1. MÁR BRÜSSZEL IS BELEÁLL A POFOZKODÁSBA
Láthatóan szisztematikus hadjáratba fogott az Európai Néppárt Orbán Viktor kormányzása ellen. A magyar kormányfővel barátságból ellenszenvbe forduló viszonyban lévő Manfred Weber európai jobbközép pártcsaládja sorra indítja támadásait Orbán ellen a közösségi médiában, a következő felütésekkel: „Orbán maga a probléma”, „Szabadságharcosból elszigetelődött ember, itt a változás ideje” vagy „Ideje távozni”, „helyreállítani rossz vezetése kárait, közelebb Magyarországot Európához”. Ezúttal pedig a Néppárt a Tisza Párthoz hasonlóan 1956-ot állítja középpontba a fideszes elszólásokat meglovagolva, s megemlékezést kezdeményeznek a forradalomról az EP jövő heti ülésén. De jönnek a pofonok a jó orosz kapcsolatokat ápoló Szijjártó Péternek is: a szokásokat felrúgva az EP külügyi és kereskedelmi bizottságai sem hívták meg a magyar külügyminisztert az EU soros elnöki program ismertetésére.
2. NÁLUNK ÁLOM, A HORVÁTOKNÁL A HOLNAP
Nem igazán hisz a vállalkozókat és munkáltatókat tömörítő szervezet, a VOSZ Orbán Viktor nagy tervében, amely három év alatt az ezer eurós minimálbér elérését tűzte ki, mellette pedig addigra egymillió forintos hazai átlagbért ígér. A VOSZ máris jelezte, hogy ezt a – sem termelékenységgel, sem gazdasági növekedéssel, sem inflációval nem magyarázható – erőltetett ütemű bérnövelést a munkáltatók biztosan nem tudják kifizetni. A szervezet a hatalmas bérugrást kizárólag akkor tartja elérhetőnek, ha az államtól a vállalkozások megfelelő tehercsökkentést és támogatást kapnak. A VOSZ azt is jelzi, hogy a magyar bérdinamikát megszakító világjárvány és gazdasági válság után a cégek versenyképessége nagyot romlott, márpedig a termelékenység javulása lassú folyamat, amit a bérteher csak tönkretenne. Ehhez képest Horvátországban a harmadszor újraválasztott jobboldali miniszterelnök bejelentette, januártól 970 euróra emelik a minimálbért, az átlagbér pedig három év alatt 1600 euróra nő majd.
3. MEGÉRTE VÁLASZTÁST NYERNI
Ami a versenyszférában csak vágy a magyar gazdaságban, az máris megvalósulhat az önkormányzati közszférában: hatalmas fizetésemelések jönnek a magyar polgármestereknek. A közigazgatású miniszter törvénymódosítási javaslata október 1-től emelné meg a polgármesterek és megyei közgyűlési elnökök javadalmazását, méghozzá településtípusoktól függően a nemzetgazdasági átlagkereset négy-hatszorosára. Karácsony Gergely főpolgármester fizetése másfél millió forintról 3,4 millióra nőne, a kerületvezetők és megyei jogú városok elöljárói 1,3 helyett 2,5 milliót kapnának, a kistelepülések vezetői 520 ezer után 714 ezret vihetnének haza. A bérrendezést kezdeményező fideszes érdekszövetségi elnök szerint az önkormányzati szférában akkora a lemaradás, hogy gyakran az intézményvezetők javadalmazása is meghaladja a polgármesterekét.
4. NEM ÉPPEN NAGYCSALÁDOS A CSOK
A csok plusz nem váltotta be a kormányzati reményeket, pedig a három gyereket vállalók 50 milliós állami támogatáshoz is hozzájutnak a 3 százalékos fix kamatozású hitelkonstrukcióban. Ennek ellenére a csokosok csupán egy százaléka vállal 3 gyereket, kettőt is csak 26 százalék, a többség (58 százalék) csupán egyet. Nyilván erre a jelenségre is reagálva újabb családtámogató intézkedéseket jelentett be ma a kormány: új országos lakásprogramot indít a fiataloknak, jövő júliustól 50, 2026-tól pedig további 50 százalékkal növeli a családi adókedvezményt, és átmenetileg a Széchenyi-pihenőkártyára érkező juttatások 50 százalékát otthonfelújításra is lehet használni, továbbá új lakás vásárlásánál 2026 végéig megmarad 5 százalékos áfakulcs. A bankoktól pedig 5 százalékos lakáshitel-kamatplafon bevezetését kérte a kormány, erről most folynak a tárgyalások.
5. TIBORCZ ÚJABB ÓRIÁSI BIZNISZT KÖTÖTT A POSTÁVAL
Hatalmas logisztikai bázist épít saját beruházásban Ecser mellett a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer’s Csoport, amit „a 2026 elejére tervezett kulcsrakész megvalósítást követően” a Magyar Posta fog megvásárolni egyelőre nem ismert – a piaci árak alapján több tízmilliárdos nagyságrendű – vételáron. Nem ez az első jó üzlete a miniszterelnök vejének az állami tulajdonú Postával: Tiborcz nemrég kormányzati jóváhagyással két biztosítótársaságukat is magántulajdonba vehette. Az új logisztikai bázishoz a ferihegyi reptér közelében fekvő 8,5 hektáros ingatlant a Tiborcz-féle cég attól a Jellinek Dánieltől vette, akivel az elmúlt években számos gyümölcsöző üzletet ütött nyélbe. Az épülő raktárbázis 25 ezer négyzetméternyi korszerű technológiával felszerelt csarnoka óránként 30 ezer küldemény feldolgozására is képes lesz.
6. MOTORVERSENYEK BŐ NÉGYMILLIÁRDÉRT
Több mint harminc év szünet után 2025 nyarától MotoGP- és Superbike-futamokat rendeznek Magyarországon. Jövő júliusban a Superbike-vb, augusztusban pedig a profi gyorsaságimotoros-világbajnokság fordulóját rendezik a tavaly 200 millió eurós, nem igazán átlátható magánbefektetésből elkészült, M7-es sztráda melletti balatonfőkajári versenypályán. A motorverseny 2025-ös rendezési jogáért 4 milliárd forintot, a Superbike-ért 370 milliót fizet az államközeli ügynökség, amely tavaly 600 milliós vesztességgel zárt. A tíz évre kötött versenyszerződés szerint a MotoGP jogdíja évente maximum 5 százalékkal, míg a Superbike-é 3 százalékkal nőhet.
7. FICO IS AZ ELEKTROMOS AUTÓGYÁRTÁSBAN HISZ
A magyar mellett szintén térségi autóipari gyártói-beszállítói hatalom Szlovákia is komoly lépést tett az elektromos autózás letelepítése érdekében. Miközben a Volvo már építi Kassa környéki új elektromos autógyárát, Robert Fico miniszterelnök bejelentette a Hyundai elektromos ágazatának érkezését is. A dél-koreai autógyártó óriás a nyugat szlovákiai Nyitranovákon (Nováky) 170 millió eurós befektetéssel elektromos autómotorokat gyártó üzemet létesít. Szlovákia egyébként a világ legnagyobb, egy főre jutó autógyártója (a bruttó hazai termék tíz százalékát adja az ágazat), az országban gyárakkal már jelen van a Volkswagen, a Stellantis-csoport, a Kia és a Jaguar Land Rover is.
8. AZ ALBÁN LÉGVÉDELEM UTÁN ITT AZ ALBÁN EU-CSATLAKOZÁS
Újabb ország kezdte meg az EU-csatlakozási tárgyalásokat, bár megjósolni se lehet, mikor lesz Albánia EU-tag, vagy hogy egyáltalán az lesz-e valaha. A magyar kormány által amúgy lelkesen támogatott folyamat csigatempóját jelzi, hogy a bunkereiről és maffiájáról ismert ország 2014-ben kapta meg a tagjelölti státuszt, ehhez képest nyitják meg most az első tárgyalási fejezetet a 33-ból. Az időtávlatokról meg a szomszédos Montenegró beszélhet, amely 12 éve kezdett bele az első fejezetbe, s eddig pontosan hármat tudott lezárni. Közben Brüsszelben egy másik történelmi kezdetnek is örülhetnek: először tartottak EU-Öböl csúcstalálkozót, amelynek a legfőbb eredménye várhatóan maga az esemény, mert amúgy az európai és az olajállamok arab vezetői meglehetően más szemmel nézik a világpolitikai tűzfészkeket.
9. ÚJRA ANGYALSZÁRNYAK A KIFUTÓN
Magyar szupermodell mellett transznemű és túlsúlyos modellekkel tért vissza a Victoria’s Secret a kifutókra, de ez sem biztos, hogy segít a világ legikonikusabb fehérneműmárkáján, amely sehogy sem találja a helyét. Az amerikai márka egy évtizeddel ezelőtti fénykorában a divatvilág legszexibb és legcsillogóbb bemutatóit tartotta, aztán a nők szexuális kizsákmányolásától hangos metoo mozgalomban hirtelen nagyon nem trendi lett, 2020-ban a divatbemutatókkal is felhagyott, majd kitalálta, hogy igazi progresszív márkaként születik újra, ennek köszönhetők a Palvin Barbara oldalán feltűnt transznemű és erősen telt modellek. Ám ezzel, mint azt a mostani show visszhangjai és az elmúlt évek eladási adatai is mutatják, éppen azokat a maradék vásárlóit veszti el, akiket a márka hagyományos szexisége és csillogása vonzott.
10. NE EMLÍTSD A HÁBORÚT!
Először lett német szövetségi kapitánya az angol fociválogatottnak, ami körülbelül olyan lelkesedést váltott ki a szigetországban, mintha az ukrán válogatott orosz edzőt kapott volna. Az új vezető Thomas Tuchel, aki amúgy a Chelsea-nél már dolgozott Angliában, de a válogatott teljesen más ügy, mint azt az „Anglia fekete napját” emlegető címlapok mutatják. A németek számítanak az angolok legfőbb ősellenségének a futballban, összecsapásaik előtt mai napig teljesen bevettek a brit sajtóban a második világháborús hasonlatok.
