1. ÖSSZEOMLOTT AZ ÚJVIDÉKI VASÚTÁLLOMÁS
Háromnapos gyászt hirdetett a Vajdaság tartományi kormánya, s rendőrségi nyomozás folyik, miután pénteken leomlott az újvidéki pályaudvar homlokzata. A zuhanó betontömbök tizennégy ember halálát okozták, harmincan sérültek meg. Az 1964-ben átadott, Farkas Imre tervezte újvidéki vasútállomás 16 millió eurós felújítása 2021 óta több hullámban zajlott, ezen a nyáron fejezték be, most az a kérdés, miért nem nyúltak hozzá a leomlott előtetőhöz, amely a kínai kivitelező szerint nem szerepelt a rekonstrukciós tervek között, ám ennek ellentmond egy mérnök, aki szerint hevenyészett kozmetikázás zajlott. A városi műemlékvédelem azt jelezte, nem tiltották meg a felújítást, csak azt kérték, maradjon meg az épület hagyományos megjelenése. A szerb sajtó magyar szálat is felfedezett, a Mészáros Lőrinc alvállalkozójaként is dolgozó Utiber szerb leányvállalata is dolgozott a felújításon. Eközben egy nagy szerbiai civil mozgalom feljelentette Vucsics államfőt, mert súlyos korrupciós ügyeket gyanít a tragédia mögött.
2. SZÁZMILLIÓ DOLLÁR KELETI NYITÁSRA
Magyarország százmillió dollárral, azaz 37,4 milliárd forinttal beszállt a Türk Befektetési Alapba. A türk államok szervezete által létrehozott közös pénzügyi alap jegyzett tőkéje 500 millió dollár, ennek ötödét vállalta a magyar kormány hozzájárulásként, ennek tulajdonosi jogait a gazdasági miniszter gyakorolja. Az alaphoz tavaly csatlakoztunk, Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a cél hidat képezni Kelet és Nyugat között, annak európai pilléreként. A türk államok szervezetének Azerbajdzsán, Kazahsztán, Törökország, Üzbegisztán és Kirgizisztán a tagja, Magyarország megfigyelő. A hídember szerepét pedig Orbán Viktor vállalja magára, aki az amerikai elnökválasztás napján a kirgizekhez látogat, Biskekben részt vesz a türk államfői tanács ülésén, hogy aztán még a héten negyven nyugati ország vezetőjét lássa vendégül az eddigi legnagyobb csúcstalálkozón Budapesten, a Puskás Arénában.
3. MINDEN IDŐK LAKOSSÁGI HITELREKORDJA
A valaha volt legjobb évét zárja Magyarországon a személyi kölcsönök hitelpiaca. A jegybank friss adatai szerint 2024-ben már 230 ezer ilyen hitelszerződést kötöttek a háztartások, méghozzá 600 milliárd forint feletti értékben, ami már most, kilenc hónap alatt is az eddigi abszolút éves csúcs feletti. Ennél is erősebb növekedést mutatnak a tavalyi bázishoz képest a lakáshitelek, amelyek 2022 után a második legnagyobb kihelyezést érhetik el idén, 1200 milliárd körüli összeggel. Lakáshiteleknél az átlagos szeptemberi összeg a tavalyi 11,3 millióval szemben már 19,2 milliós volt, ezek 17 százaléka ment új lakás vásárlására 2023-hoz hasonlóan. Ehhez képest a vállalati hitelezés rendkívül rosszul teljesít, mindössze 3,5 százalékos a bővülés.
4. LEVETTÜK A LÁBUNKAT A GÁZRÓL
2024 első három negyedévében 5,2 százalékkal kevesebb földgázt használt fel Magyarország az előző év azonos időszakához képest. Az energiaválság előtti évhez, 2021-hez mérten 2 milliárd köbméterrel kevesebb gázt fogyott ez időszak alatt. Az energetikai tárca szerint így az idei felhasználás 8 milliárd köbméter alatt maradhat. A tárca közölte azt is, hogy uniós elvárás (90 százalék) feletti a hazai gáztárolók feltöltöttsége. A 6 milliárd köbméteres tartalék meghaladja az előző fűtési szezonban elfogyott gáz mennyiségét. A gázfelhasználás visszafogásában két egymást követő időszakban is túlteljesítettük az uniós elvárást, amely szerint azt az előző öt év átlagához képest 15 százalékkal kellett csökkenteni, ezzel szemben idén áprilisig 20 százalékkal kevesebb gázt fogyasztottunk.
5. ÜRES SZTRÁDA NYELI A PÉNZT
Egyetlen év alatt 55 milliárd forint vesztesége volt az államnak tavaly a ppp-ben épített M6-os autósztrádán. A 202 kilométeres szakaszt üzemeltető társaságoknak közel 72 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés, míg a bevétel alig 17 milliárd volt a gyér forgalom miatt. A teljes hazai gyorsforgalmi úthálózat viszont 405 milliárdos bevételt hozott az államnak: túlnyomó többségét a tehergépjárművek után fizetett e-útdíj tette ki – ez nettó 306 milliárd forint volt, a személyautók e-matrica díjából 99 milliárd folyt be a büdzsébe. A magyar autópálya-hálózat nagy részét 35 éves koncessziós szerződés keretében két NER-nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc és Szíjj László közös cége üzemelteti.
6. AZ INGYEN PARKOLÁS ALKONYA
Budapesten a terézvárosi polgármester az Airbnb kiszorítása után most a parkolást szigorítja. A VI. kerület bejelentette, hogy nem lesz ingyenes a jövőben a parkolás a kerületieknek sem: havi 3, illetve évi 36 ezer forintot kell fizetniük az első autójuk engedélyéért. A zsúfoltság miatt tarthatatlanná vált a fővárosi helyzet, ezért egyre több kerület szigorít a kedvezményeken és megszünteti a helyben lakók ingyenes parkolási lehetőségét a fizetős zónákban. Tavaly márciusban a VIII. kerület már meghozta ezt a döntést, az intézkedéstől a forgalom-csökkenését várják az önkormányzatok. Jó okkal, hiszen Párizsban és Bécsben a díjak emelése az autósok visszavonulását eredményezte. És a józsefvárosi tapasztalat is az, hogy a szigorítás következményeként év végéig 28 százalékkal csökkent a parkolóhelyek nappali foglaltsága.
7. TISZTA VIZET ÉS INGYEN TEMETÉST
A pártelnökkel kapcsolatos folyadékbeviteli gyanúsítgatásoknak is erősen ellentmondva országos vízivó körútra indul a DK. A párt politikusai azért kerekednek fel vízminőség-ellenőrzés céljával, mert az utóbbi időben számos panaszt kaptak helyi szervezeteiktől az ivóvizek rossz állapotáról. Vadai Ágnes és Varju László parlamenti képviselők kóstolni is fognak országszerte, miközben annak járnak utána, hová folyt el a vízvezeték-hálózat rendbetételére érkezett több tízmilliárdos uniós pénz. A víz mint politikai téma megragadása tipikus kispárti törekvésnek tűnik a támogatói többségét elveszítő DK számára, éppen úgy, mint a módszert (kössenek hozzám egy ügyet) korábban sikeresen alkalmazó Mi Hazánk ingyenes temetésre vonatkozó törvényjavaslata, amely az EU kétharmadában alkalmazott alanyi jogú elhalálozási támogatást venné mintának, miközben Magyarországon már 434 ezer forintba kerül egy átlagos koporsós temetés.
8. AZ ÁRVÍZKÁROSULTAK SZERINT A KIRÁLY IS SÁROS
Már kétszáz felett jár a múlt heti valenciai áradások halottainak száma és ez még nőni fog, ahogy folyik a romok eltakarítása, amihez 10 ezer katonát vezényeltek a térségbe. Az 1967-es portugál katasztrófa óta nem volt ilyen tragikus árvíz Európában. A gyász elmúltával egyre nő a düh és a felelősök megbüntetésének a vágya: egyelőre leginkább a tartományi kormányzat áll a bírálatok középpontjában, amely túl későn értesítette az embereket a fenyegető veszélyről. De gyakorlatilag minden vezető célpont: a térségbe látogató spanyol miniszterelnököt ki kellett menekíteni a feldühödött tömeg elől, s nem járt jobban a spanyol királyi pár sem, amelyet szintén sárral és mindenféle tárgyakkal dobáltak meg.
9. A NYUGAT A VÉGÉN FORDÍTOTT
A grúziai vereség után a Nyugatnak sikerült elkerülnie az újabb kudarcot: a moldovai elnökválasztást megnyerte az Európa-barát eddigi elnök. Maia Sandu a voksok 55 százalékát gyűjtötte be a második fordulóban, míg az oroszpárti jelöltek szavazatait (valamint a Kreml pénzét és befolyását) becsatornázó ellenfele 45-ig jutott. Bár a különbség nem jelentéktelen, a verseny valójában ennél szorosabb volt, hiszen Sandu csak a szavazatszámlálás végén, a külföldön élők voksaival tudott fordítani.
10. A SZAVAZÓK MINDENT FEKETÉN LÁTNAK
Először lett egy nagy brit pártnak fekete nő a vezetője: a konzervatív párttagok óriási fölénnyel a nigériai származású Kemi Badenochot választották vezetőjüknek ellenfelével, egy fehér férfival szemben. Mindkét jelölt a konzervatívok jobbszárnyához tartozik, a 44 éves Badenoch különösen lelkes kultúrharcos. Hogy aztán miniszterelnök is lesz-e belőle, az kérdés, a választásnál kiderült, hogy soha ilyen kevés tagja nem volt a konzervatív pártnak, a széles közvélemény szemében szinte minden vezetőjük népszerűtlen. Nem mintha az idén hatalomra került Munkáspárt vezetői ne szomorkodnának a közvélemény-kutatásokat nézve. Viharos gyorsasággal veszítenek a népszerűségükből, amit a most bemutatott költségvetés alapján a gazdasági növekedés helyett újraelosztással próbálnak megállítani. A tervezett adóemelések és az egészségügyi, oktatási kiadásnövelések a szigetországban soha nem látott arányú adóterhet jelentenek.
