1. A VONAL VÉGÉN VLAGYIMIR Kivételesen nem személyesen, csak telefonon tárgyalt a magyar kormányfő az orosz elnökkel. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin egyórás megbeszélése után konkrét eredményről egyik fél sem számolt be, de valószínűleg szó esett az egyre dráguló paksi beruházásról és egészen biztosan az ukrán és a szír helyzetről. Utóbbi kettőről egy másik fontos szereplővel is egyeztethet Orbán, aki holnap Törökországban találkozik Erdogan elnökkel. A törökök fontos szerepet játszottak az oroszok által támogatott szír elnök megbuktatásában és most nagyon várják, hogy a szír menekültek visszainduljanak hazájukba. A szír helyzet nemcsak Törökországban, de Magyarországon is belügy lett: az Alkotmányvédelmi Hivatal…
Hónap: 2024 december
1. MÁR NINCS KI ELŐL MENEKÜLNIÜK A szír diktátor bukása után az európai országok sorra jelentik be, hogy felfüggesztik a szíriai menekültkérelmek elbírálását. Így tett Németország is, ahol a legtöbb szír menekült él, az osztrák kormány pedig egy lépéssel tovább is ment, utasítást adott egy hazatelepítési és kitoloncolási program kidolgozására. Közben nemzetközi vita indult arról is, mi legyen a győztes lázadók legfontosabb csoportjával, amelyet az Iszlám Államhoz és az al-Kaidához kapcsolódó múltja miatt az ENSZ és több nyugati állam is terrorszervezetként tart nyilván. A britek azt mondták, korai lenne még a tiltás feloldása, a világszervezet illetékese viszont arról beszélt, hogy…
1. EGY DINASZTIA DICSTELEN VÉGE Több mint ötven év uralma után tíz nap alatt vége lett Szíriában az Aszad-család diktatúrájának. A lázadók elfoglalták Damaszkuszt, a hadsereg szinte alig tanúsított ellenállást, a második generációs diktátor, Bassár al-Aszad Moszkvába menekült családjával, a tömeg kifosztotta a 24 éve hatalmon lévő elnök palotáit. Egyelőre mindenki találgat, hogy ezzel valóban véget ért-e a 2011-ben kezdődött szíriai polgárháború, amely az utóbbi években már alig hozott komoly harcokat, s a világ kezdett is megbarátkozni az elnök győzelmével. Kivéve a jelek szerint a lázadókat, akik nagyon sokfélék, de legfontosabb erejük az al-Kaida helyi lerakatából vált ki, bár most…
1. MEGISMÉTLIK A ROMÁN ELNÖKVÁLASZTÁST Külföldön már elkezdődött a vasárnapi román államfőválasztás második fordulója, de a bukaresti alkotmánybíróság az első fordulós szavazatok újraszámlálása közben adott zöld jelzése ellenére ma mégis a választás érvénytelenítéséről, s teljesen új szavazás kiírásáról döntött egyhangúlag. Két hete az első körben óriási meglepetésre az esélytelen indulók közt mért zavaros hátterű szélsőjobboldali Calin Georgescu végzett az élen, ellenfele a szintén alulkezelt liberális Elena Lasconi lett volna, aki a demokrácia megcsúfolásának nevezte a döntést. A semmiből előlépett Georgescu sikerkampánya a TikTokon futott, az erről szóló titkosszolgálati vizsgálat szerint precíziós digitális akció zajlott, influenszerek megvásárlásával, kibertámadásokkal, emigrált román vállalkozók…
1. MEGBUKOTT A FRANCIA KORMÁNYFŐ Európa két legfontosabb országa került hatalmi vákuumba, miután a német után most megbukott a francia kormány is. A bukás várható volt, hiszen az elnök által megbízott kabinetnek a nyári választások óta nem volt többsége a parlamentben, s a szélsőjobb a szélsőballal bármikor megvonhatta tőle a bizalmat, ami most, a jövő évi költségvetési törvénynél következett be. Michel Barnier ezzel a modern kori francia történelem legrövidebb ideig hatalmon lévő kormányfője lett, bár ügyvezetőként még jó ideig viheti a napi ügyeket, amíg Emmanuel Macron megtalálja az utódját. Már ha egyáltalán képes találni olyat, aki Barnier-nél tovább bírja, miközben…
1. LEMONDOTT AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS ELNÖKE Szabó Péter azt követően mondott le a magyar bírókat képviselő testület elnöki posztjáról, miután a tanács szűk többséggel (8:7 arányban) megszavazta a kormánnyal kötött bérmegállapodást, amit összekapcsoltak a bíróság szervezeti reformjával. Ezen a bírák közül sokan felháborodtak, kiszivárgott ugyanis, hogy Szabó arról beszélt egy belső egyeztetésen, hogy nem volt lehetőségük beleszólni a bíróságokat érintő változtatásokba, mert ha nem engedtek volna a kormánynak, nem lett volna fizetésemelés. Szabó a bírói függetlenségről azt mondta: lehet miatta kényeskedni, de a megállapodást el kellett fogadni. A bírók által kért 35 százalékos béremelést három évre elhúzzák, így jövőre…
1. AZ UNIÓS PÉNZCSAP ÖT HÓNAPJA ZÁRVA Június 26-a óta nem érkezett uniós pénz Brüsszelből. A 2021–2027-es ciklusban Magyarországnak járó 21,8 milliárd eurós kohéziós támogatási keretnek eleve csak az 56 százalékát (12,2 milliárd euró) kaphatjuk meg a jogállamisági ügyek miatt, de eddig a nekünk járó uniós forrásnak csak a 8 százaléka (1,8 milliárd euró) érkezett meg. A visszatartott forrásokból 2023. decembertől 2024. június végéig összesen 748 milliárd forintot kaptunk meg. Magyar Péter azt mondta, hogy választási győzelme esetén a gazdasági válságnak a zárolt uniós források felszabadításával vetne véget. Donald Tusk lengyel kormányfőhöz hasonlóan a Tisza Párt elnöke is gyorsan hazahozná…
1. PROFITÁLT AZ RMDSZ A SZÉLSŐJOBB ELŐRETÖRÉSÉBŐL Az európai trendeknek megfelelően alakult a parlamenti választás eredménye Romániában, a hagyományos nagypártok zsugorodtak, a szélsőjobboldal előretört, az identitáspolitikai mozgósítás pedig bejött az RMDSZ-nek, a magyar párt a küszöböt bőven megugorva, az előző húsz év legtöbb szavazatát kapva 6,4 százalékos eredményt ért el, öt erdélyi megyében az élen végezve. A múlt heti államfőválasztó első forduló szélsőjobboldali sokkja után az inga némileg visszalendült, a képviselőházi voksoláson a kormányzó szocdemek maradtak az elsők 23 százalékkal, ám őket a szélsőséges AUR követi (18), míg a középjobb PNL és a liberális USR 12-13 százalékos középpárttá vált. Bejutott…