1. ROBBANT A ROLLER
Az ukrán titkosszolgálatnak sikerült felrobbantania az orosz nukleáris fegyverekért felelős tábornokot. Igor Kirillovot és szárnysegédjét egy rollerba rejtett bomba ölte meg Moszkvában. Bár az ukránok hivatalosan nem kommentálták a merényletet, nem hivatalosan jelezték, Kirillov jogszerű célpont volt, hiszen háborús bűnöket követtek el az oroszok Ukrajnában a tiltott vegyi fegyverek bevetésével, márpedig azok is a tábornok alá tartoztak. Közben az orosz ENSZ-nagykövet azt mondta a világszervezet biztonsági tanácsának az ülésén, hogy elfogadhatatlanok az eddig elhangzott amerikai, francia és ukrán ötletek a frontvonalak befagyasztásáról, mert azzal Kijev csak időt akar nyerni. Moszkva szerint a háború befejezéséről és nem befagyasztásáról kell tárgyalni.
2. A LEGJOBB ÚGYIS OTTHON
Ahogy azt sejteni lehetett, nem volt elfogadható Brüsszelnek a magyar kormány ajánlata, így továbbra is ki vannak zárva a magyar diákok az európai Erasmus-programból, a magyar egyetemi kutatók pedig az őket segítő Horizontból. A magyar kizárásról két éve döntött az Európai Bizottság, miután a kormány hozzá közelálló alapítványok alá terelte be az intézményeket. Azóta vitatkozik Brüsszellel az összeférhetetlenségi szabályokon, s ugyan történtek módosítások, de azok a mostani vélemények szerint egyrészt nem elegendőek, másrészt csak akkor lépnének hatályba, ha Brüsszel visszaengedi a magyar egyetemeket. Az EU szerint viszont ez elfogadhatatlan sorrend. A bizottság döntésében arra is kitért, hogy nincs előrelépés a jogállamisági feltételek teljesítésében sem, így Magyarország az év végével véglegesen el fog veszíteni egymilliárd euró támogatást, s ha jövőre sem teljesítjük a feltételeket, egy újabb milliárd megy a levesbe.
3. RITKA, DE ORBÁN NYUGATI PÉLDÁT DICSÉRT
Ritka olyat hallani a magyar miniszterelnöktől, hogy valami nem megy, nem sikerülhet, de most a MÁV kapcsán ez is megesett a parlamentben. Ellenzéki kérdésre válaszolva ugyanis Orbán Viktor elismerte, hogy van, amire nem jut állami pénz, ez pedig a hatalmas vasúti pályaudvarok felújítása. Szerinte a vasúti infrastruktúra rendbehozása „iszonyatos mennyiségű pénzt igényelne”, de a pénz mindenhonnan hiányzik, ezért a bevételt termelő ferihegyi reptérrel ellentétben támogatandó, hogy ezeket az épületeket átadják 99 évre magánkezelésbe, s erre számos jó nyugati példa van. A korábbi fideszes, ma ellenzéki közlekedéspolitikus Vitézy Dávid szerint ezzel Orbán beismerte, hogy az állam képtelenné vált a vasútállomások működtetésére és fejlesztésére, ezért adná magánkézbe bármilyen garancia vagy ellenérték nélkül a feladatot.
4. BÍRÓSÁG ELÉ VISZI A FŐVÁROST A FŐISPÁN
Bírósághoz fordul a fővárosi főispán, mert a főváros nem választott határidőre főpolgármester-helyettest. Sára Botond szerint a főváros csődközelben van és amiatt aggódik, hogy lesznek képesek költségvetést elfogadni, ha a főpolgárhelyettesről se tudnak dönteni. A Karácsony Gergely által javasolt két jelöltről (Vitézy Dávidról és Kiss Ambrusról) a közgyűlés legutóbbi ülésén azért nem szavaztak, mert előre tudható volt, hogy a két legnagyobb frakció, a Fidesz és Tisza konszenzusának hiánya miatt egyiküknek se lesz többségi támogatottsága. A főispán jogi beavatkozása azt eredményezheti, hogy végül ő jelölheti ki az új főpolgármester-helyettest. A főpolgármester előre jelezte, mi lesz a válasza erre: a főispán embere majd kap egy irodát egy kávéfőzővel és nulla jogkörrel.
5. TIBORCZÉKÉ LETT A TŐZSDEPALOTA IS
A kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az egyik alapkezelője szerezte meg a Szabadság téri volt tévészékházat, az egykori Tőzsdepalotát is. A Gránit (korábban Diófa) Alapkezelő vette meg külföldi tulajdonosoktól, a vételárat nem hozták nyilvánosságra. Tiborczék célja, hogy a műemléki védelem alatt álló Tőzsdepalotát „olyan új funkcióval töltsék meg, amely helyreállítja az épület ikonikus pozícióját a budapesti ingatlanpiacon ”. Közben Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke felszólította Orbán Viktort, hogy január 1-jével hozza nyilvánosságra az összes közeli hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatát öt évre visszamenőleg.
6. A TILL-ÜGY MIATT MÓDOSÍTOTTÁK A BTK-T
Mostantól az emberölés minősített eseteinél akkor sincsen elévülési idő, ha fiatalkorú az elkövető – így módosította a Büntetőtörvénykönyvet ellenszavazat nélkül az Országgyűlés. Ezzel arra a közfelháborodásra reagált a törvényhozó testület, amit az váltott ki, hogy a 24 évvel ezelőtti Till Tamás ellen fiatalkorúként elkövetett gyerekgyilkosság tettese beismerő vallomása megtétele után szabadon távozhatott a rendőrségről, mert ügye elévült. A törvénymódosítással a törvényhozó testület egyértelművé tette, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények soha nem évülnek el.
7. GYANÚSÍTOTT A MELEG GYEREKPROSTITÚCIÓS BOTRÁNYBAN
A rendőrség kihallgatott, majd őrizetbe is vett egy férfit abban a molesztálási ügyben, amelyet egy kormánypárti influenszer robbantott ki kiskorú sértettek vallomásait rögzítve, akiket állításuk szerint korábban homoszexuális alkalmi kapcsolatokra közvetítettek ki, ismert embereknek is. A 27 éves férfi ellen emberkereskedelem a gyanú, az üggyel kapcsolatban Lakatos Márk stylist neve hangzott el a vallomásokban, mint aki árvaházban élő kiskorúval folytatott homoszexuális aktust anyagi ellenszolgáltatásért. A divatiparból ismert Lakatos azonban visszautasította az ellene felhozott vádakat, együttműködést ígért a hatóságokkal, s itthon tartózkodik, ám kerüli a nyilvánosságot – neve egyébként nem került eddig elő a rendőrségi eljárásban.
8. ÁTLAG ALATTI MAGYAR FELNŐTTEK
Hiába végzünk egyre több iskolát, egyre butábbak vagyunk – ez a lehangoló eredménye annak a PISA-teszthez hasonló felmérésnek, amelyet felnőttek körében végzett el a legfejlettebb államokat tömörítő szervezet, az OECD. Az előző felméréshez képest a számolási képességek a 31 ország átlagát nézve nagyjából szinten maradtak, ám a szövegértésben egyértelmű a visszaesés. Összességében a 16-65 év közötti korosztály egyötöde csak általános iskolás szinten tud számolni és olvasni. Magyarország mindhárom feladatban (a harmadik a problémamegoldás) átlag alatt teljesített. A globális visszaesés mögötti okok között lehetnek, hogy az őshonos lakosság elöregszik, a fiatalok között sok a migráns, s hogy egyre több időt töltünk a közösségi médiával, sorozatnézéssel és számítógépes játékokkal.
9. RANGOS KÖLTÉSZETI DÍJAT KAPOTT GEORGE SZIRTES
A magyar származású George Szirtest tüntette ki a brit uralkodó, III. Károly az Őfelsége Aranyérme a Költészetért (His Majesty’s Gold Medal for Poetry) díjjal. Szirtes György 1956-ban, nyolcévesen érkezett az Egyesült Királyságba, amelynek ma egyik legjelentősebb irodalmi alakja, 13 verseskötete jelent meg. A rangos díjat V. György alapította 1933-ban. Szirtes munkáját számos díjjal elismerték, a magyar irodalom műveinek átültetését is több alkalommal jutalmazták, szülőhazája legutóbb 2004-ben a Pro Cultura Hungarica díjjal tüntette ki. Az egyik legsikeresebb magyar író, Krasznahorkai László nyolc évet várt arra, hogy Szirtes fordítsa le a Sátántangóját, érdemes volt: Szirtes 2012-ben elnyerte vele a legjobb angolra fordított könyv díját, a Best Translated Book Awardot.
10. MAGYAR BÚCSÚ A VENDÉE GLOBE MEZŐNYÉTŐL
Visszalépett a világ leghíresebb egyéni földkerülő vitorlásversenyének idei magyar résztvevője. Weöres Szabolcs New Europe nevű hajójának kábele megsérült, ami az árbóc elvesztésének kockázatát jelenti, ezért a magyar szólóvitorlázó a Jóreménység foka környékén feladta a viadalt, amelyen amúgy az utolsó, 38. helyen hajózott, s mára várják érkezését Fokvárosba. A kikötés pedig eleve a búcsút jelenti, hiszen a Vendée Globe szabályai szerint az indulóknak egytestű, 18 méteres hajókkal szárazföld érintése nélkül kell egyedül megkerülniük a bolygót. Weöres hét évvel Fa Nándor szereplése után volt az újabb magyar induló a híres-hírhedt versenyen, 2017-ben Fa 93 nap alatt teljesítette a távot és nyolcadikként ért célba.
