1. MÉGIS ŐRIZETBEN A GYEREKGYILKOS
Először ugyan elévülés miatt még szabadon kisétálhatott a rendőrségről a negyedszázada, 16 évesen elkövetett gyermekölést bevalló férfi, ám a jogi bizonytalanságot övező társadalmi felháborodás rács mögé juttathatja a tízéves bajai kisfiú, Till Tamás gyilkosát. A Bács-Kiskun megyei ügyészség indítványozta a budapesti vállalkozó előzetes letartóztatását, mert jogértelmezésük szerint a hatályos Btk. kizárja az elévülést minősített emberölés esetében, vagyis nem az számít, hogy a bűntett idején a férfi még fiatalkorú volt. A jogértelmezés alighanem további vitákat generál majd, miközben a Fidesz már beadta a fiatalkorúak által elkövetett gyilkosság el nem évülésének javaslatát – a bizonytalanság egy 2012-es törvénymódosítás kétértelműségéből fakad. Az ügyben ma Orbán Viktor úgy fogalmazott: lennie kell igazságnak.
2. FELNŐTT BŰN, FELNŐTT BÜNTETÉS
A Magyarországon tervezett szigorítás semmi ahhoz képest, amilyet az ausztráliai Queensland államban fogadtak el. A héten megszavazott törvénymódosítás szerint gyilkosság, súlyos testi sértés vagy betörés esetén már a tíz évet betöltött gyerekek is pont ugyanolyan büntetést kapnak, mint a felnőttek. Így például gyilkosságnál kötelező lesz esetükben is az életfogytiglan, amely legkorábban húsz év után vizsgálható felül. Emberi jogi szervezetek tiltakoznak a törvény ellen, amelyet viszont támogatnak a választók, akik úgy érzik, elborítják a tartományt az erőszakos fiatal bűnözők, még ha egyébként ezt a bűnügyi statisztikák nem is támasztják alá.
3. AZ ÚJ FŐIGAZGATÓ A NER-BEN LETT NAGYKORÚ
Ahogyan már a nyári hírek is előrejelezték, egy 25 éves friss mesterdiplomás lett a Magyar Külügyi Intézet új operatív főigazgatója, habár korábban a Corvinuson végzett Molnár Dorina vezérigazgatói kinevezését valószínűsítették a kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs irányítása alatt álló nonprofit cég vezetésében. Molnár eddig üzletfejlesztési menedzserként dolgozott, s járt a Mathias Corvinus Collegium női közéleti vezetőképzőjére is. Az állami vállalat szlogenje szerint a magyar külpolitikai közbeszéd alakítója, a fiatal menedzser mellett háromtagú igazgatóság is felállt, az amerikai Gladden J. Pappin MCC-vendégoktató, Király András és Baranyi Tamás delegálásával, miközben Orbán Balázs szerint az új főigazgató „csak a belső folyamatok koordinációjában segíti az igazgatóságot”, jelentsen ez bármit is.
4. LÁZÁR NOVÁKRA FOGJA A TISZA ÁRADÁSÁT
Úgy tűnik, nem csupán pillanatnyi különvélemény volt Lázár János eltérése az összezáró Fidesz-kommunikációtól, amikor valódi veszélynek nevezte a Tisza Pártot, ugyanis a miniszter most egy kormánypárti hírportálnak nyilatkozva beszélt arról, hogy nem volna meglepő a kormányváltás esélye 14 év után. Lázár ráadásul azt mondta, nem magától szerveződött újjá az ellenzék, hanem Novák Katalin és Varga Judit kegyelmi ügyben elkövetett súlyos hibája okozza a Fidesz nehézségeit, ezen „az ősbűnön” ő nem tud túllépni, amit ráadásul félig belülről használtak ki – utalt Magyar Péter felemelkedésére. Lázár azt is elismerte, látni mostanság „vérnyomásemelő közvéleménykutatásokat”.
5. ATOMÁRROBBANÁS PAKSON
Akár ezermilliárdokkal is nőhet a Paksi atomerőmű bővítésének költsége. A Roszatom azt közölte, a 2014-ben megkötött 12,5 milliárd eurós, fix áras szerződés nem tartható, ennyiért nem tudja megépíteni az új atomerőművet. A magyar kormány egy törvénymódosítással már meg is teremtette annak lehetőségét, hogy a Paks II. Zrt. a Roszatommal egyeztetve emelhesse a kivitelezési árat, vagy megváltoztasson egyéb paramétereket. Az eredeti szerződés megkötésének idején 3756 milliárd forintba került volna a erőmű-bővítés, azonban a forint inflációja miatt ez ma már 5130 milliárdos költséget jelent, jóllehet nemcsak a forint, hanem a rubel is vesztett értékéből.
6. A TURIZMUS REPÍTI A MÉSZÁROS-CSOPORTOT
Megőrizte nyereségességét Mészáros Lőrinc cégcsoportja. A tőzsdén jegyzett Opus-csoport az év első kilenc hónapjában 449 milliárd forintnyi árbevétel mellett 30,4 milliárd forint nettó eredményt ért el, ami megegyezik az előző év azonos időszakának profitjával. A csoporton belül a turizmus ágazat kimagaslóan jól teljesített, a szektor adózott eredménye a duplájára nőtt. Jól ment az élelmiszeripari ágazatnak is: majdnem sikerült megduplázni a tavalyi első kilenc hónapban elért profitot. Az Opus-csoport közel 4500 embernek ad munkát, a cég papírjai idén harmadával drágultak a tőzsdén. Közben május óta tartó gyengélkedés után kezd magához térni az építőipar, a szeptemberihez képest 4,6 százalékkal nőtt a teljesítménye, bár elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések hatására.
7. NEM LOMIZNA A MOL MINDEN HÁZ ELŐTT
Jövőre már nem szállítaná el a ház elé kirakott lomokat a Mol hulladékgazdálkodó cége. A MOHU a lomtalanítás átalakításának tervét azzal indokolja, hogy az eddigi módszer a közterületek rendetlenségét okozta, zavarta a lakókat, nehezítette a parkolást és rontotta a városképet. Az új rendszert úgy képzelik el, hogy kerületenként akár tíz őrzött gyűjtőpontot is kialakítanának, ahova három napon át lehetne lerakni a kidobandó holmit. Megmaradna a házhoz menő szolgáltatás is, de csak rászorultsági alapon, az önkormányzatok határoznák meg, kik élhetnek e lehetőséggel. Amennyiben azonban a lakók megfizetik az árát, a jövőben is egész évben kérhetik, hogy házuk elől szállítsa el a MOHU a lomokat. A fővárosi kerületeknek eddig a harmada jelezte, nem ért egyet a Mol terveivel.
8. MEGVAN MACRON ÚJABB MINISZTERELNÖKE
A jobbközép nagy öregje után az abszolút közép nagy öregje próbálhatja meg kormányozni Franciaországot. Michel Barnier bukása után a francia elnök megnevezte új kormányfőjelöltjét. A 73 éves Francois Bayrou egy kis centrista párt vezetője, aki nagyon akarta ezt a posztot még úgy is, hogy minimális az esélye a sikerre, hiszen nincs mögötte stabil többség. Kérdés, hogy a mérsékelt baloldal mennyire fogja támogatni, a szélsőbalt és a szélsőjobbot Emmanuel Macron elnök kompromisszumképtelennek nyilvánította és be sem vonta a tárgyalásokba. A második Macron-mandátum negyedik miniszterelnökének legelső feladata a költségvetés elfogadtatása lenne, amin elődje rekordidő alatt elbukott.
9. NÉMET NÉPFRONT
A szélsőbal és a szélsőjobb közül az előbbit választották a német keresztény-demokraták, így újabb, korábban soha nem látott koalíció irányíthat egy német tartományt. A kelet-német Türingiában a szeptemberi választásokat a szélsőjobboldali AfD nyerte, amelynek különösen radikális a helyi vezetője, így aztán szó sem lehetett arról, hogy kormányra kerüljön. A centrumpártok bánatára az ötpárti parlamentbe bejutott két szélsőbalos alakulat is, a posztkommunista Baloldal és balpopulista, de társadalmi kérdésekben konzervatív új párt, a BSW. A kereszténydemokraták az utóbbival és a szocdemekkel álltak össze, hogy a pártszínek alapján szederkoalíciónak hívott formációban vezessék a tartományt. Azonban még így sem volt többségük, így kénytelenek voltak a Baloldal külső támogatását kérni, miközben korábban a CDU ezt mindig határozottan elutasította. A segítséget meg is kapták, így – bő két hónappal az országos választások előtt – a szélsőjobb maradt az egyetlen igazi ellenzéki párt a helyi parlamentben.
10. TŰRHETŐ VB-CSOPORT, KIÜTÖTT FRADI
Kisorsolták az USA-Kanada-Mexikó hármas által rendezendő 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőcsoportjait, Magyarország a második kalapból a portugál-dán Nemzetek Ligája-csata győztesét, valamint Írországot és Örményországot kapta a négytagú F-csoportban. Marco Rossi csapata csak ősszel kezd, a tizenkét csoportelső jut ki a vébére, mellettük pedig rájátszások után még négy európai csapat. Közben óriási pofonba szaladt bele Görögországban az Európa-ligában eddig szárnyaló Ferencváros, amely a forduló előtt 9 pontosként érkezett Szalonikibe, ahol viszont az addig csupán 4 pontos PAOK 5–0-ás megsemmisítő vereséget mért a magyar bajnokra. A Fradi ezzel a 16. helyre csúszott vissza a 36 csapatos tabellán, s még két nehéz mérkőzése (Frankfurt, AZ Alkmaar) van a csoportkörben, hogy bebiztosítsa továbbjutó helyét a legjobb 24 között.
