1. PUTYIN FEGYVERÉVÉ VÁLHAT AZ OLCSÓ OROSZ MŰTRÁGYA
Védővámokkal ki akarja szorítani az unió piacát eluraló olcsó orosz műtrágyát nyolc tagállam az EU-ból, mert attól tartanak, hogy az unió mezőgazdasága és élelmiszer-termelése súlyosan kitetté válik Putyinnak. A magyar kormány ellenzi a büntetővámot, miközben az EU összes műtrágyagyárával együtt veszteségessé vált az egyetlen magyar, a Bige-féle Nitrogénművek is. A büntetővámot szorgalmazók attól tartanak, hogy ha az unió műtrágyagyárai mind bezárnak, mert nem bírják a versenyt az olcsó gázt feldolgozó orosz cégekkel, majd ezután Putyin hirtelen leállíttatja az exportot az EU felé, akkor veszélybe kerülhet a következő évi európai termés. Évente az európai földeken 16 millió tonna műtrágyát szórnak ki, és 2024-ben az orosz import az év első nyolc hónapja alatt augusztus végére elérte a 3,3 millió tonnát, ami 52 százalékos növekedés 2023-hoz képest. Ráadásul októberben Putyinék jövő májusig megemelték az exportálható műtrágya mennyiségét.
2. PARLAMENTI MANDÁTUMÁBA KERÜLT A FÜSTBOMBA
Megszűnt a korábbi Momentum-vezető, Fekete-Győr András parlamenti mandátuma, miután az országgyűlési többség, az ellenzéki Jobbikkal együtt megszavazta a politikus összeférhetetlenségét. Fekete-Győrt októberben ítélte el bíróság egyéves, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre, hivatalos személy elleni, csoportosan elkövetett erőszak társtetteseként. A politikus még 2018-ban, a túlóratörvény elleni tüntetések egyikén füstgránátot dobott a rendőrsorfal felé, az ezért kapott októberi súlyos büntetése az Alaptörvény szerint összeférhetetlen a képviselőséggel. Ilyen parlamenti eljárás most zajlott le először az alkalmazott jogszabály 2012-es elfogadása óta. Fekete-Győr a NER politikai ítéletének minősítette megfosztását, ő maga a Momentum pártalapítványának elnökeként dolgozik tovább, a parlamentben helyére az EP-ből kiesett Cseh Katalin érkezik.
3. ELPAKOLHATOTT, MIUTÁN KIPAKOLT
Eltávolították Lázár János minisztériumából azt a műemléki referenst, aki a nyilvánosságban nyilatkozva pakolt ki egy szerinte felesleges és szakszerűtlen állami műemléki felújításról. A kormányfőtanácsos a Partizán online médiában beszélt az MNB-székház renoválásáról, amelyre kiváló állapota ellenére a jegybank idén tavaszi századik születésnapjára egy üvegdobozt akartak ráépíteni. A referens jelezte, hogy a szabályok ezt nem engedik, ám Matolcsy György bankelnök később azt közölte, Orbán Viktornak is tetszik a terv, vagyis a szakemberek dolga csak annyi, hogy „a szükséges jogi szálakat varrják el” – a beruházás aztán elkésve, de megvalósult, a sztorit közlő dolgozót másnap kirúgta az építési tárca, amelynek államtitkára szerint minden szabályosan zajlott le. Eközben Vitézy Dávid Lázár Jánost még nagyobb beavatkozással vádolja, szerinte a személyes bosszút forraló miniszter közbenjárására nem szavazza meg őt a DK budapesti főpolgármester-helyettesnek, ennek alátámasztására a DK politikusa és a miniszter tegnapi közös vasútbejárását hozta fel.
4. A CÉGEK HATODA TŰNT EL TÍZ ÉV ALATT
Az elmúlt két év alatt 23 ezerrel csökkent a Magyarországon bejegyzett cégek száma, de még mindig meghaladja a félmilliót, de százezerrel kevesebb 2010-es évek elején megszokott 600 ezer feletti számoknál. A céginformációs rendszert működtető Opten szerint a csökkenő trendet nem tömeges bedőlések okozták: 2013 óta szinte folyamatosan szűntek meg a társas vállalkozások. 2024-ben (októberig bezárólag) 20 ezer céget alapítottak, ezerrel kevesebbet mint, mint tavaly, és 30 ezer cég szűnt meg, 2500-zal kevesebb, mint tavaly. Összesítve tavaly decemberhez képest 2 százalék alatti az idei visszaesés.
5. MÁR A HALŐRÖK IS JÁRŐRÖZNEK
Komoly létszámhiánnyal küzd a rendőrség, már átvezénylésekkel is nehezen tudják ellátni feladataikat. A hivatalos adatok szerint 4–5 ezer fő hiányzik az állományból, de a szakszervezetek szerint a helyzet ennél sokkal rosszabb: például az ország középső részére sokszor kell ország más részeiről átvezényelni rendőröket, egyes helyeken már halőröket is kiküldtek járőrszolgálatra. Az utánpótlás sincs megoldva: évente kétezernyi rendőr szerel le, miközben a tíz hónapos járőrképzést évente csak 500–700 fő végzi el, a kétéves tiszthelyettesi képzést is idén csupán 116-an kezdték el, pedig néhány éve még több ezren jelentkeztek rá. Az ok: a gyenge rendőri fizetés, ami elmúlt évek béremelései ellenére se elég vonzó már, az átlagkereset pótlékokkal együtt nettó 470 ezer forint.
6. ÉJSZAKÁRA LEZÁRNÁ AZ ALULJÁRÓKAT A FIDESZ ÉS VITÉZY
Az aluljárók tisztábbá és biztonságosabbá tétele érdekében lezárná éjszakára az aluljárókat a Fidesz. Szentkirályi Alexandra, a párt fővárosi frakcióvezető a közgyűlésnek benyújtandó javaslatát az aluljárókban uralkodó áldatlan állapotokkal indokolta, ami miatt sokan inkább a felszínen közlekednek. Ezt egy olyan videófelvétellel is alátámasztotta, amin az ott alvó hajléktalanok és a verekedő emberek mellett éneklő hittérítőket is lehet látni. Vitézy Dávid támogatja a javaslatot, szerinte is le kellene zárnia a BKV-nak éjszakára, az utolsó metró után a fővárosi aluljárókat ott, ahol van zebra a felszínen.
7. TORLASZ A MAGYAR–OSZTRÁK HATÁRON
Elege van a burgenlandi településeknek a rájuk zúduló átmenő forgalomból, s most egy újabb osztrák falu önkormányzata akadályozza meg a Magyarországról munkába járó ingázók dugóelkerülő útját. Kelénpatakon (Klingenbach) úgy döntöttek, betonakadályokkal zárják le az átjárást a falun, miután megkapták a drasztikus lépésre a tartományi engedélyt. A soproni határállomástól néhány kilométerre lévő kisebb átkelőt a főút torlódásai miatt választották eddig egérútként az Ausztriába dolgozni járó magyar autósok. Az ellenállás módja sem új, korábban Ágfalva és Somfalva között próbálkoztak ilyen napközbeni ingázók elleni határzárással, akkor egy magyar ügyvédi iroda pert is indított a határok átjárhatóságáért.
8. SZÉLSŐJOBBOS GYŐZELEM AUSZTRIA ZÖLD SZÍVÉBEN
Hiába nem került kormányra a két hónappal ezelőtt megnyert választás után az osztrák szélsőjobb, a szavazók annál inkább kitartanak mellettük. Most először fordult elő, hogy a Szabadságpárt bástyájának számító Karintián kívül egy másik tartományban is ők legyenek a legerősebb párt. Stájerországban megduplázták a kapott voksaik számát s magabiztosan verték a tartományt szinte mindig irányító középjobb Néppártot. Akkora a vereség mértéke, hogy az eddig hatalmon lévő néppárti-szocdem nagykoalíciónak együtt sincs meg a többsége, vagyis jó eséllyel a Szabadságpárt választhat koalíciós partnert közülük. Az ugyanis nem valószínű, hogy itt is megpróbálnak egy néppárti-szocdem-liberális koalíciót összehozni, amelyről országos szinten folynak a tárgyalások, a jelek szerint alaposan feldühítve a szavazókat.
9. ELDŐLT, KIK KÖZÜL VÁLASZTANAK ELNÖKÖT A LENGYELEK
Egy pártonkívüli jobbos történésszel próbálja megtartani az államfői posztot a kormányról egy éve leváltott lengyel ultrakonzervatív Jog és Igazságosság. A PiS jelöltje, a 41 éves Karol Nawrocki a kommunista bűnöket vizsgáló Nemzeti Emlékezet Intézetének a vezetője, s azért esett rá a választás, mert a felmérésekben nem tűnt úgy, hogy a párt valamelyik erős embere jó eséllyel szállna szembe a kormánykoalíció legerősebb pártjának, a jobboldali liberális Polgári Platformnak jelöltjével, az amúgy inkább liberális, mint jobboldali Rafal Trzaskowski varsói főpolgármesterrel. A jelenlegi elnök, a kormánnyal rendszeresen összecsapó Andrzej Duda két ciklus után nem indulhat újra jövő májusban.
10. ÉRDEKFESZÍTŐEN UNALMAS
A mai világban párját ritkító elnökválasztás zajlott Uruguayban: két mérsékelt jelölt jutott a második fordulóba. Végül a baloldali győzött közülük, így most a szegény családból származó, egykori történelemtanár, az 57 éves Yamandú Orsi irányíthatja szigorúan csak egyszer öt évig a térségben legnyugodtabb kis dél-amerikai országot. Orsi az ország leghíresebb exelnökének, a szegény és egyszerű életmódjával kitűnő José Mujicának a pártfogoltja, de nyomatékosan megígérte: nem fogja elriasztani adóemelésekkel a befektetőket és az üzletembereket.
