1. ÉPP CSAK A VEREKEDÉS HIÁNYZOTT
Egyetlen soros elnök programismertetőjén sem volt még olyan parázs és annyira politikai a vita az Európai Parlamentben, mint most Orbán Viktor esetében. A téma elvileg a magyar elnökség programja lett volna, amelynek leginkább az európai gazdasági versenyképesség javítása áll a középpontjában, ám Orbán ezzel kapcsolatos felvetései senkit sem érdekeltek. A brüsszeli vezetők a korábbiaknál is sokkal keményebben mentek neki Orbánnak, s az is változás volt, hogy most már nem álltak meg az emberi jogi vagy jogállami kérdéseknél, a korrupciónál és az oroszbarátságnál, hanem az új magyar ellenzékhez hasonlóan szakmai alkalmatlanság miatt is támadták a magyar kormányfőt. Az Európai Bizottság elnöke például arra mutatott rá, hogy Magyarországot az összes uniós szomszédja maga mögött hagyta az egy főre jutó GDP alapján, a migráció elleni küzdelem helyett pedig embercsempészeket enged szabadon. Ursula von der Leyen után párttársa, a legnagyobb frakció vezetője, a néppárti Manfred Weber szólalt fel, aki teljes kudarcnak nevezte a magyar elnökséget, amely semmit sem lesz képes elérni, ugyanúgy, ahogy Orbán moszkvai látogatásai sem. A hangulatra jellemző, hogy a szélsőbal képviselői Orbán beszéde után a Bella Ciao olasz partizándalt énekelték, a liberális frakcióvezető pedig ismét Magyarország szavazati jogának a megvonását követelte.
2. LETT MAGYAR-ORBÁN VITA
A fentiekhez hasonló brutalitással zajlott a magyar belharc is az EP ülésén. Pedig úgy kezdődött, hogy Magyar Péter odament és kezet nyújtott Orbán Viktornak, de aztán az itthon megszokott módon az európai képviselők előtt is lefestette az ország szerinte kétségbeejtő állapotát. Beszédét azzal zárta, hogy le fogja győzni Orbánt. Aki viszont – a többi fideszes felszólalóhoz hasonlóan – gyakorlatilag letolvajozta Magyart, a Tisza Párt elnöke szerinte csak a mobilelvételi ügye miatt, a mentelmi jogért lett képviselő. Abban is mind egyetértenek a fideszes felszólalók, hogy Magyarország ellen minden ténybeli alapot nélkülöző sorosista boszorkányüldözés folyik.
3. EU-HIVATAL VIZSGÁLJA A KASTÉLYTÖRVÉNYT
Molnár Csaba DK-s EP-képviselő feljelentése nyomán vizsgálatot kezdett az EU csalás elleni hivatala (OLAF) a Lázár János-féle kastélytörvénnyel kapcsolatban. Az építési miniszter dédelgetett kastély-örökbefogadási tervét először még Novák Katalin akkori államfő is megvétózta, aztán a nyár végére kiderült, a törvényben listázott negyven kastélyból egyelőre nyolcat pályáztat meg vagyonkezelésre nagyvállalatok számára a magyar állam. Csakhogy ezek nem lepusztult szellemkastélyok, a meghirdetett nyolc épület felújítására 13 milliárd forintnyi uniós forrást költöttek, valamint 22 milliárd magyar közpénz is elment rájuk. Lázár János jelezte, hogy a legnagyobb vállalatok jelentkeztek egy-egy ingatlan működtetésére, ugyanakkor ellenzéki politikusok és történelmi magyar családok sem látják a törvényi garanciákat arra, hogy ezek a műemlékek kulturális funkcióikat megőrzik, s nem válnak csendben magánvagyonokká.
4. KÉT MAGYAR ÖSSZEHAJOLT
A nemrég Kontroll néven írott és videós internetes sajtóorgánumot alapító Magyar Péter öccse a Diákhitel Zrt. egyik beszállítójánál volt fizetési listán akkor, amikor bátyja az állami céget irányította. Magyar Márton 2019-től kapott fizetést egy olyan vállalkozás alkalmazottjaként, amely erősen túlárazott tanulmányokat készített a Diákhitel Központ megrendelésére, s amely amúgy Varga Juditnak is adott kommunikációs tanácsokat. A Tisza Párt megerősítette, hogy Magyar Márton fél éven át volt projektmenedzserként alkalmazásban havi 300 ezer forintért a beszállító cégnél, Magyar Péter öccse azt nyilatkozta, a Diákhitel Központ megrendelésein nem dolgozott, más, piaci feladatai voltak.
5. NAGYOT ESETT A HAZAI GÁZFOGYASZTÁS
Az első három negyedévben a magyar háztartások tíz százalékkal kevesebb gázt fogyasztottak, mint 2023 azonos időszakában, s a teljes országos hazai összfogyasztás is csökkent 5,2 százalékkal. Az idei január-szeptember közötti 5,5 milliárd köbméternyi gázigény pedig már 26 százalékkal volt kevesebb, mint az energiaválság előtti év, 2021 első kilenc hónapjában. A három év alatti ekkora visszaesésben nagyjából egyenlően osztozott a lakosság és a gazdasági fogyasztók, vagyis az emberek spórolása mellett az ipar gyengélkedése volt a fő ok. Ezzel pedig Magyarország egymást követő két időszakban teljesítette felül azt az uniós elvárást, amely a tagállamoknak az előző öt év átlagához képest 15 százalékos földgáz-megtakarítást ír elő. Eközben egyébként a magyar áramfogyasztás 1,7 százalékos emelkedést jelez 2024 eddigi szakaszára, a háztartási napelemek részaránya pedig 7,3 százalékot tett ki az áramfelhasználásban.
6. MEGJELENT A VISSZAVÁLTÁS A KUTAKON IS
Szélesíti a palackok, dobozok visszaváltási rendszerét a MOL hulladékgazdálkodási cége, ezúttal házon belül. A MOHU ugyanis kísérleti jelleggel elkezdte telepíteni a visszaváltó automatákat benzinkutakon is – jelenleg tíz MOL-töltőállomáson működik már REpont, Budapesten kívül Székesfehérváron, Egerben, Sopronban, Szegeden, Kazincbarcikán, Dégen és Budaörsön is. A további kúthálózati bővítésről az igények felmérése után dönt a vállalat.
7. NER-OLIGARCHÁBÓL HAJLÉKTALAN
Elvesztette több százmillió forintot érő otthonát is az egykori NER-milliárdos Vitézy Tamás. Az üzletember piaci bevásárlásából nem tudott hazatérni, mert a házába távollétében betörtek, a zárak cseréjét végezték. Mint kiderült, egy korábban elrendelt – Vitézy által jogilag vitatott – végrehajtás miatt veszítette el háza tulajdonjogát. Vitézy azt állítja, hogy a Tiborcz Istvánnal is üzletelő Jellinek Dániel milliárdos cégével évek óta zajló jogi csatározása miatt foglalták le óbudai házát. Vitézy vagyonát a rendszerváltás után ukrajnai gázimportból alapozta meg, amit horvátországi szállodákba és kikötői koncessziókban fektetett. Ezeket ma már Jellinekék birtokolják, miután felvásároltak egy Vitézy-céggel szembeni banki követelést. Vitézy volt az első NER-üzletember, aki maffiaként írta le a gazdaság és igazságszolgáltatás kormányközeli szereplőinek együttműködését.
8. MÁR MUNKATÁRSAKAT TOBOROZ A REVOLUT
Hamarosan nyíló magyarországi fióktelepére toboroz dolgozókat a litván alapítású globális Revolut bank. Mivel nem leánybankot nyitnak, csak fióktelepet, így továbbra is a litván bankbetét-biztosítás vonatkozik majd a magyar ügyfelekre. Az MNB évek óta kritizálja amiatt a Revolutot, hogy csak határon átnyúló szolgáltatásként szolgálja ki magyar ügyfeleit, ezért nehezebben felügyelhető és az ügyfelek is bonyolultabban képviselhetik érdekeiket. A Revolut magyar ügyfeleinek száma egy év alatt 53 százalékkal nőtt és már elérte a másfél milliót, száz hazai bankkártyából pedig tizenhárom már a Revoluté.
9. NÁLUNK HITELES ÉSZAK-MACEDÓNIA
500 millió eurós, azaz 200 milliárd forintos hitelt nyújtott Észak-Macedóniának a magyar állami tulajdonú Eximbank. A hitelt 15 év alatt kell visszafizetni. A rendkívül kedvezményes, 3,25 százalékos kamat megfizetését csak három év után kell elkezdenie a macedón kormánynak. Mindeközben Magyarország egyes hitelei után 15-20 százalékos kamatot fizet. Júniusban még arról szóltak a hírek, hogy egymilliárd eurós, kedvezményes hitelt nyújt az Eximbank Észak-Macedóniának, miután a májusi választásokat megnyerte a Fidesz-szövetséges konzervatív párt, a VMRO. Augusztusban derült ki, hogy első körben 500 millió eurós hitelt vesznek fel, de lehívható lesz a második rész is. A macedón kormány a magyar hitelt infrastrukturális fejlesztésekre kívánja fordítani.
10. FEHÉRJÉKÉRT JÁRT A KÉMIAI NOBEL
A fizikai után a kémiai Nobel-díjaknál is nyert a mesterséges intelligencia – igaz, egyelőre csak mint kutatási terület, nem mint díjazott. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a három kitüntetett közül a brit Demis Hassabis nem is kémikus, hanem informatikus. A másik két tudós amerikai, John Jumper és David Baker, utóbbi a fehérjék számítógépes tervezésében alkotott újat, méghozzá szó szerint, ugyanis a természetben nem létező fehérjéket hozott létre. Hassabis és Jumper pedig szintén a mesterséges intelligencia segítségével épített egy olyan modellt, amellyel meg lehet jósolni az összes lehetséges fehérjekombináció szerkezetét. Akár az orvosi Nobelt is megkaphatták volna ezért, a felfedezéseik az egészségügyben is használhatók lesznek, például az antibiotikum-rezisztencia leküzdésénél.
