1. MÁR NEMCSAK MOSZKVA, KIJEV IS ATOMMAL FENYEGET
Az Európai Unió történetének leginkább bevándorlásellenes csúcsán vagyunk túl. A tanácskozáson a tagállamok vezetőinek többsége támogatta, hogy hozzanak létre az unión kívül olyan posztokat, ahol elbírálják a menedékkérelmeket, így az elutasított kérelmezőknek nincs esélyük eltűnni Európában. A deportálások felgyorsítását szorgalmazták és kiálltak a lengyel kormányfő mellett is, aki arra hivatkozva akarja teljesen felfüggeszteni a menekültkérelmek befogadását, hogy Moszkva és Minszk migránsok küldésével destabilizálni akarják az országot. Kérdés, mik lesznek a következményei ennek a hónapok óta érlelődő bevándorlásellenes szigorításnak, ugyanis a vezetők iránymutatásait Brüsszelnek olyan jogszabályokká kéne formálnia, amelyek megfelelnek a nemzetközi és az uniós szerződéseknek. A csúcs másik nagy témája Ukrajna volt, ahol az ukrán elnök tervei nem kerültek közelebb a megvalósuláshoz, s így a legnagyobb visszhangot Volodimir Zelenszkijnek az a többszörös feltételes módban megfogalmazott elképzelése váltotta ki, hogy a NATO-tagság alternatívája az ukrán atomfegyver kifejlesztése lehet.
2. A HAMÁSZT IS LEFEJEZTE IZRAEL
A tavaly októberi mészárlás utolsó kitervelőjével is végzett Izrael: megölték a Hamasz első számú vezetőjét. Pedig a 62 éves Jahja Szinvar felnőtt élete felét izraeli börtönökben töltötte és azt gondolta, megtanulta legyőzni az izraelieket. Vezetőtársaival ellentétben halálához nem egy jól célzott kommandóakció vezetett. Az izraeliek először nem is tudták, hogy Sinvart mutatják annak a minidrónnak a kamerái, amely berepült egy a szétlőtt gázai épületbe, ahol egy fotelben egy súlyosan sebesült, arcát eltakaró ember ült, aki kétségbeesésében a botjával próbálta eltalálni a drónt. Ezután érkeztek az újabb lövedékek, amelyek megölték a terroristavezért. A világ most azt találgatja, vajon így könnyebb lesz-e tűzszünetet elérni Gázában. De a nemrég a másik nagy ellenség, a Hezbollah vezetőjét is likvidáló izraeli kormányfő gyorsan eloszlatta a reményeket, Benjamin Netanjahu a gázai és libanoni harcok további folytatását ígérte.
3. BIDEN BÚCSÚJA EURÓPÁTÓL
Berlinben búcsúzott Európától a távozó amerikai elnök. Joe Biden villámlátogatásán találkozott a német kancellárral és az államfővel is. Könnyen lehet, hogy ő volt az utolsó „európai” elnöke az Egyesült Államoknak, aki származásánál, koránál és nézeteinél fogva is közel állt az öreg kontinenshez. Közvetlen utódja vagy a nem európai felmenőktől származó, Európához érzelmileg nem kötődő Kamala Harris lesz vagy az Európát kifejezetten utáló, egy elzárkózó Amerikában hívő Donald Trump. Hogy melyikük, arról két és fél héttel az elnökválasztás előtt sem lehet semmi biztosat mondani, a kutatások szerint Harris hajszálnyi előnye a gyakorlatban holtversenyt jelent.
4. VARGA SZELÍDEN REAGÁL, ORBÁN KILŐNE
Béketűrő habitusának megfelelően türelmet kérve reagált Varga Mihály pénzügyminiszter arra a kőkemény kritikára, amit Csányi Sándor OTP-vezér fogalmazott meg tegnap az Orbán-kormánnyal szemben. Csányi megbízhatatlansággal és kiszámíthatatlansággal vádolta a hazai gazdaságpolitikát, amely sehol másutt nem tapasztalható terheket hárít a bankokra. Az üzletember nem kímélte a beszédéről elkéső nemzetgazdasági minisztert sem, úgy fogalmazva róla: „Nagy Mártont kevésbé sajnálom, hogy nincs itt, mert ő mindent tud, anélkül is, hogy meghallgatná mások véleményét”. Varga ehhez képest elismerte Csányi észrevételeinek jogosságát, mert nem jött be a kormány várakozása a kamatkörnyezet javulásáról, ezért van szükségük a magasabb adóbevételekre, a banki extraadó lassú kivezetése viszont megmaradt célnak. Ígéretekből a miniszterelnöknél sincs hiány, Orbán Viktor mai interjújában „jövőre megindulunk, nagy csodálkozás lesz” felütéssel 2025-ben berobbanó magyar gazdaságot jósolt.
5. ALKOTMÁNYOSAN VETTEK EL A FŐVÁROSTÓL KÖZTEREKET
Nem sérti az alaptörvényt az a jogszabály, amely három fővárosi közterületet állami tulajdonba vont, és ezek kezelői jogát ingyenesen az V. kerületnek adta, így döntött az Alkotmánybíróság. Indokolása szerint nem történt kisajátítás, mivel a közterületek egyik önkormányzattól egy másikhoz kerültek. Egy 2022-ben elfogadott törvénymódosítással került a főváros tulajdonából Lánchíd pesti hídfőjénél lévő Széchenyi tér, az Arany János utcai metróállomásnál található Podmaniczky tér és a belvárosi Vörösmarty tér került állami tulajdonba és ugyanakkor a Belváros önkormányzatának kezelésébe.
6. KÁOSZ A CSOMAGKÜLDŐ SZOLGÁLTATÓKNÁL
A Packeta után újabb csomagküldő cég, a Sameday szolgáltatása is összeomlott. A Telex olvasói levelek alapján adott hírt arról, hogy a cég több hetes késésekkel szállítja ki a csomagokat, ráadásul a cég ügyfélszolgálata se emailekre, se telefonon nem reagál. A Sameday a szezonra nem jellemző kedvezmények által okozott csomagdömpinggel magyarázza a káoszt. A Packeta is azzal indokolja a késéseket, hogy egyre több kiszállítást kapnak a Temutól. A helyzet javítása érdekében újabb raktárhelyiséget béreltek, és plusz alvállalkozót is bevontak, hogy több futárral szállíthassák ki a csomagokat. A nemzetgazdasági miniszter pedig a helyzetre reagálva a fogyasztóvédelmi hatóságot a futárcégek tájékoztatási kötelezettségeinek fokozott ellenőrzésére utasította.
7. SZÁZ MUNKÁST BOCSÁTOTT EL AZ AKKUIPARI CÉG
Több mint száz helyi munkást bocsátott el az a dél-koreai akkumulátor-alkatrészgyártó cég, amelynek 21 milliárd forintos gyárfejlesztését maga a külgazdasági miniszter jelentette be idén nyáron. Szijjártó Péter arról is beszámolt akkor, hogy a BC-Gen (Bumchun) 400 új munkahelyet teremt, amit az állam 3,75 milliárd forinttal támogat. Három nappal ezelőtt a cég vezetője a dolgozóknak már az autóipar megtorpanása miatt a termékeik iránti csökkenő keresletről, megrendelések visszaeséséről beszélt, ami miatt elbocsátásokra kényszerülnek. A cég amúgy öt éve is kapott 2,65 milliárd állami támogatást munkahelyteremtésre. Idén januárban azzal került be a hírekbe, hogy elbocsátott 60 magyar dolgozót, miután azok betanították a helyükre felvett vietnámi vendégmunkásokat.
8. JOGSZABÁLYTERVEZET FURA INDOKOLÁSSAL
Egy jogszabálytervezet indokolásában szólt be Brüsszelnek a kormány kodifikátora. A dolga annyi lett volna, hogy egy uniós irányelvnek megfelelve, szövegezze meg, hogy 2026 júliusától a tőzsdén jegyzett vállalatok vezetőtestületeiben a pozíciók legalább 40 százalékát nőknek kell betölteniük. Ezt meg is tette, de az indokolásba beleírta a véleményét is: „a javaslat brüsszeli elvárást rögzít, amelynek brüsszeli szemmel könnyű megfelelni, mivel Brüsszel egyszerre tagadja a biológiai nemeket és várja el a nemek közötti egyensúly megteremtését a legnagyobb cégeknél. Így a cégeknek az akcióterv megalkotásakor korlátlan lehetőségei vannak”.
9. MEGHALT A BÖRTÖNKÍSÉRLET ATYJA
Kilencvenegy évesen elhunyt a pszichológia egyik nemzetközileg jól ismert, ellentmondásos figurája, a Magyarországon nagy renoméval bíró Philip G. Zimbardo. A Stanford Egyetem professzora 1971-es börtönkísérletével szerzett hírnevet, amikor az egyetem tömlöcnek berendezett alagsorában fogolynak és őrnek jelentkező önkéntes diákok viselkedését tanulmányozta. A kísérletet azonban hat nap után le kellett állítani, annyira kivetkőztek emberi mivoltukból erőszaktevőként és áldozatként is a szereplők, Zimbardo tudományos módszertanát rengetegen támadták, ám maguk a történtek számos filmet inspirálva a populáris kultúra részévé váltak.
10. FÉLÉVES ELTILTÁS AZ OLASZ VÍZIPÓLÓNAK MIATTUNK
A párizsi olimpia botrányos reakciói miatt a vizes sportok nemzetközi szövetsége fél éves eltiltással büntette az olasz férfi vízilabda válogatottat. Az ítélet előzménye a magyar-olasz negyeddöntő volt, ahol az egyik olasz játékos brutálisan megütötte Jansik Szilárdot, a vérző játékosra felfigyelő bírók pedig elvették az olasz gólt, és büntetőt ítéltek a magyarok javára, mi pedig végül ötméteresekkel továbbjutottunk. Az olaszok tomboltak, a játékvezetőkre támadtak meccs után a parkolóban. Az ítélettel Olaszország lemarad a Világkupa következő kiírásáról.
