásukat, amikor Héjj arra figyelmeztette, hogy B. rendkívül veszélyes személy, aki „hozzá akar érni”, „az a Dunában végzi”. Orbán Áron erről értesítette az Alkotmányvédelmi Hivatalt, de nem történt intézkedés. Orbán Áron elmondja azt is, hogy egy embercsempész banda börtönnel fenyegeti őt, hogy a Rogán alatt működő titkosszolgálat Magyar Péternek szivárogtat anyagokat, hogy Rogánékat sejti Novák Katalin „kiütése” mögött, és hogy Szijjártó Péter lesz a következő, akit kicsinálnak.
4. NEM ROMLOTT A KORRUPCIÓS HELYZET – POLT PÉTER SZERINT
A bűncselekmények számának 2014 óta tartó csökkenése ’22-ben megállt, és 8,9 százalékkal, majd ’23-ban további 6,2 százalékkal nőtt a legfőbb ügyész parlamenti beszámolója szerint. 2023-ban több mint 178 ezer bűncselekményt regisztráltak – a befejezett büntetőeljárások alapján. Kevesebb erőszakos bűncselekmény történt: a rablások száma stagnált, több mint 21 százalékkal kevesebb gyilkosság történt, összesen 70, és az emberölési kísérletek száma is csökkent. Polt Péter szerint a korrupciós helyzet nem romlott, ami szerinte a javuló felderítési aránynak köszönhető. Tavaly is pénzbüntetést szabtak ki leggyakrabban a bíróságok, az elítéltek 47,5 százalékát sújtották ezzel, míg 39,5 százalékuk (7975 vádlott) szabadságvesztést kapott.
5. NEM CSÖKKEN A LAKÁSHITELEK KAMATA
A nemzetgazdasági miniszter kérése ellenére sem csökkentik egyelőre a bankok a lakáshitelek kamatait. Nagy Márton szeptemberben kérte, hogy a lakáscélú kölcsönök THM szintjét szorítsák 5 százalék alá, mert a kormány számára prioritás az otthonteremtés és a lakhatási problémák megoldása. A június végén kivezetett 7,3 százalékos önkéntes kamatplafon óta ugyanis több bank is emelte lakáshitelek kamatait, miközben a személyi kölcsönökét folyamatosan csökkentik.
6. BEZUHANT A MAGYAR IPAR
Augusztusban egy évvel korábbihoz képest 9,5, de júliushoz képest is 0,5 százalékkal csökkent az ipari termelés. Árnyalja a KSH által közölt kedvezőtlen adatot, hogy idén augusztusban két munkanappal kevesebb volt, mint tavaly, ezért a naptárhatástól megtisztítva már „csak” 4,1 százalékkal maradt el az ipar teljesítménye az egy évvel korábbitól. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A magyar ipar teljesítményét továbbra is a német gazdaság gyenge teljesítménye húzza vissza.
7. KEVESEN VOLTUNK SEMLEGESEK
Újabb vereséget szenvedett a magyar kormány Brüsszelben, pedig ezúttal nem kisebb szövetséges harcolt mellette, mint Németország: ám nem sikerült megakadályozni, hogy az EU magas büntetővámokat vessen ki a kínai elektromos autókra. A vámok ellen ugyanis csak Szlovákia, Szlovénia és Málta állt a magyar-német tengely mellé, a többi nagy autógyártó ország mind támogatta a javaslatot, vagy tartózkodtak. A németek is csak az utolsó pillanatban kezdték el igazán fúrni a kezdeményezést, mert a koalíciós kormány tagjai is megosztottak voltak a kérdésben. A német autóipar egyszerre fél az Európába érkező kínai konkurenciától, de attól még jobban, hogy a kínai válaszlépések hatására az ottani piacain is még jobban visszaszorul. A döntés a most meghirdetett magyar gazdasági semlegesség korlátait is elég jól megmutatja. A következő lépés, hogy brüsszeli bizottság még ebben a hónapban bejelenti, mikor is lépnek életbe a vámok, s persze közben lehet készülni a kínai válaszcsapásra.
8. MINDEN ELSŐ ÚT KIJEVBE VEZET
Alig lépett hivatalba, két nappal később már Kijevben volt a NATO új főtitkára. A holland Mark Rutte első külföldi útján a tagországokat (elsősorban Amerikát) sürgette, hogy teljesítsék az ukrán elnök kérését és engedélyezzék, hogy az ukránok Oroszország belső területein fekvő katonai célpontok ellen is bevethessék a kapott nyugati fegyvereket. Rutte arról is beszélt, hogy ugyan a Kreml folyamatosan az atommal fenyeget, de ő egyelőre nem lát közvetlen veszélyt.
9. TOVÁBB ZSUGORODIK A BRIT BIRODALOM
Nagy-Britannia elvesztette utolsó afrikai gyarmatát, miután lemondott az Indiai-óceánban lévő Chagos-szigetekről az azokat régóta követelő Mauritius javára. A sziget őslakóit a britek kitelepítették, hogy a stratégia fontosságú területet katonai célokra használhassák. Így jött létre a Diego Garcia-i amerikai-brit légibázis, amely a mostani megállapodást követően is megmarad. Elvileg a szigetlakók leszármazottai is visszaköltözhetnek, bár képviselőik nehezményezték, hogy őket be se vonták a tárgyalásokba. Az egyezséggel valamivel jobb helyzetbe került a térségben Kína, a britek és amerikaiak stratégiai ellenfele, amely hagyományosan jó kapcsolatot ápol Mauritiusszal.
10. KLUBVILÁGBAJNOK A VESZPRÉM
Amíg futballban a Ferencváros tovább gyengélkedik a nemzetközi színtéren, addig a Veszprém férfi kézilabdacsapata világraszóló sikert ért el. Az új edző, a legendás Xavi Pascual vezette veszprémiek ugyanis megnyerték az Egyiptomban rendezett klubvilágbajnokságot, méghozzá az előző három alkalommal aranyérmes Magdeburg döntőbeli 34-33-as legyőzésével, az elődöntőben pedig öt találattal felülmúlva a BL-címvédő Barcelonát. A magyar siker sporttörténeti, ez volt a 17. klubvébé, a Veszprém 2015 után másodszor vett részt a tornán, az akkori ezüst után lett meg a mostani elsőség. Nem alakul ilyen jól a Fradi szezonja a labdarúgó Európa Ligában, ahol a zöld-fehérek második meccsükön is kikaptak, ezúttal itthon az angol topcsapat Tottenhamtől 2-1-re, ezzel pedig a 36 csapatos mezőny 31. helyén szerénykednek.
