1. AZ UNIÓS PÉNZCSAP ÖT HÓNAPJA ZÁRVA
Június 26-a óta nem érkezett uniós pénz Brüsszelből. A 2021–2027-es ciklusban Magyarországnak járó 21,8 milliárd eurós kohéziós támogatási keretnek eleve csak az 56 százalékát (12,2 milliárd euró) kaphatjuk meg a jogállamisági ügyek miatt, de eddig a nekünk járó uniós forrásnak csak a 8 százaléka (1,8 milliárd euró) érkezett meg. A visszatartott forrásokból 2023. decembertől 2024. június végéig összesen 748 milliárd forintot kaptunk meg. Magyar Péter azt mondta, hogy választási győzelme esetén a gazdasági válságnak a zárolt uniós források felszabadításával vetne véget. Donald Tusk lengyel kormányfőhöz hasonlóan a Tisza Párt elnöke is gyorsan hazahozná az uniós pénzeket. Cserébe pedig megengedné az uniós ügyészségnek, hogy kivizsgálja a korrupciót, ami legfőbb gátja a hozzáférésünknek. Magyar Péter egyébként ma a pécsi gyermekotthon előtt egészen szürreális, kocsmai szintű vitába keveredett az őt megkereső és „kicsinek” gúnyoló Menczer Tamás Fidesz kommunikációs igazgatóval.
2. SZLOVÁK KIUTASÍTÁS BARÁTSÁG MIATT
Kiutasítottak két külföldi állampolgárt Szlovákiából, egyiküket Magyarországra, miután a Barátság kőolajvezeték elleni terrortámadás lehetséges előkészületeivel gyanúsították őket. A szlovák titkosszolgálat vezetője két ukrán állampolgárról beszélt, Matus Sutaj-Estok belügyminiszter pedig azt jelezte, az őrizetbe vettek drónokkal, hőkamerákkal terepmegfigyelést végeztek a gáz- és kőolajvezetékeknél, erőműveknél Kelet-Szlovákiában és magyar területen egyaránt. A magyar kormány visszafogottan reagált a szlovák figyelmeztetésre, annyit közölve, hogy folyamatos az információs kapcsolat a két ország között az ügyben. Közben Robert Fico szlovák miniszterelnöknek ennél nagyobb baja is akad, ugyanis radikális nacionalista koalíciós partnere, az SNS parlamenti frakcióját több képviselő elhagyta, mert Fico nem engedett hatalmi követeléseiknek, így viszont a kormánytöbbsége minimálisra apadt.
3. ROGÁN, VITÉZY ÉS A KÉPERNYŐFOTÓ
Különös ügy röpített vissza az időben a nyári önkormányzati választásokig, amikor is a kampányban elhangzott a vád, mely szerint Vitézy Dávid indulása a főpolgármesteri posztért egy Fidesszel egyeztetett stratégia volt, amit az érintettek tagadtak, ám a kormánypárt az utolsó pillanatban visszaléptette jelöltjét Vitézy javára. Most pedig Rogán Antalt parlamenti meghallgatása után az ellenzéki sajtó szembesítette a titkosszolgálatokat is felügyelő minisztert egy telefonjáról készült képernyőfotóval (amit meg nem mutattak), amely szerint Vitézyvel vált üzenetet egy BKK-ról szóló cikk apropóján. Rogán elismerte, hogy régi ismerősként néha kommunikált Vitézyvel, de kampánytémákban sosem. Vitézy pedig azt mondta, az inkriminált fotót még a választások előtt megmutatta neki a 444 online lap, de abból nem derült ki, Rogán telefonjáról készült-e, s az akkor a témában adott interjúja azóta sem jelent meg a lapban. Rogán egyébként feljelentést helyezett kilátásba, mert szerinte telefonjának fotózgatása bűncselekmény.
4. ORBÁN MEGVÉDTE DOKTORIJÁT
Azt javasolta az ELTE jogi doktori iskolájának bírálóbizottsága, hogy Orbán Balázs kapja meg a doktori címet. A miniszterelnök politikai igazgatója mai nyilvános védésén a maximális 25 pontból 23-at kapott, a PhD-fokozat odaítéléséről később születik végleges döntés. A tudományos vizsgán az ELTE opponensei – némely vádakkal ellentétben – nem találtak plágiumot Orbán doktori disszertációjában, aki hivatkozott az anyagban egy kollégájával írt korábbi közös saját cikkére. Orbán Balázst korábban több oktató is bírálta, hogy politikusként ne doktoráljon az egyetemükön, ám az ELTE és az MTA egyaránt fellépett a tudományos szabadság elvének védelmében.
5. ÚJABB ELLENZÉKIT ÍTÉLTEK EL
A parlamenti mandátumától megfosztott momentumos Fekete-Győr András után ugyanez a sors vár a DK képviselőjére, Varju Lászlóra is, miután jogerősen elítélte a bíróság garázdaság, testi sértés és választási rend megzavarása miatt. Varjut egy 2018-as, a közmédia épületében történt dulakodása miatt vádolták meg, valamint azért is, mert abban az évben Újpesten rávett egy független képviselőt a visszalépésre. Márpedig az országgyűlési törvény – nemrég Fekete-Győrrel szemben először alkalmazott – előírása szerint összeférhetetlen, ha valakit képviselősége alatt jogerősen elítélnek. Emiatt Újpest-Angyalföldön 2025 elején időközi választást kell majd kiírni, amin Gyurcsány Ferenc DK-elnök bejelentése szerint Varjut indítják újra a mandátumért.
6. MÉGSEM LESZNEK KÖTELEZŐ SZŰRŐVIZSGÁLATOK
A nyáron benyújtott jogszabálytervezetben rögzített kormányzati szándékkal ellentétben mégsem lesznek kötelezőek a rákszűrések januártól. Jelenleg csak 18 éves korig kötelezők az egészségügyért felelős miniszter rendeletében előírt szűrővizsgálatok, a tervezet alapján korhatár nélkül alkalmazták volna ezeket. Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint azonban nem lehet kötelezni például a sugárterheléssel együtt járó szűrésekre, amilyen a nőknél a mammográfia. A korai stádiumú felismerést szolgáló új szűrővizsgálati rendszer elveiről létezik egy kormányzati koncepció, amely szervezetten végeztetne a 25 és 65 év közötti nőknél háromévenként méhnyakrákszűrést, a 45–65 év közöttieknél kétévenként emlőszűrést, illetve az 50–70 év közötti férfiaknál és nőknél vastagbélrákszűrést. Ezekre azonban 2025-től továbbra is önként lehet jelentkezni.
7. EGY HÓNAP ALATT 53 EZER GYORSHAJTÓ
Jól teljesítenek az új traffipaxok a fővárosban. Egyetlen hónap alatt 53 ezer gyorshajtót mért be az október végéig üzembe helyezett 26 új budapesti sebességmérő kamera. A legdurvább sebességtúllépőt az Üllői úton fogták, 158-cal száguldott ott, ahol legfeljebb 50-nel hajthatott volna. A rendőröket is megdöbbentette, hogy az Árpád hídon többen a 70 km/órás sebességkorlátozáshoz képest 140 feletti sebességgel hajtottak annak ellenére, hogy a hídon a rendőrség nyár óta fokozott ellenőrzést tart a korábbi súlyos balesetek miatt. Az új traffipaxok elhelyezéséről is egy Árpád hídon történt halálos baleset miatti közfelháborodás hatására hozták meg a döntést.
8. MÁR A ZÖLD SZIGET SEM ZÖLD
A fejlett világ nagy részén tapasztalható trendekből az ír parlamenti választáson csak annyi volt érezhető, hogy a legkisebb kormánypárt zöldek nagyot buktak, a koalíció két nagy jobbközép tagja viszont nem vesztett erejéből. Így csak annyi változás várható, hogy keresnek maguk mellé egy új kicsit, vélhetően valamelyik megerősödött balközép pártot. Volt viszont kormányváltó hangulat a másik, hasonlóan gazdag szigetországban. Izlandot is jobbközép-zöld hármas koalíció irányította, de itt a nép mindhármukat büntette. Így most majd a szocdemek próbálhatnak megoldást találni a megélhetési, egészségügyi, lakhatási és bevándorlási problémákra.
9. EGY SZAKMA, MINT A TÖBBI
A világon elsőként Belgium lett az az ország, ahol a prostituáltak szülési szabadságra mehetnek, s aktív karrierjük befejezése után nyugdíjra is jogosultak lesznek. A prostitúciót 2022-ben engedélyezték a belgáknál, de most gyorsan tovább is léptek a hasonló országok szabályozásánál. Az új törvény ugyanis a szexmunkát gyakorlatilag pont olyan munkává teszi, mint az összes többit, munkaszerződéssel, egészségbiztosítással, táppénzzel.
10. TRAGÉDIA A STADIONBAN
Véres tömegkatasztrófába torkollott Guineában egy futballmeccs, amellyel az ország diktátora kívánt kedveskedni népének. A francia idegenlégióban is szolgált, egy francia csendőrnővel házas Mamady Doumbouya három évvel ezelőtt került puccsal hatalomra, de most már úgy érzi, ideje lenne egy választással hivatalossá tenni az uralmát, ennek érdekében kezdett kampány-focimeccseket szervezni. Ez csúszott most tragikusan félre, amikor a bíró az utolsó percekben kiállítást és büntetőt is ítélt, mire elszabadult a tömeg, s több mint ötven embert halálra taposott, köztük sok gyereket. Ennél az elmúlt negyedszázadban csak egy súlyosabb ilyen eset történt: két éve egy indonéz meccsen kétszer ennyien haltak meg.
