1. A TŰZSZÜNET KÜSZÖBÉN
Hosszú hónapok ígéretei után tényleg megállapodott Izrael és a Hamász a gázai tűzszünetben. Ha az izraeli kormány az utolsó pillanatban hivatalosan is rábólint, akkor vasárnap elhallgatnak a fegyverek a 2023 őszén, a Hamász terrortámadása után kezdődött háborúban, amelyben mintegy 50 ezer palesztin vesztette eddig életét. Az áldozatok száma még mindig nő, az éjjeli légicsapásokban is több mint 70 ember halt meg. A katari, egyiptomi és amerikai közvetítéssel létrejött megállapodás az elrabolt izraeli túszok és izraeli börtönökben raboskodó palesztin foglyok szabadon engedését is tartalmazza, valamint a humanitárius segélyek bejutását is rendezi. A megállapodást a távozó és az érkező amerikai elnök is saját sikerének tartja.
2. SZÁZ ÉV PARTNERSÉG
Bár azt sem tudni, lesz-e száz év múlva Ukrajna vagy Nagy-Britannia, de a két ország ennyi időre szóló partnerségi megállapodást jelentette be a brit miniszterelnök kijevi látogatásán. Keir Stramer a katonai és gazdasági együttműködést tartalmazó egyezménnyel akarja jelezni az amerikai elnök beiktatása előtt, hogy Európa változatlanul kitart Ukrajna mellett az egyre romló harci helyzetben. A britek a legelszántabbak abban is, hogy egy orosz-ukrán megállapodás után a franciákkal együtt katonákat küldjenek a fegyverszüneti vonalra ezzel akadályozva meg egy újabb orosz támadást. Előző nap az ukrán elnök még egy másik fő támogatójánál, a lengyel kormányfőnél járt. Donald Tusk legmeglepőbb bejelentése a sajtótájékoztatón az volt, amikor részletek nélkül megemlítette, hogy Oroszország nyugati utasszállító gépek ellen tervezett merényleteket.
3. VIZSGÁLJÁK A VIZSGÁLÓKAT
Korrupció gyanúja miatt szállták meg ügyészségi nyomozók azt a szervezetet, amelyet jó két évvel ezelőtt éppen azért hozott létre a kormányzat, hogy mutassa Brüsszelnek, komolyan veszi a korrupció elleni harcot. Az ügyészség egyelőre nem közölte, miért vonultak ki az Integritás Hatóság székházához, sajtóinformációk szerint az intézmény vezetője hivatali forrásokat használt magáncélokra. Az elnöki pozíciója előtt nemzetközi tanácsadó cégeknél dolgozó Biró Ferenc állítólag engedte, hogy a hivatal egyik autóját felesége használja. A szervezet egyébként fennállása óta egyre nagyobb elánnal dolgozott, bár a hatalomhoz igazán közel állók gyanús üzleteitől azért távol tartotta magát.
4. A KÚRIA TITKOS PAKTUMA A KORMÁNNYAL
Miközben az Országos Bírói Tanácsban éppen most mondták fel a kormánnyal kötött megállapodást, amely szervezeti reformokhoz kötötte volna a bírói béremelést, kiderült, hogy a bírói szervezetrendszer csúcsán lévő Kúria titkos külön paktumot kötött a végrehajtó hatalommal. Egy kiszivárgott dokumentum szerint Varga Zs. András, a Kúria elnöke tavaly novemberben egyezett meg az igazságügy miniszterrel egy jóval magasabb béremelésről – éppen két nappal azután, hogy az országos bírói szervezet elfogadta a 15 százalékos illetményemelést, amit a szervezeten belüli felháborodások miatt mára visszamondtak. A Kúria különalkujában az ottani bírák fizetését az elnökéhez kötik, így a legfelsőbb bírói szinten januártól a nem vezető beosztásúak 2,7 millió forintot keresnek, egy kezdő kúriai bíró pedig 1,3 millióról indul. Ezzel a kúriai fizetések már az alsó szintek háromszorosára ugranak.
5. KÖTELEZŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS AZ ÉPÍTŐIPARBAN
Nem sikerült az ipartestületeknek halasztást elérniük, így az építőipari dolgozóknak január 15-től kötelező felelősségbiztosítással kell rendelkezniük. Az új szabály az építészmérnökökre, kőművesekre, tetőfedőkre, villanyszerelőkre, víz-, gáz-, fűtés- és klímaszerelőkre, festőkre és burkolókra is érvényes. Az évi bő 50 ezer forintba kerülő biztosítás leginkább a megrendelők érdekeit szolgálja, hiszen így nagyobb eséllyel térülhet meg a kivitelezők által okozott kár.
6. ÚJ LOMTALANÍTÁSI RENDSZER – CSAK KÉT ÉV MÚLVA
Két évvel elhalasztották az új lomtalanítási rendszer bevezetését a fővárosban, jelentette be az energiaügyi miniszter. Vagyis 2027-ig a kerületek dönthetik el, hogy továbbra is a megszokott módon történjen-e lomtalanítás, vagy a később bevezetendő új rendszer szerint, a nem kívánt holmikat kijelölt gyűjtőpontokra szállítva. 2027-től évente három napon át lehet majd 146 gyűjtőpontra vinni a lomokat, ezeket úgy jelölik ki, hogy ne legyen senki lakásától 800 méternél távolabb. Karácsony Gergely főpolgármester úgy reagált, hogy „pártállamként működik a kormány”, mert Lantos Csaba még a lomtalanításról se a fővárosi önkormányzatokkal egyezett meg, hanem a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjével.
7. MÁR CSAK AZ ÜGYFÉLKAPU+ MŰKÖDIK
Mától egyetlen állami adminisztrációs felületre sem lehet belépni az Ügyfélkapu alkalmazással, vagyis a felhasználónév és jelszó kombinációja nem elég az online ügyintézésekhez, hivatalos hatósági küldemények megtekintéséhez. A határidő lejárta után már csak a kétfaktoros (mindig új belépési jelszót generáló) Ügyfélkapu+ működik, illetve választható a Digitális Állampolgárság Program mobilalkalmazása is. A határidő előtti napokig egyébként 2,6 millió ügyfél állt át az Ügyfélkapu+, 1,3 millió pedig a DÁP használatára. A váltást a fejlesztő szerint IT-biztonsági okok indokolták, s EU-rendelet is sürgette azt, bár három másik uniós tagnál még nem kezdődött meg az átállás. A határidő elmulasztása egyébként nem okoz hátrányt senkinek, mert még mindig nyitva áll a lehetőség az Ügyfélkapun át az Ügyfélkapu+ szolgáltatásra való váltásra.
8. VISSZA AZ EGÉSZ, ELFOGULT VOLT A BÍRÓ
Lassan hat év telik el a Hableány katasztrófája óta, de semmivel sem jutottunk közelebb ahhoz, hogy megtudjuk, kinek is róható fel minden idők egyik legsúlyosabb dunai balesete, amelyben 28 dél-koreai turista és két magyar hajós vesztette életét. A Fővárosi Törvényszék ugyanis most hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, amely öt és fél év börtönre ítélte a Hableánnyal ütköző szállodahajó ukrán kapitányát. Az új eljárást elrendelő döntés indoka meglepő módon az, hogy az első fokon eljáró bíró elfogultan járt el, sajtóértesülések szerint többször is indoklás nélkül söpörte le a védelem indítványát. A kapitány azért nem kerül szabadlábra, bűnügyi felügyeletben marad.
9. SÉRTŐDÉSEK AZ ÉV SPORTOLÓJA-DÍJAK MIATT
Egy utolsó pillanatban döntetlenre mentett meccsel kezdte világbajnoki szereplését a magyar férfi kézilabda-válogatott, amely rengeteg magyar szurkoló támogatása mellett játszott 27-27-et Macedóniával a horvátországi Varasdon első csoportmérkőzésén. A legutóbb története legjobb Eb-szereplését (5. hely) elérő magyar csapat Chema Rodríguez irányításával a legjobb nyolc közé szeretne jutni a vébén. Közben nem csitul a vita egy szintén kézilabdás vonatkozású esemény kapcsán, miután hétfőn a sportújságírók szavazataival az év csapata az Eb-bronzérmes női kéziválogatott lett, az év edzője pedig kapitányuk, Golovin Vlagyimir. A döntést több szövetség is kritizálta, a vízilabdázók szerint a tavaly minden lehetséges trófeát besöprő FTC férfi csapata vagy a vb-ezüstérmes női válogatott is jobban megérdemelte volna a címet, míg az úszószövetség a nyílt vízi szakággal éremhalmozó (Rasovszky, Betlehem) Szokolai László tréner második helyét vitatta.
10. GAZDAGOK AZ ŰRBEN
A világ leggazdagabb embere után a második leggazdagabb is nagy lépést tett a világűr meghódítása felé. Az Amazon alapítója, Jeff Bezos első kísérletre sikeresen kilőtte új, a korábbiaknál sokkal nagyobb rakétáját, amihez sportszerűen gratulált a polgári űrtechnológiában messze élen járó Elon Musk is. Mindkét techmilliárdos tele akarja rakni előbb műholdakkal, majd emberekkel is a világűrt. Közben Joe Biden távozó amerikai elnök búcsúbeszédében arra figyelmeztetett, hogy veszélyes lehet a techszektor oligarcháinak befolyásnövekedése.
