1. TRUMP VISSZAJÖTT
Két héttel az amerikai elnökválasztás előtt Donald Trump visszavette a vezetést a legtöbb kutatás szerint. A republikánus jelöltet utoljára két hónappal ezelőtt tartották esélyesebbnek a győzelemre, mint demokrata ellenfelét. Kamala Harrisnak jelöltté válása után gyorsan sikerült fellelkesítenie a szavazókat, ám a jelek szerint az elmúlt hetek Trump-kampánya megtette a hatását, mint például a hétvégén, amikor egy McDonald’sban szolgált fel, óriási visszhangot (és elhatárolódást a gyorsétteremlánctól) váltva ki. Bár a közvélemény-kutatások továbbra is azt jósolják, hogy Harris összességében több szavazatot fog kapni, a választásokat eldöntő hét állam többségében azonban jelenleg Trump áll kicsivel jobban. Eközben Brüsszelben már külön akciócsoport készül Trump elnökségére, s hogy miként vágjanak vissza keményen az új elnöknek, ha az tényleg büntetővámokkal akarja sújtani az európai termékeket.
2. AZ ELSŐ HELY NEM ELÉG A GYŐZELEMHEZ
Hiába nyert, maradhat ellenzékben az osztrák szélsőjobb, miután az államfő hosszas vacillálás után úgy döntött, az eddigi néppárti kancellárnak ad kormányalakítási megbízást. A zöldpolitikusból lett elnök ráadásul azt is mondta, hogy Karl Nehammernek azonnal meg kell kezdenie a koalíciós tárgyalásokat a választáson harmadik helyezett szocdemekkel. A Szabadságpárt felháborítónak, antidemokratikusnak és a szokásokkal ellentétesnek nevezte a döntést. Az államfő szerint viszont a választások óta eltelt három hétben az derült ki, hogy senki nem akar a szabadságpárti vezérrel kormányozni. Az Orbán Viktor egyik legszorosabb európai szövetségesének számító Herbert Kickl még radikális pártján belül is a radikálisabbak közé tartozik.
3. BARÁTOK KÖZT RÉVKOMÁROMBAN
A felvidéki Révkomáromban tartott hármas csúcstalálkozót a szlovák és a magyar miniszterelnök és a szerb államfő. A Robert Fico, Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics által egyaránt baráti megbeszélésnek nevezett tárgyalásokon az illegális migráció, az EU külső határainak védelme és a regionális együttműködés volt a téma. Robert Fico szerint a visegrádi négyek szövetségét életben kell tartani, ez a trió pedig egy új partnerség kezdete. A szerb elnök jelezte, idén 80 százalékkal kevesebb migráns érkezett hozzájuk, mint tavaly. Orbán Viktor lázadásközeli állapotot érzékel az EU-ban a migráció kezelése miatt, ami szerinte szétveri Schengent és az európai együttműködést, ezért új szabályokra van szükség. Orbán a komáromi erődből Párizsba sietett, ahol ma este munkavacsorát tartanak Emmanuel Macron francia államfővel.
4. ORBÁN MEGELŐZTE TISZÁT
A bihari pontok szögre akasztásával lett miniszterelnök, a véderő-vita és Kossuth állampolgárságának elvétele sodorta el a magyar történelem ezidáig leghosszabban folyamatosan hivatalban lévő kormányfőjét, de most megdőlt Tisza Kálmán rekordja, amely innentől Orbán Viktoré lett. A Generális becenevű Tisza 1875 és 1890 között 5259 napot volt miniszterelnök, kormányzásának hosszát száz évig senki sem tudta megközelíteni, legközelebb Kádár János mamelukja, Lázár György járt hozzá (1975-1987). Orbán Viktor a miniszterelnöki poszton eltöltött napok számában (első, 1998-2002 közti vezetői ciklusát is beszámítva) már 2020. november végén Tisza Kálmán elé került, hétfőn pedig az egyhuzamban az ország élén töltött napjai is 5260-ra emelkedtek. Az már csak a sors furcsa fintora, hogy hatalmát ezúttal már a nagy centralizáló előd nevével (mozaikszóként) egyező új politikai erő veszélyeztetheti.
5. A SÖRHÁZBAN MARADT A PUCCS
Alkotmányos rend elleni szervezkedés bűntettével gyanúsítja az ügyészség azt a férfit, akit az amerikai titkosszolgálatok jelzése alapján fogtak el a magyar hatóságok, miután egy online csoportban fiatalok egy védett személyeket is érintő, október 23-ára tervezett fegyveres akció részleteiről beszélgettek. A két héttel ezelőtt érkezett nemzetközi figyelmeztetés után a terrorelhárítás végül a hétvégén rajtaütéssel vett őrizetbe féltucat fiatalt egy XVI. kerületi sörözőben, akiknél éles fegyvert nem találtak, viszont airsoft-fegyvereket igen. Az ügyészség most a főszervező előzetes letartóztatását javasolja, a szervezkedés büntetési tétele öt-tíz év szabadságvesztés.
6. MÉGSEM REPÜL A TURUL-SZOBOR
A közlekedési és építési miniszter elrendelte a 19 év előtti felavatatása óta politikai viták középpontjában álló XII. kerületi Turul-szobor műemléki védelem alá helyezését, mégpedig azzal az indoklással, hogy ne tudják politikai okokból elmozdítani helyéről. Lázár János lépésével furcsa helyzetbe hozta Kovács Gergelyt, a Hegyvidék új kutyapárti polgármesterét, aki a szobor elbontását ígérte kampányában, ám azóta nem sorolta legfontosabb lépései közé, mert nem akart utcai tüntetésvitába keveredni a radikális jobboldallal, amely a Mi Hazánkkal az élen demonstrálni készül a turulért az október 23-i ünnepen. Kovács gunyorosan úgy reagált, tévedés történhetett, mert „Lázár valószínűleg a MÁV-ot akarta műemlékké nyilvánítani”, a Mi Hazánk pedig folytatja a nyomásgyakorlást.
7. A MEGSZORÍTÁS ÉVE VOLT
Az infláció miatt 2023 a megszorítás éve lett a parlamentben most tárgyalt tavalyi költségvetési zárszámadás alapján. Oktatásra például 2900 milliárdot költött a kormány, ami az infláció miatt reálértéken 5,6 százalékkal kisebb ráfordítást jelent. Az egészségügy még rosszabbul járt, reálértéken 7,8 százalékkal kisebb kiadást eredményezett a 3550 milliárdos ráfordítás. Rendvédelemre eleve 3,2 százalékkal kevesebbet terveztek, végül reálértéken 21 százalékkal kevesebb ment el rá. Az államapparátus működtetése a GDP 8,1 százalékát teszi ki, ezzel Magyarország az EU legdrágábban működő állama, miközben csak a GDP 4,7 százalékát fordítottuk egészségügyre.
8. VÁLTOZATLAN ALAPKAMAT
Ahogy azt minden elemző megjósolta, ezúttal nem csökkentette tovább a jegybank az alapkamatot, maradt 6,5 százalékon. A kormány gazdasághevítő irányvonalával dacoló szigort a jegybanki vezetők már korábban belengették, miután az utóbbi időben eléggé meggyengült a forint. Amely egyébként a mostani döntés után kicsit magához is tért, bár még mindig felülről közelíti a négyszázas eurót. A várakozások szerint a mostani szünet nemcsak egyszeri alkalom, hanem a kamat huzamosabb ideig ezen a szinten maradhat, ahogyan az MNB alelnöke is jelezte.
9. KISKAPUS AIRBNB-SZIGORÍTÁS
Nem vehető nyilvántartásba Budapesten új magánszálláshely januártól két éven keresztül – ezt is tartalmazza a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet, amelynek célja az Airbnb-szabályok szigorítása. Eszerint viszont az idén hátralévő bő két hónapban még nyilvántartásba lehet vetetni a fővárosi lakásokat szálláshelyként, ami kitárt kiskapu azoknak, akik most akarnak belevágni a bizniszbe. Ugyanakkor a tervezet évi 38 400 forintról 150 ezerre emeli magánszálláshelyek átalányadóját, de csak azokon a településeken, ahol előző előtti évben legalább kétmillió vendégéjszakát töltöttek turisták. Ilyen pedig nálunk csak egy van: Budapest (miközben Siófokon, Hajdúszoboszlón és Hévízen valamivel egymillió feletti az éves vendégéjszaka), ahol 2023 végén 13 ezer szálláshely működött 26 ezer szobával és 58 ezer férőhellyel. Ez alapján a fővárosban már több Airbnb-hely van, mint szállodai, ami nyilvánvalóan sérti a szállodatulajdonosok érdekeit is.
10. KÁROLY KIRÁLY KALANDJAI
Elbúcsúzott Károly király Ausztráliától, de még nem látni, a brit korona mikor búcsúzik az ötödik kontinenstől. A 76 éves uralkodónak ez volt az első nagyobb külföldi útja, amióta év elején rákkal diagnosztizálták. A betegség ellenére köztársaságpárti aktivisták először egy öregedő popzenész búcsútúrájának minősítették az utat, számos ausztrál baloldali politikus távollétével tüntetett az ünnepi eseményeken, majd a parlamentben egy őslakos szenátornő szakította félbe Károly beszédét. Az incidensek ellenére a többség végül inkább pozitívan fogadta a látogatást, azaz egyelőre maradhat a jelenlegi helyzet, amikor nagyjából ugyanannyian támogatják, hogy a brit uralkodó maradjon az ausztrál államfő, mint ahányan saját elnököt választanának, bár a demográfiai folyamatok kétségkívül az utóbbiaknak kedveznek.
