1. MEGISMÉTLIK A ROMÁN ELNÖKVÁLASZTÁST
Külföldön már elkezdődött a vasárnapi román államfőválasztás második fordulója, de a bukaresti alkotmánybíróság az első fordulós szavazatok újraszámlálása közben adott zöld jelzése ellenére ma mégis a választás érvénytelenítéséről, s teljesen új szavazás kiírásáról döntött egyhangúlag. Két hete az első körben óriási meglepetésre az esélytelen indulók közt mért zavaros hátterű szélsőjobboldali Calin Georgescu végzett az élen, ellenfele a szintén alulkezelt liberális Elena Lasconi lett volna, aki a demokrácia megcsúfolásának nevezte a döntést. A semmiből előlépett Georgescu sikerkampánya a TikTokon futott, az erről szóló titkosszolgálati vizsgálat szerint precíziós digitális akció zajlott, influenszerek megvásárlásával, kibertámadásokkal, emigrált román vállalkozók rejtett anyagi támogatásával és orosz beavatkozás gyanújával. A holnaputáni második körben Georgescu lett volna az esélyesebb, vele szemben már a kormánykoalíciós szándékot is bejelentette a múlt vasárnapi parlamenti választáson nyertes szocdem populista PSD, a jobbközép PNL, a liberális USR és a kisebbségi RMDSZ – így ellenzékben csak a három bejutott szélsőjobbos erő maradna. A román politika elképesztő képlékenységét figyelembe véve azonban az új államfőválasztással teljesen új hatalmi játszma kezdődhet.
2. ÓVATOS TAPOGATÓZÁS
Ukrajna megtámadása óta először lépett az orosz külügyminiszter az Európai Unió területére. Szergej Lavrov az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet máltai találkozóján szólalt fel és szokás szerint a Nyugatot okolta a háborúért. Az amerikai külügyminiszter beszédét meg se hallgatta, igaz, az ukrán, a lengyel és a cseh diplomácia vezetője pedig akkor sétált ki tüntetőleg a teremből, amikor Lavrov emelkedett szólásra. Donald Trump kedvenc amerikai újságírójának nyilatkozva aztán már békülékenyebb hangot ütött meg az orosz fődiplomata. Dicsérte Trumpot, azt mondta, hogy készen állnak a párbeszédre, bár hangsúlyozta azt is, hogy nem fognak engedni az igényeikből, és bármilyen eszközt készek bevetni, hogy megakadályozzák a Nyugat győzelmét.
3. FRANCIA BUKÁS, NÉMET GYŐZELEM
Negyedszázados tárgyalássorozat után megszületett a szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unió és Dél-Amerika között. Az ünnepélyes alkalomra Uruguayba utazott az európai bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is, hogy méltassa a történelmi eseményt, a 700 milliós piac létrejöttét. Amelyet egyébként az utolsó pillanatig elkeseredetten próbált megfúrni Franciaország, azonban nem járt sikerrel, a németek ugyanis még nagyobb elszántsággal dolgoztak a megállapodás érdekében. A franciák rettegnek a Dél-Amerikából érkező mezőgazdasági termékektől, a gyengélkedő német ipar pedig nagyon bízik abban, hogy végre lesz hova eladni az autóit és a gépeit.
4. TOVÁBB HÓDÍTANAK A SZÍR LÁZADÓK
A második után az ország negyedik legnagyobb városát is elfoglalták a hirtelen magukra talált szír lázadók. A vízimalomjairól híres Hama ugyanúgy pár napos harc után került a világiakból és iszlamistákból álló ellenzéki koalíció kezére, mint a múlt héten Aleppó. A Damaszkusz felé vezető úton a következő nagyváros Homsz, amelynek lakói már is el is kezdtek menekülni. Egyelőre az orosz bombázások sem tudták megállítani az offenzívát, s nem érkeztek meg az Irántól várt erősítések sem, s a rezsim két legfőbb támogatójának erejét leköti az Ukrajnával, illetve Izraellel vívott háború.
5. EGYRE NAGYOBB BAJBAN A MAGYAR GAZDASÁG
Az idei harmadik negyedévben 0,7 százalékkal csökkent a magyar GDP, ami a leggyengébb teljesítmény az EU-ban. Az Eurostat adatai szerint az átlagos gazdasági növekedés az unióban és az eurozónában 0,4 százalékos volt, ami az előző negyedévi 0,2 százalékhoz képest gyorsulást jelent. A KSH friss jelentése ugyancsak borús képet fest a magyar ipar teljesítményéről. Októberben az autóipar elhúzódó válsága miatt az ipari termelés 3,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a nagyon gyenge szeptemberit is csak 2 százalékkal haladta meg. Ez év első tíz hónapjában az ipari termelés 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.
6. UNIÓS PÉNZEK AZ ABLAKBAN
Újraindította a magyar–norvég tárgyalásokat a kormány, hogy a 2021-ben felfüggesztett Norvég Alap forrásaihoz ismét hozzájuthasson. Az Alapból Magyarországnak 75 milliárd forintnyi euró jár, amiről 2021-ben mondott le a kormány, mert abból 4 milliárdot egy tőle független alapítvány oszthatott szét. A civil szervezetek támogatását a jövőben az Európai Bizottság intézi, ez megkönnyíti a tárgyalásokat Norvégiával, így újra megnyílhat a Norvég Alap Magyarországnak is. Orbán Viktor optimista a jogállamisági okokból befagyasztott 12 milliárd eurónyi uniós forrással kapcsolatban is. A kormányfő azt mondta ma a közrádióban, hogy hozzá fogunk jutni, különben „nem lesz költségvetése az uniónak”. Ezzel a 2027 utáni hétéves uniós büdzsére utalt, aminek az elfogadásához egyhangú döntés kell. Nemzetgazdasági minisztere pedig az Európai Beruházási Bank elnökénél igyekezett elérni a héten, hogy a bank éves szinten 1 milliárd euróval finanszírozza a magyar ipari- és vasútiinfrastruktúra-beruházásokat. Eközben éppen 1 milliárd eurónyi, a szegényebb régióknak szánt pénzből minket megillető forrást fenyeget az a veszély, hogy végleg elvész, ha a feltételéül szabott jogállamisági intézkedések végrehajtását nem hagyja jóvá december 31-ig az Európai Bizottság.
7. AKI LEMARAD, KIMARAD
Az alacsony nyugdíjakat méltányossági alapon is megemeltetheti a kormány: jövőre az idei 120-ról 140 ezer forintra emelkedik az a jövedelmi határ, ami alatt méltányossági kérelmet lehet benyújtani. Viszont csupán 1 milliárd forintot biztosítottak a méltányossági emelésekre, vagyis miközben 500 ezer nyugdíjas kérhetné, csak alig tíz százalékuknak jut belőle. Ezért aki részesedni akar a havi 3-8 ezer forint pluszból, nagyon kell siessen.
8. A FELÚJÍTOTT KARÁDY-VILLÁBA KÖLTÖZÖTT BE AZ ÁLLAMFŐ
Nyolc hónappal megválasztása után költözhetett be az új elnöki rezidenciába Sulyok Tamás. A köztársasági elnöknek és feleségének a XII. kerületi Művész úton található Karády-villát újították fel. A Béla király út 28. szám alatti korábbi elnöki rezidenciát, ahol az előző államfők laktak, 20 milliárd forintért értékesíteni akarja a kormány. Elődjének, Novák Katalinnak 280 millió forintért újították fel a többhektáros park területén fekvő épületet.
9. ORBÁNNAK IS BEJÖTT MENCZER
A miniszterelnök is megszólalt ma azzal az utcai szócsetepatéval kapcsolatban, amelyben a Fidesz kommunikációs igazgatója a pécsi gyermekotthon előtt ledorongolta a Tisza Párt elnökét. A kocsmai stílusú vita Orbán Viktor szerint annak eredménye, hogy a „Brüsszelben kijelölt” ellenzéki kihívó agresszív, lesöprő stílust választott az elmúlt hónapokban, s „aki kardot ránt, kard által vész el”, vagyis Menczer Tamás jól tette, hogy „leállította ezt a rém kellemetlen ellenfelet”, akivel beszélgetni nem lehet. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy a kormányfő „nem tudja elfogadni, hogy az emberek kétharmada elzavarná a hatalmat”, s elrabolt vagyona megtartása érdekében „a Kárpátok Al Caponéja kész fizikai erőszakot is igénybe venni janicsárjain keresztül”.
10. OLIMPIAI TOP10 A KIJELÖLT MAGYAR CÉL
A miniszterelnök ambícióit átvéve igen merész célt fogalmazott meg a 2028-as olimpiára az állami sportvezetés, amely LA10 névvel bejelentett programjában a magyar csapatot az éremtáblázat első tíz helyére várja, vagy legalább tíz aranyérmet irányoz elő a mieinknek. Idén Párizsban ehhez képest 6 arannyal az éremtábla tizennegyedik helyén végeztünk, tízbe utoljára a 2012-es londoni játékokon kerültünk, tíz arany pedig legutóbb 1992-ben jött össze Barcelonában. Schmidt Ádám sportállamtitkár ráadásul úgy tűzte ki ezt a célt, hogy közben a trendek az európai sport visszaszorulását mutatják, ezért a felkészülés anyagi forrásait próbálják minél koncentráltabban elkölteni. A sport a költségvetésből jövőre nyolc százalékkal többet kap, a terület 81 milliárd forintra számíthat, ebből 32,5 milliárd jut a sportakadémiáknak, 34 a kluboknak.
