1. TŰZGOLYÓVÁ VÁLT REPÜLŐ
Dél-Korea történetének legsúlyosabb repülőgép-katasztrófája következett be, amikor egy helyi fapados légitársaság járatának leszálláskor nem nyílt ki a futóműve, majd a hasán szánkázó Boeing egy falnak ütközött és felrobbant. A tragédiát mindössze a személyzet két tagja élte túl, a halottak száma 179. Egyelőre nemcsak azt nem tudják, miért nem nyílt ki a futómű, de azt sem, hogy ebben a helyzetben miért nem engedte ki a pilóta leszállás előtt az üzemanyagot, miért nem várták tűzoltók a gépet, s persze azt sem, miért volt ott az a bizonyos fal.
2. MINISZTERELNÖKÖK A FAL ALATT
Az ünnepek alatt két, politikai válságba süllyedt európai országnak is új kormánya lett. A kettő közül a francia kabinet életkilátásai tűnnek rosszabbnak: az új centrista kormányfő, Francois Bayrou, ugyanarra a mérsékelt jobbközépre próbál támaszkodni, amelyre gyorsan megbukott elődje, s amely beláthatatlan távolságra van a jövő évi költségvetés elfogadásához szükséges többségtől. Ehhez képest a hegyi franciáknál a teljes politikai felfordulásban is elképesztő a stabilitás. Hiába bukott meg a baloldali román kormányfő, aki az elnökválasztáson példátlan módon még a rájátszásba sem jutott be, megint ő, Marcel Ciolacu áll a kormány élén, a középjobb és az RMDSZ támogatásával. Az erdélyi magyarok amúgy jól jöttek ki a helyzetből, két miniszterük két pénzes csúcstárcát visz: Cseke Attila a fejlesztésit, Tánczos Barna a pénzügyminisztériumot. Nagy kérdés persze, mi lesz a tavaszi elnökválasztás után, amelyet azért kell megismételni, mert a Nyugat-ellenes jelölt az első fordulóban állítólag nem megengedett keleti segítséggel győzött.
3. LEHET-E EGY LESZBIKUS AZ ÚJ HITLER?
Lassan mélyebben van a német választási kampányban Elon Musk, mint az amerikaiban volt. A világ leggazdagabb embere (és Donald Trump jobbkeze) most egy német országos napilapban fejtette ki, miért a szélsőjobboldali AfD az egyetlen párt, amely szerinte megmentheti az országot gazdaság-, bevándorlás- és kultúrpolitikájával. Sok részletes érvet nem sorakoztatott fel, a legerősebb szerint nevetséges ott hitlerezni, ahol a párt leszbikus vezetőjének Srí Lanka-i élettársa van. A szóban forgó Alice Weidel egyébként példátlan módon a legnépszerűbb kancellárjelölt a felmérések szerint, ha közvetlenül választanák a kormányfőt, csaknem minden negyedik szavazat az AfD elnökének jutna. S ő az a politikus, aki egy év alatt legtöbbet javított népszerűségén, bár elutasítottsága azért nagyon magas.
4. ORBÁN HORVÁTJA MAJDNEM BEHÚZTA
A közvélemény-kutatások 40 százalékos előrejelzését túlszárnyalva csaknem az első körben megnyerte a horvát elnökválasztást a regnáló államfő. A populista-nacionalista, de baloldali Zoran Milanovic 49,1 százalékot kapott, a jobboldali kormánypárt egy súlytalan orvosprofesszort küldött ringbe ellene, ám Dragan Primorac 20 százalék alatt maradva jutott tovább a második fordulóba – így kizárható, hogy befogja a horvát Trumpnak is becézett, Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló Milanovicot. A kampányban előkerült egy magyar diplomata karácsonyi ajándéka is: a külügyminiszter egy olyan földrajzi atlaszt kapott a magyar NATO-nagykövettől, amely a teljes Kárpát-medencét is ábrázolja, ezt pedig a horvát politikus a Nagy-Magyarországra utaló sértésnek nevezte, s a szlovén, román és szlovák diplomáciához fordult. A románok gyorsan csatlakoztak is a felháborodáshoz.
5. KÉT ELNÖK KÖZT
Grúzia annyira szerencsés ország, hogy most már két elnöke is van, s mindenki kiválaszthatja pártszimpátiától függően, melyiküket tartja legitimnek. A tegnap felesküdött új elnök egy Nyugat-ellenes exlabdarúgó, akit a parlamentben simán megválasztott a kormánypárti többség, ám akit az előző elnök épp azért nem tart jogszerű utódjának, mert a parlamenti többség is csalásgyanús körülmények között alakult ki az őszi törvényhozási voksoláson.
6. TISZA PARTJÁN ELALUDTAK…
Magyar Péter mondhatja a köztársasági elnök helyett az újévi köszöntőt. Maga az elnök, Sulyok Tamás teremtett hatalmas propaganda lehetőséget az ellenzék vezetőjének azzal, hogy a hagyományokkal szakítva úgy döntött, nem az új év első perceiben, és nem is az új év első napján, hanem karácsonykor mondja el elnöki beszédét. A Tisza Párt elnöke lecsapott a lehetőségre, s bár a köztelevízió természetesen elutasította, hogy rajta keresztül szóljon az emberekhez, az interneten nyugodtan megteheti.
7. EGYRE TÖBB A NEHÉZ GYEREK
Tovább nőtt az SNI-s, azaz a speciális nevelési igényű magyar gyerekek száma. Ezek a gyerekek súlyos tanulási, figyelem- illetve magatartászavarral küszködnek, ezért különleges bánásmódot igényelnek az óvodák, az általános és középiskolák pedagógusaitól. Idén már 112 ezer gyerekről állapították meg, hogy SNI-s, egy évvel korábban 4600-zal kevesebben voltak. A növekedés oka szakértők szerint az egyrészt az, hogy sokat fejlődtek a diagnosztikai módszerek, másrészt pedig, hogy a kormány 2020 januárjától megszigorította az iskoláskorba lépő gyerekeknél a halasztás szabályait, ezért egyre többen úgy kerülnek be az első osztályba, hogy nem iskolaérettek. Régebben a szülő és az óvónő közösen dönthetett a halasztásról, amivel a szülők rendszeresen vissza is éltek, így akarván előnyös helyzetbe juttatni amúgy iskolaérett gyereküket a tanulmányi versenyben a többiekkel szemben.
8. ADÓSSÁGBAN SPÓROLUNK
Egyre jobban eladósodnak a magyar háztartások: szeptember végén már több mint 11 ezer milliárd forint volt az összes hiteltartozásuk. Ehhez hozzájárult a személyi hitelek megugrása is, a második negyedévi 210 milliárdos rekord után a harmadik negyedévben 230 milliárd személyi kölcsönt vettünk fel. Ugyanakkor a hitelfelvételek mellett a harmadik negyedévben 207 milliárdot korábbi hiteleik idő előtti visszafizetésére fordították, ez az összes törlesztésük több mint 40 százalékát tette ki. A korábbi magas, 20 százalék feletti infláció csökkenése után így igyekeztek megszabadulni sokan a magas kamatozású személyi kölcsöneiktől, de lehetséges az is, hogy a rossz hiteleket váltották át tömegesen kedvezőbb kamatozásúakra. Idén szeptemberben pedig már leginkább a spórolás jellemezte a magyarokat, jövedelmük 15 százalékát tették félre, és sokkal kevesebbet is fogyasztottak.
9. CSAK LEVETTE A FARMERT
A hétvégi rapidsakk-világbajnokságot még kihagyta a nemzetközi szövetséggel támadt konfliktusa miatt, ám az azt követő villámsakk-vébén mától mégis asztalhoz ül a világranglista vezető Magnus Carlsen. A hagyományos sakk mellett mindkét rövid műfajban is sokszoros világbajnok 34 éves norvég zseni és az orosz elnök vezette FIDE kapcsolata régóta hullámzó, a botrányt most Carlsen ruházata váltotta ki a New York-i tornán, ugyanis a verseny főbírója farmernadrágja szövetruhára cserélésére kérte, mire a norvég „fuck you” kommentár mellett elhagyta a viadalt. Tegnap estére viszont kibékült a játékos és a FIDE, így Carlsen a villámsakk kategóriára visszatért. A norvég egyébként a hagyományos sakk-vébéktől ötszörös elsőként már két éve motivációhiány miatt távol marad, azt idén decemberben minden idők legfiatalabbjaként a 18 éves indiai Dommaraju Gukesh nyerte, s a sportág történetében először szerepelt két ázsiai játékos a döntőben.
10. EXELNÖKKÉNT LETT IGAZÁN NÉPSZERŰ
Száz évesen elhunyt Jimmy Carter volt amerikai elnök, aki egyébként exelnökként jóval sikeresebb volt, mint 1977-81 közötti egyetlen ciklusa alatt. A georgiai farmercsaládból indult mérnök és haditengerész Carter ismeretlen demokrata politikusként nyert 1976-ban a Nixon lemondása miatt elnökké lett Forddal szemben, a szovjetekkel engedékenyebb új külpolitikája később az iráni túszdrámában tépázta meg tekintélyét, így a republikánus Reagan legyőzte őt. Carter igazi ideje azonban ezután jött el, igazi békeközvetítő szimbólummá válva. Ő volt az első amerikai látogató Kubában 2002-ben, ez évben Nobel-békedíjat kapott nemzetközi konfliktusmegoldó erőfeszítéseiért. Magyarország számára Carter elnöksége a Szent Korona 1978-as visszaszolgáltatása miatt emlékezetes.
