1. DE KI FOGJA ELFOGNI ŐKET?
A Nemzetközi Büntetőbíróság megalapozottnak látta az emberiesség elleni és háborús bűnök gyanúját, s kiadta az elfogatóparancsokat az izraeli kormányfő és volt védelmi minisztere ellen. Egy Hamász-vezető is felkerült az izraeliek mellett a listára, Ibrahim al-Masri személyében azért csak egy, mert a főnökének már igazságot szolgáltattak az izraeliek. Az elfogató parancsok további iróniája, hogy Benjamin Netanjahu egyebek között azért rúgta ki a Joav Gallantot, mert az tűzszünetet szorgalmazott a Hamásszal. Izrael felháborodással fogadta a bíróság döntését, amelynek kis eséllyel lesz gyakorlati következménye, de mutatja az elszigetelődését a gázai háborút továbbra is kőkeményen folytató zsidó államnak, amelynek a magyar kormány az egyik legnagyobb szövetségese, Szijjártó Péter ezt a hágai döntést is abszurdnak, szégyenletesnek nevezte.
2. EMELIK A HÁBORÚS TÉTEKET
Oroszország ukrán közlés szerint interkontinentális ballisztikus rakétákat lőtt ki Dnyipro városára, a háború kezdete óta először alkalmazva ilyen fegyvert, amelynek hatótávolsága több ezer kilométer és képes nukleáris robbanóanyag szállítására is. Az eszköz bevetése alighanem válasz az amerikai rakéták ukrán alkalmazására orosz területek ellen, bár az orosz elnöki szóvivő kitért a megerősítés elől, viszont az oroszok már Nagy Britanniát vádolják azzal, hogy rakétái átadásával belépett a háborúba, s a lengyeleket is légi támaszpontjaikra mérhető csapásokkal fenyegetik. Eközben a német hadsereg egy terjedelmes dokumentuma védelmi háborúra készíti fel a hazai vállalatokat, míg Magyarországon a keleti határmenti légtérvédelmet erősítik.
3. AZ UKRÁNOK TÖBBSÉGE VÉGET VETNE A HÁBORÚNAK
Az ukránok 52 százaléka szerint Ukrajnának törekednie kell a háború mielőbbi lezárását célzó tárgyalásokra, és már csak 38 százaléka gondolja azt, hogy a háború megnyeréséig kell folytatni a harcot a Gallup közvélemény-kutató felmérése szerint. Egy évvel ezelőtt még 27 százaléknyian fejezték volna be mielőbb a háborút, és 63 százalék küzdött volna a végsőkig. A mostani felmérés szerint a frontvonalhoz közeli régiókban élők 63 százaléka akarja, hogy vége legyen a háborúnak, de Kijevben is csökkent (39 százalékkal) a háború támogatottsága 2022 óta. A háborút lezáró tárgyalásokat támogató ukránok fele arra is nyitott lenne, hogy területeket adjanak át Oroszországnak.
4. PRESSMAN BÚCSÚZIK ÉS VISSZASZÓL
Az elköszönés fázisába lépett a budapesti amerikai nagykövet, David Pressman jelezte a múlt időt egy beszédében azzal, hogy megtiszteltetés volt számára az USA elnökét képviselni. Tette ezt szerinte egy olyan időszakban, amikor egyre nagyobb szükség van ismét olyan intézményekre, melyek a demokratikus elveket erősítik, és „felkészítik a nemzetek vezetőit a liberális demokrácia védelmére”, miközben éberen kell figyelni az emberi jogokra. Pressman a magyar külügyminisztert sem kímélte, aki szerinte Biden elnököt becsmérelte az ukrán rakétaátadás miatt, miközben a nagykövet hiányolta a Kárpátalja elleni orosz rakétatámadás elítélését Szijjártó Pétertől. David Pressman 2022-ben foglalta el budapesti állomáshelyét, s bejelentése szerint január közepén távozik posztjáról, ahogyan előző, ENSZ-nagyköveti megbízatásának is Donald Trump elnökké választása vetett véget 2017 elején.
5. VÁRHELYI BIZTOS MARADHAT
Brüsszelben megszületett a szerteágazó politikai alku, amelynek eredményeként az eddigi és újrajelölt magyar EU-biztos, Várhelyi Olivér is megkapta a zöld jelzést az Európai Parlament frakcióitól. Várhelyi volt az egyetlen sima biztosjelölt, akit kérdésekkel újabb körben pótvizsgáztattak, blokkolásától végül azért álltak el a baloldali és progresszív képviselőcsoportok, mert megnyirbálhatták egészségügyi és állatjóléti feladatköreit. Így végül jövendő tárcájától elvették a nők szexuális és abortusz jogainak témáját, valamint egy, a Covid után létrehozott mini-főigazgatóságot. A magyar jelölt elfogadásánál jóval fontosabb kompromisszum volt a megegyezés az úgynevezett csúcsbiztosokról, vagyis a bizottság hat alelnökének személyéről, amit a néppártiak szocialistákkal és liberálisokkal kötött alkuja tett lehetővé. A szóbeli villongások ellenére most fordult elő először, hogy az EP végül az összes biztosjelöltet jóváhagyta, így pedig a jövő heti plenáris ülés szavazását követően december 1-től munkába állhat Ursula von der Leyen új Európai Bizottsága.
6. LETARTÓZTATÁSOK AZ ÚJVIDÉKI ÁLLOMÁSOMLÁS MIATT
Nem maradt retorziók nélkül az újvidéki vasútállomás homlokzatának tizenöt emberéletet kioltó leomlása, a tragédia felelőseit keresve tizenegy embert letartóztatott a város ügyészsége. Az őrizetbe vételeket szakértői jelentések és tanúkihallgatások alapozták meg mostanra, a legmagasabb rangú letartóztatott pedig a korábban a baleset miatt már lemondó közlekedési és építési miniszter, de gyanúsított a szerb vasúti infrastruktúra lemondott igazgatója és elődje is. Goran Vesics exminiszter egyébként azt állítja, önként érkezett Újvidékre a rendőrök hívására, hogy minden kérdésre válaszoljon. A felelősöket közbiztonság elleni bűncselekménnyel gyanúsítják, melyekért 2-12 éves börtönbüntetés szabható ki.
7. NINCS TISZA-NAP HANGFELVÉTEL NÉLKÜL
Nemcsak hívek, hanem a kormánypárti sajtó mellett fideszes ellentüntetők is várták Magyar Pétert új országjárása első miskolci állomásán, ahol gyermekotthonokat akart meglátogatni. A Tisza Párt vezetője nem viselte jól programot, amelyről ezúttal a gyermekvédelmisek készítettek felvételeket, ahol Magyar ingerülten, káromkodva vitatkozik vendéglátóival, akik közül szerinte az országos szociális főigazgató „politikai komisszárként” akadályozta intézménybejárását. Az ellenzéki vezető végül egy lepusztult vizesblokkról közölt fotót, míg Rétvári Bence államtitkár szerint EP-képviselői hatalmával visszaélve „trágárkodott nőkkel szemben”. Közben Magyar a debreceni fideszes polgármesterrel is összeveszett, aki szerint a Tisza négy nappal ottani gyűlésük előtt a városházától követelt megfelelő helyszínt, amit Papp László abszurdnak és amatőr szervezésnek nevezett. Ezzel szemben Magyar a miskolci fideszes polgármestert egyenesen megdicsérte, miután az segített rendezvényüknek nagyobb helyszínt találni.
8. ÚJABB GYÁRAT ÉPÍT EGY KOREAI CÉG DUNAVARSÁNYBAN
Készételgyártó üzemet és raktárközpontot épít Dunavarsányban a legnagyobb dél-koreai élelmiszeripari cég, a CJ Foods. A 31 milliárdos, kétszáz új munkahelyet teremtő beruházáshoz a magyar állam 5,3 milliárd forint támogatást nyújt. A 14 ezer négyzetméteres üzem 2026 második felére épül fel. A gyár napi 70 tonna konyhakész mirelit töltött tésztapárna és csirkefalat előállítására lesz képes. Az itt gyártott termékek több mint 90 százalékát a nyugat-európai piacokon értékesítik majd. A dél-koreai cég a magyar raktárbázist a közép- és kelet-európai, valamint a balkáni piacokat ellátó logisztikai és értékesítési központjukká kívánja fejleszteni.
9. A FŐISPÁN ELBONTATJA TORDAI KÉPVISELŐ HÁZÁT
Amiatt panaszkodik közösségi oldalán Tordai Bence, hogy Sára Botond el akarja bontatni a házát, pedig azt a bíróság, az igazságügyi szakértő, sőt a kormányhivatal szerint is a 2017-ben a hivatalnak leadott és általuk jóváhagyott terveknek megfelelően építették. Az ellenzéki képviselő szerint Sára a hatalmával visszaélve négy gyermeke jövőjét teszi tönkre. Ezzel szemben Budapest főispánja azt állítja: a képviselő jogszabályellenesen építkezett, ugyanis a hatóságot megtévesztve felújítási tervet nyújtott be, majd lebontotta a házát és újat épített helyette, erre pedig nem volt engedélye, ráadásul a helyi építési szabályoknak sem felel meg az, amit épített – és ezt a szakértői vélemény, a bíróság és a Kúria is megerősítette.
10. MÁR 700 MILLIÓ PALACKOT VÁLTOTT VISSZA A MOHU
November közepéig 700 millió palackot, üveget és dobozt váltottak vissza a magyarok a MOHU új visszaváltási rendszerében. Eddig 30 milliárd forintot kaptak vissza az országszerte működő 4400 váltóhelyen a vásárlók, 15-17 százalékuk saját számlára kérte a pénzt, összesen 5,7 milliárdot, az automatákon megjelölt jótékony célra eddig 90 milliót adományoztak. A MOHU célja, hogy megfelelve az uniós elvárásoknak az italcsomagolások 90 százalékát visszagyűjtsék.
