2025. 07. 14. hétfő

1. ORBÁN NEM LESZ OTT TRUMP BEIKTATÁSÁN

A magyar kormányfő nem vesz részt Donald Trump elnöki beiktatásán. A hazai nyilvánosságban Trump legfontosabb európai politikai szövetségesének tartott Orbán Viktor távolmaradását sajtófőnöke azzal indokolta, hogy január 20-án a kormányfő a magyar EU-elnökség eredményeit értékelő konferencián tart előadást Budapesten. Az amerikai elnökök beiktatására külföldi állami vezetőket általában nem szoktak meghívni, azonban Trump beiktatásán részt vesz Javier Milei argentin elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is, sőt, Hszi Csin-ping kínai elnököt is meghívták, de az bizonytalan, hogy el is megy. A részvételüket jelző vendégek listáján Barack Obama volt amerikai elnök és techvezérek – Elon Musk, Jeff Bezos és Mark Zuckerberg – mellett ott vannak még európai szélsőjobboldali politikusok, mint Nigel Farage, Eric Zemmour és Geert Wilders is.

2. KÉT KONZULTÁCIÓ, KÉT PAPÍRFORMA

Megvan a legújabb nemzeti konzultáció eredménye, a tizennegyedik ilyen kormányzati kérdezz-felelekben 1 millió 350 ezer ember nyilvánított véleményt. Ezúttal a gazdasági semlegesség új politikájának témáiban – béremelés, munkáshitel, multik adóztatása, nyugdíj, fiatalok lakhatása, migrációs EU-büntetés elutasítása – lehetett válaszolni, s akik megtették, azok nem meglepően 95-99 százalékban egyetértettek a kormányzati állásponttal. Hasonló eredményre jutott a politikai túloldalon Magyar Péter 65 ezres internetes szavazótábora is, amely hasonló elsöprő többségben azt válaszolta a Tisza Párt elnökének szavazásra feltett kérdésére, hogy a politikus maradjon EP-képviselő is.

3. A BÍRÓK KIFAROLTAK A KORMÁNYALKUBÓL

Érvénytelenítette a kormánnyal kötött megállapodást mai ülésén az Országos Bírói Tanács. Tíz igen szavazattal, két tartózkodás mellett rúgták fel azt az alkut, amit tavaly ősszel kötöttek, és amelyben a bírói fizetésemelésekért cserébe szervezeti reformokat fogadtak el. A megállapodást akkor még szűk többséggel, 8-7 arányban támogatták, majd bírói tiltakozások nyomán lemondott a testület részéről azt aláíró elnök. A bírói kinevezés feltételeit és a bírói korhatárt módosító javaslatot aztán már az OBT véleményezése nélkül fogadta el az igazságügyi tárca, emiatt az új elnök levélben tiltakozott. A bírói tanács szerint a kormány eljárása súlyosan sértette jogállamiság alapelveit.

4. CSÖKKEN AZ ÁLLAMI HELYEK SZÁMA AZ EGYETEMEKEN

Jelentősen csökken szeptembertől a tavalyihoz képest az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyek száma 32 magyar egyetemen. A legnagyobb mértékben, 48 százalékkal Corvinuson lesz kevesebb az állami ösztöndíjasok száma, utána az ELTE következik, ahol 19 százalékkal – a Corvinuson tavaly 1700 állami hely volt, idén 878 lesz, míg az ELTE-n 10820-ról csökken 8758-ra. Az érintett egyetemek közül tizenötnél 100 férőhelynél nagyobb csökkenés. Ugyanakkor van ellenpélda is a növekedésre, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem idén 11 százalékkal több hallgatót vehet fel állami finanszírozású képzésre.

5. AJÁNDÉK FENNTARTÁSOKKAL, SAJÁT MÉRŐRENDSZER

Megfogadta Hatvan független, de fideszes többségű polgármestere az ősi mondást, miszerint óvakodj a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is. Horváth Richárd ugyanis egyáltalán nem volt meghatódva Szijjártó külügyminiszter hétfői bejelentésétől, mely szerint a városba települ a kínai Xinzhi autóipari vállalat, kilencszáz új munkahelyet teremtve. A város elöljáróját váratlanul érte a hír, „velük ugyanis elfogadhatatlan módon senki sem egyeztetett a beruházásról”, amelyet csak akkor tudnak támogatni, ha az előremutató Hatvan számára, ezért elkezdik az egyeztetést a kormányzattal a részletekről. Közben éppen az akkugyárak rossz környezeti híre miatt Debrecen önkormányzata az egyetem segítségével az üzemektől független saját mérőrendszert indított, amely a levegő és a víz minőségét ellenőrzi a város körzetében – a polgármester jelzése szerint egyébként az érintett gyárak mára minimálisra csökkentették a szennyezésüket.

6. A HÓ SEM LETT LÁZÁR BARÁTJA

Budapesten és az ország több körzetében volt ma kiadós havazás, ami viszont szokás szerint fennakadásokat okozott a tömegközlekedésben, ez pedig szintén megszokott módon politikai vitát is generált. A MÁV közleményekben számolt be jelentős késésekről és pótlóbuszok bevetéséről, valamint egy komoly műszaki hibát is jeleztek Kelenföldön – utóbbi közlést egy időre visszavonták, amire a közlekedési miniszter leghangosabb kritikusa, Vitézy Dávid máris lecsapott, hogy a vasúttársaság a közbizalmat aláásó módon vigyázza Lázár Jánost. A MÁV azonban válaszában azt jelezte, csak szerkesztették a közleményt, frissítették új információkkal, ezért méltatlan volt a támadás. A DK közben a mai vonatjegyárak visszatérítését követelte, de a budapesti buszközlekedés is akadozott, több járat csak terelt útvonalon indult.

7. VUCSICS MINDENT EGY LAPRA TESZ

Itt az új politikai találmány egyenesen Szerbiából: a bizalmatlansági népszavazás. Az országot egy évtizede egyeduralkodóként vezető, a magyar kormánnyal jó viszonyt ápoló Alekszandar Vucsics elnök ugyanis felszólította a parlamentet, kezdeményezzen ellene népszavazást, s ha azon elbukik, lemond. Az elnök az országot felháborító novemberi újvidéki állomáskatasztrófa után került nehéz helyzetbe, azóta folyamatosak a kormányellenes tüntetések, miközben továbbra sem tudni, ki a felelős a 15 ember halálát okozó tragédiáért. Mivel mind a kormánypárt, mind az ellenzék támogatja a népszavazást, azt valószínűleg gyorsan ki fogják írni, a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a többség megvonná a bizalmat az államfőtől.

8. NEM ÉR VÉGET NÉMET GAZDASÁG NYOMORA

2023 után tavaly is zsugorodott a német gazdaság. A friss adatok szerint 0,2 százalék volt a 2024-es recesszió Európa legnagyobb és Magyarország számára messze legfontosabb országában. A baj a német exporttal van, amely 0,8 százalékkal csökkent tavaly, elsősorban a Kínába tartó kivitel bezuhanása miatt. A legesélyesebb kancellárjelölt, a kereszténydemokrata Friedrich Merz gyorsan be is jelentette, hogy hatalomra kerülése esetén a gazdaság feltámasztása elsőbbséget fog élvezni az éghajlatvédelemmel szemben.

9. PÁRIZS MEGÉRTE A PÉNZÉT

Bár a végső költségelszámolások még nincsenek készen, de már az eddigi összesítő adatokból is látszik, hogy utóbbi évtizedek legolcsóbb olimpiáját rendezték Párizsban tavaly nyáron. A játékok teljes ára 9-11 milliárd euró között mozog, a szervezőbizottság költségvetése 4,5 milliárd volt, amit szinte teljes egészében magánforrások fedeztek (a NOB hozzájárulásai, helyi szponzorációs megállapodások és jegybevételek), s ugyanennyit költöttek az infrastrukturális beruházásokra is, amiből az állam 3,2 milliárdot biztosított. A privát tőke aránya az olimpiarendezésben rekordot jelent, ilyen csak az Egyesült Államokban rendezett játékokon fordult elő. Költséghatékonyságban is kiemelkedett a francia főváros olimpiája, miután alig kellett új sportlétesítményeket építeni, az egyéb fejlesztések pedig a játékoktól függetlenül is megvalósultak volna – ennek eredménye az olimpiai költségvetés 26,8 milliós nyeresége is, amit jórészt francia sportprogramokra fordítanak.

10. ELNÖK ŐRIZETBEN

Második próbálkozásra sikerült letartóztatni a felfüggesztett dél-koreai elnököt, ráadásul vérontás nélkül, ami korábban egyáltalán nem tűnt magától értetődőnek. A demokratikus és gazdasági fejlettség szempontjából is a térség mintaállamának számító országban először történt ez meg államfővel. Jun Szogjolt lázadással vádolják, amiért december elején szükségállapot bevezetésével kísérelt meg alkotmányos puccsot. Először tíz nappal ezelőtt jelentek meg rezidenciájánál a nyomozók, ám akkor az elnöki testőrség megakadályozta az őrizetbe vételt. Most viszont már több ezer rendőr érkezett, átmásztak a falakon és a szögesdróton, az államfőnek nem volt esélye. A következőkben egyszerre fog ellene folyni a büntetőjogi eljárás, amelynek a vége akár halálbüntetés is lehet, illetve az alkotmánybírósági eljárás, amely eldönti, hogy végleg felmentik-e az államfői posztról.

Comments are closed.