1. PRESSMANN ÖNVIZSGÁLATRA BÁTORÍTJA ROGÁN KÖRNYEZETÉT
David Pressman mai Facebook-posztjában arra bátorította „Rogán Antal miniszterrel, számos meghatalmazottjával, az általa de facto ellenőrzött szervezetekkel és azokkal, amelyekből hasznot húz, hogy gondosan vizsgálják felül tevékenységüket”. Az amerikai nagykövet keddi sajtótájékoztatóján már utalt arra, hogy Rogánon kívül több magyar is esélyes a szankciós listára kerülésre. Közben kiderült, hogy a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a BDPST csoportja nem tud arról, hogy ellenük vagy tulajdonosuk ellen szankciós eljárást indított volna az Egyesült Államok. A BDPST a sajtó érdeklődésére nem akarta kommentálni állítását, miszerint vezető fideszes politikusok „túl sokáig használták arra a hatalmi pozíciójukat, hogy magukat és családjukat gazdagítsák”. A korrupció miatt szankciós listára most felrakott Rogán Antal mellett Tiborcznak a neve már korábban, 2019-ben is felmerült Mészáros Lőrincével együtt (például a Wall Street Journalban), hogy szankciós listára teheti az USA.
2. SZLOVÁKIA BEKEMÉNYÍT
Büntetőintézkedésekkel fenyegette meg Pozsony Kijevet, ha az ukránok továbbra sem engedik át a Szlovákiának szánt orosz gázt. Robert Fico miniszterelnök most Brüsszelt próbálja rávenni, az érje el az év végén elzárt csapok újranyitását az ukrán elnöknél, ellenkező esetben leállítják a Szlovákiában élő ukrán menekültek támogatását, az Ukrajnába irányuló áramexportot, és általában is minden módon akadályozni fogják (amúgy a magyar kormánnyal együtt) az ukrán uniós csatlakozást. Az EU energiaügyi biztosa egyelőre annyit ígért meg, hogy felállítanak egy munkacsoportot. Közben Donald Trump mindjárt hivatalba lépő amerikai elnök azt közölte, hogy Vlagyimir Putyin találkozni akar vele, és már dolgoznak a tárgyalás előkészítésén.
3. KETTESBEN KÉTMILLIÓVAL
Azt nem tudni, hogy a választókra lesz-e valamilyen hatással, a német és a brüsszeli vezetőket mindenesetre alaposan felrázta Elon Musk egy és negyedórás beszélgetése a német szélsőjobb kancellárjelöltjével. A világ leggazdagabb embere (és a leendő amerikai elnök cimborája) valamint az AfD élén álló Alice Weidel nem győzték egymást dicsérni a beszélgetésben, amely Musk saját X-platformján, az egykori Twitteren zajlott, s amelybe világszerte mintegy kétmillió ember hallgatott bele. Musk hetek óta kampányol a februári választások előtt az AfD mellett, amely szerinte egyáltalán nem szélsőséges. A csevejt német és brüsszeli hatóságok is vizsgálják, előbbiek a választások meg nem engedett befolyásolására, a kampányszabályok megsértésére gyanakszanak, míg az brüsszeli bürokraták a techcégekre vonatkozó uniós szabályok betartását nézik.
4. A BÍRÓSÁGRA SZÁLL A TURUL ÜGYE
Nem hagyja annyiban a XII. kerületi önkormányzat Lázár János építési minisztériumának döntését, amely a bontást megakadályozandó ideiglenes műemléki védelem alá helyezte a Hegyvidék ikonikus, politikai viharokban edzett Turul-szobrát. A kutyapárti polgármester irányította kerület most bíróságon támadta meg Lázárék turulmentő határozatát, beadványukban úgy érvelnek, hogy a szélsőjobboldali körökben különösen kultikus szobor húsz éves megléte még nem indokolja a műemléki besorolást. Az önkormányzat érzelmi ügynek tartja a szobor körüli vitát, vezetése szerint nem politikusoknak, hanem a helyi lakosoknak kell dönteniük a sorsáról. Kovács Gergely polgármester megválasztása előtt a szobor eltávolításával is kampányolt, de aztán azt mondta, nem az a legsürgősebb feladat.
5. BANÁLIS HIBÁK UTÁN REPÜLHET A KÍNAI AIR HUNGARY
Banális hibákat vétett a közlekedési minisztérium a Légügyi Hatóság működési engedéllyel rendelkező légitársaságokat felsoroló hivatalos listáján. Az elgépelt engedélyezési dátumok mellett az Air Hungary nevű társaság rövid ideig úgy szerepelt a listán, mint ha a 2022-ben megszüntetett innovációs minisztériumtól kapta volna meg az engedélyét. A részben magyar légitársaság, az állami tulajdonú Airbus A330F áruszállítót üzemeltető kínai irányítás alatt álló Hungary Airlines decemberben kapott működési engedélyt. A teherszállító gép január elején már több tesztrepülést is végzett Budapest és Kecskemét között, január 5-én Sanghajba is elrepült karbantartásra. A cég több mint 50 százalékos tulajdonosa a hazánkban élő Wu Jiang kínai üzletember, résztulajdonos benne egy kínai társaság mellett a magyar állami tulajdonú Air Hungary Szolgáltató Zrt. is tavaly november vége óta.
6. TRÜKKÖS ELBOCSÁTÁSOK A POSTÁNÁL
„Programozott” tömeges elbocsátás zajlik a Magyar Postánál. Nemcsak azokat a dolgozókat küldik el, akiket a korábban bezárt postákból nem tudtak más területre áthelyezni, hanem az országszerte bezárt 2300 hivatal irányítását végző egységeknél a középvezetőket, HR-eseket, bérszámfejtőket és informatikusokat is. Azért, hogy ne kelljen a jogi macerákkal járó csoportos létszámcsökkentést bejelenteni, területenként csak néhány dolgozót küldenek el egyszerre. A bérmegtakarítás egy részét a megmaradók „premizálásara”, bérük megemelésére fordítják, amiért cserébe el kell majd végezniük az elbocsátottak munkáját is. Az elmúlt két évben amúgy már 4 ezer fővel csökkent a Postánál dolgozók száma.
7. MARADHATNAK A FILIPPÍNÓK IS
Mégis Magyarországon maradhatnak a filippínó vendégmunkások, és újak is érkezhetnek. Szijjártó Péter külügyminiszter közleménye szerint már a Fülöp-szigetek is teljesítette a decemberi rendelet feltételeit, vagyis megkötötte a visszafogadási egyezményt, és rendelkezik olyan állami szervezettel, amely garantálja, hogy állampolgárai betartják a magyar jogszabályokat, ha mégsem, akkor biztosítják hazatérésüket. Eddig ennek a követelménynek csak Örményország és Grúzia felelt meg.
8. AZ EMBERCSEMPÉSZ TESTVÉRHASONMÁSA
Különös fordulatot vett a hét ember sérülését okozó budai ámokfutó ügye, miközben eddig sem volt csavaroktól mentes a hajtóvadászat egy moldáv férfi ellen, aki vasárnap a rendőrök elől menekülve rohant bele egy másik autóba. A rendőrség előbb kiadta a körözést a baleset helyszínéről elmenekülő 27 éves Tiganciuc Calin ellen, aztán hamar kiderült, hogy a férfit embercsempészet miatt tavaly börtönbüntetésre ítélték, majd a zsúfoltság miatt sokakkal együtt kiengedték és kiutasították nyolc évre Magyarországról. Ekkor következett az ellenzék támadása Orbán Viktorék ellen az embercsempész-amnesztia miatt, de ezután a rendőrség körözést cserélt, és immár a moldáv hozzá megszólalásig hasonlító testvérét keresi mint elkövetőt, aki a feltételezésük szerint a kitiltott okmányaival jelentkezett be szállásán. A fejleményt Magyar Péter úgy ítélte meg, hogy Orbán védelmében szorították hazugságspirálba a rendőröket, míg Menczer Tamás Fidesz-szóvivő álhírterjesztéssel vádolja Magyart.
9. NAGYON PÖRÖG A FESTMÉNYKÖLCSÖNZÉS
Úgy kölcsönzik a Szépművészeti Múzeum műtárgyait az állami hivatalok, mint ahogy a tárlatlátogatók a ruhatárat használják: ingyen és sűrűn. A jogszabály szerint ugyanis térítésmentesen vihetnek el darabokat az állami és önkormányzati szervek, míg a magánszemélyeknek, cégeknek fizetniük kell komoly adminisztrációs kötelezettségek mellett. A Szépművészeti majdnem 1300 tárgyat adott kölcsön nem kiállítási célokra, ezek közül a legtöbb, majdnem fele az országgyűlés hivatalánál van, de komoly múzeumba járó a külügyminisztérium is. Ezzel szemben magánszemélynél egyetlen műtárgy sincsen jelenleg, míg egy komáromi agrárcég havi 20 ezer forintért kölcsönöz egyet. A kiadás elve egyébként az, hogy ne a raktárakban porosodjanak a ki nem állított szobrok, festmények.
10. LASSÍTANI SE SIKERÜLT A FELMELEGEDÉST
Tavaly először lépte át a Föld felmelegedése azt a kritikus 1,5 fokos határt, amelyet klímakutatók és a politikusok szerint mindenképpen el kellett volna kerülni. A bolygó több mint 1,6 fokkal volt forróbb a rekordmeleg 2024-ben, mint az ipari forradalom kezdetén. Mindez azt mutatja, hogy egyáltalán nem elegendők a klímaváltozás megállítására tett intézkedések, s könnyen lehet, hogy eddig nem ismert és nagyon nehezen megállítható öngerjesztő folyamatok indultak be. Magyarországon egyébként egyetlen év alatt 0,7 fokkal nőtt az éves középhőmérséklet, pedig már 2023 is rekordmeleg volt.
