1. A GAZDASÁG ÉS A FORINT IS A MÉLYBEN
Hivatalosan is recesszióba került a magyar gazdaság a minden várakozást alulmúló friss GDP-adatok szerint. A KSH jelentése szerint a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, ekkora visszaesésre a legpesszimistább elemzők se számítottak, a forint is reagált rá, az euróval szembeni árfolyama 409 közelében is járt, ami csaknem kétéves mélypont. Mivel a gyenge ipari és mezőgazdasági teljesítmény miatt a gazdaság a második negyedévben is zsugorodott (bár nem ennyire), ez azt jelenti, hogy technikai recesszióba kerültünk, s csak az első negyedév miatt tartunk az első három negyedév után még 0,7 százalékos növekedésnél. Azt most már a kormány is elismeri, hogy az idénre tervezett 1,5 százalékos gyarapodásából nem lesz semmi, az egy évvel ezelőtt jósolt négy százalékról nem is beszélve. A kabinet szerint a fő ok a német gazdaság gyengélkedése, amely egyébként a harmadik negyedévben kicsit jobb képet mutatott a vártnál a 0,2 százalékos bővülésével. Az egész eurózóna pedig két éve nem látott ütemben 0,4 százalékkal gyarapodott, vagyis Magyarország európai sereghajtóvá vált.
2. MUNKÁSBABÁKRA VÁRVA
Döntött a kormány a januártól induló munkáshitel részleteiről, ami alapján az új konstrukció leginkább a kamatmentes babaváróra hasonlít majd. 17 és 25 év közötti dolgozó fiatalok vehetik igénybe a legfeljebb négymilliós, kamatmentes, tízéves futamidejű hitelt, ha vállalják, hogy öt évig Magyarországon dolgoznak. Gyermekek születésénél a törlesztést két évre felfüggesztik, a második gyereknél a fennmaradó tartozás felét, a harmadiknál a teljes hátralékot elengedik.
3. MEGUGROTT AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNYEK ADÓSSÁGA
Egyetlen hónap alatt 20 milliárd forinttal nőtt a költségvetési szervek lejárt adóssága és már 108 milliárdra rúg. Több mint háromnegyede, 76 milliárd az állami egészségügyi intézményeknél halmozódott fel. De ennél jóval magasabb is lehet, ha hozzáadjuk a korábban alapítványi fenntartásba került, nagy adósoknak számító egyetemi klinikák tartozásait is, ezek ugyanis továbbra is közpénzből működnek, ám adósságaikat mégsem a költségvetési intézmények között tartják nyilván. A rendőrség lejárt tartozása is 20 milliárd felett jár, pedig többször is kapott milliárdos kiegészítéseket a költségvetésből. Mindez azt jelenti, hogy a kormány alultervezte és ismét visszafogta az intézmények finanszírozását, így azok nem tudnak fizetni a beszállítóiknak.
4. BUKOTT EGY FIDESZES GAZDASÁGI NAGYÁGYÚ
Meglepetésre nem tudta megőrizni pozícióját a fideszes kormányzatok bizalmi emberének számító Parragh László, akit nem választottak újra elnökké a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlésén. Parragh 24 éven át vezette a kamarát, 2017-től pedig a Nemzeti Versenyképességi Tanácsba is beválasztották, Orbán Viktorhoz lojális és közelálló gazdasági vezetőnek számított, akivel még ezen a hétfőn is tárgyalt a miniszterelnök, készen állva az együttműködés folytatására. A kamara tisztújításán viszont a szintén NER-közeli milliárdos építési vállalkozó, a BÁV-ot és a Főtaxit is tulajdonló Nagy Elek 121 voksot kapott Parragh 67 szavazatával szemben, s Varga Mihály pénzügyminiszter gratulált is a 22. leggazdagabb magyarnak a győzelemhez.
5. LÁZÁR LAKÁSVÁSÁRLÁSI CSÚCSA
A magyar állam 450 millió forintért vásárolt meg egy 96 négyzetméteres lakást a budapesti Vértanúk terén, a döntésről a nyilatkozatot Lázár János építésügyi miniszter adta ki. Hírek szerint a 4,5 milliós négyzetméterenkénti vételár még a kormányülésen is megütközést váltott ki, ahol szóvá tették Lázárnak, hogy Budapest legdrágább ingatlanjainak négyzetmétere is legfeljebb 2-3 millióba kerül. Az állami vásárlást az a szabályozás tette lehetővé, mely szerint bizonyos védetté nyilvánított területeken elővásárlási jog illeti meg az államot, vagyis az építési miniszter közbeléphet. Lázár tárcája egyelőre nem indokolta a kiugró árat, de az tudható, hogy a belvárosi önkormányzat nemrégiben ugyanabban a társasházban 1,5 milliós négyzetméteráron cserélt ingatlant.
6. CSAK A LAKHATÁS A KÖZÖS NEVEZŐ
A Fővárosi Közgyűlés második ülésén sem sikerült a legfontosabb ügyekben többségi álláspontra jutni, a legnagyobb egyetértés abban volt minden politikai szereplő között, hogy Budapesten lakhatási válság van. Főpolgármester-helyettesben azonban ezúttal sem sikerült megegyezni a nagy frakcióknak, így a főváros bizonyosan törvénytelenül fog működni egy ideig. Az olimpiarendezésről sem tárgyaltak, mert Karácsony Gergely nem tett rá ma javaslatot, a fővárosi cégek igazgatóságainak új tagjairól sem tudtak megállapodni, a régiek megbízatása viszont két hét múlva lejár. Szentkirályi Alexandra fővárosi antikorrupciós szobák létrehozását javasolta, ám a Fidesz ezen aktivitása a parlamentben már elpárolgott, ott ugyanis egy ellenzéki képviselő ugyanezen javaslatot beterjesztette, de leszavazták – a Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter kitért a kétféle hozzáállás magyarázata elől.
7. ÚJABB OROSZ SIKEREK
Több ukrán falut is elfoglaltak az előretörő oroszok a donyecki fronton, köztük a háború előtt még 20 ezer lakosú Szelidovét, amely fontos ipari- és bányászváros. Az ukránok sorozásokkal próbálják ellensúlyozni az orosz emberfölényt: 160 ezer embert terveznek behívni a következő hullámban. Az ukránok között harcoló külföldieknek pedig már azt is engedik, hogy tiszti rangot kaphassanak, ami eddig csak ukránoknak volt lehetséges.
8. SZOROS RONCSDERBI
A republikánusok után a demokraták kezdtek el szemétkedni, egészen pontosan a távozó elnök, akinek nyilvánosságra került egy megjegyzése, amelyben hulladéknak nevezte Trump támogatóit. Legalábbis így értelmezik Joe Biden megjegyzését a republikánusok, maga az elnök azt mondja, hogy kizárólag a Puerto Ricót hulladékszigetnek, a latinókat pedig túl szaporának nevező Trump-párti szónokra utalt. A felmérések szerint az elmúlt egy-két napban megint szorosabb lett a verseny, bár még mindig az a legvalószínűbb, hogy Kamala Harris hiába szerez több szavazatot országosan, Donald Trump több elektorral meg fogja nyerni a versenyt. Ebben a kiélezett helyzetben minden apróságnak óriási jelentősége lett, így például a The Washington Post azzal került a kritikák kereszttüzébe, hogy fennállása alatt először nem támogatta vezércikkben egyik jelöltet sem, jóllehet eddig mindig odaállt a demokraták mellé. A lap (és a Google) tulajdonosa szerint ez elvi kérdés és úgysem befolyásolnak ezzel senkit, 200 ezer olvasó viszont dühében lemondta az előfizetését.
9. VÉGE AZ UNALMAS JAPÁN POLITIKÁNAK
Kína lett a legnagyobb nyertese az előrehozott japán parlamenti választásoknak: a szigetországot hagyományosan irányító, de korrupciós botrányba keveredett középjobb párt visszaesett, vagyis a kormányon maradáshoz az eddigi koalíciós társon kívül újabbakat kell bevonnia. Hetven éve nem fordult elő, hogy ennyire széttöredezett legyen a japán képviselőház. Mindez instabilabb, kevésbé cselekvőképes kormányt jelent majd, vagyis nagyobb mozgásteret a Japán és Tajvan gyenge pontjait folyamatosan tesztelő Pekingnek.
10. VILLÁMÁRVÍZ PUSZTÍTOTT SPANYOLORSZÁGBAN
Már több mint hetven áldozata van az esőzések okozta villámárvizeknek a kelet-spanyolországi Valencia tartományban. Volt olyan, ahol nyolc óra alatt lehullott a szokásos éves csapadékmennyiség. A hirtelen lezúduló eső, s a nyomukban járó sárlavinák miatt települések váltak megközelíthetetlenné, vagyis a halottak száma még emelkedhet is. Közben az ENSZ egy friss jelentést közölt a globális klímakatasztrófáról: eszerint bár technikailag még lehetséges, hogy az emberiség a felmelegedést a katasztrófaveszély szempontjából kritikus szintnek számító 1,5 Celsius-fokon belül tartsa, de már egyre kisebb rá az esély. Ehhez 2030-ra 42, 2035-re pedig 57 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.
