1. VÉGET ÉRT A RECESSZIÓ, ERŐSÖDÖTT A FORINT
Negyedéves és éves bázison is nőtt a GDP a tavalyi utolsó három hónapban, így véget ért a technikai recesszió a magyar gazdaságban. A statisztikai hivatal nyers adatai szerint a 2024-es növekedés 0,5 százalék volt. Az előzetes adatok alapján a növekedést csak a szolgáltatások teljesítménye támogatta, a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar lefelé húzták a számokat. A kormány szerint ez trendforduló, idén negyedévről negyedévre gyorsuló ütemű növekedést várnak – 2025-re 3 százalék feletti GDP-bővülésre számít a gazdasági tárca, elemzők inkább 2 százalékhoz közelebbi növekedést prognosztizálnak. A forint erősödéssel reagált a friss adatokra: az euróval szemben 408 feletti szintről délutánra 407 alá erősödött az árfolyama, amire tavaly november közepe óta nem volt példa.
2. LEOMLOTT A BERLINI TŰZFAL
Az egyesülés utáni Németország történetében példa nélkül álló eset történt, amikor a parlamentben a jobbközép egy javaslatához a szélsőjobb támogatásával szerzett többséget. A téma az illegális migráció, amihez az okot egy bajor kisvárosban elkövetett késes támadás (a sokadik, illegális bevándorlók által elkövetett bűntett) szolgáltatta. Erre fel jelentette be a három hét múlva esedékes parlamenti választások kereszténydemokrata kancelláresélyese, hogy a határok teljes lezárását fogja kezdeményezni a menedékkérők előtt, és nem érdekli, ki támogatja a javaslatát. A kormányzó szocdemeknél és zöldeknél erre elszabadult a pokol, szerintük ezzel Friedrich Merz ledöntötte a szélsőjobb AfD-t elszigetelő tűzfalat, ráadásul saját korábbi ígéretét is megszegte, miszerint nem tesz ilyet. A szokásjogot felrúgva élesen bírálta pártbeli utódját Angela Merkel exkancellár is. Merz szerint viszont ő nem tehet arról, hogy ki áll a javaslat mellé, amely amúgy a német közvélemény egyértelmű támogatását élvezi. Így aztán az AfD és a jobboldali liberálisok támogatásával tényleg átcsúszott az indítvány, ami azonban nem kötelező érvényű, ellentétben egy hasonló szellemű törvényjavaslattal, amely szintén szavazásra vár, még sokkal nagyobb vihart ígérve.
3. TERÜLETET OLAJÉRT
Mintegy tízhónapos ostrom után Moszkva szerint sikerült elfoglalniuk a stratégiai fontosságú Csasziv Jar ukrán várost és állítólag az övék Toreck is. Ezzel gyakorlatilag a régió utolsó bástyái dőltek le, az ukránok szemmel láthatóan továbbra sem képesek feltartóztatni a saját veszteségeiket nem néző, a támadott településeket porrá romboló oroszokat. Ezen az sem változtat, hogy közben az ukránok sikeresek a mélységi célpontok támadásában, most például egy héten belül két orosz olajfinomítóra is pusztító csapást mértek. Közben hiába van új amerikai elnök, a béketárgyalások nem nagyon közelednek. Odáig sikerült eljutni, hogy az orosz elnök kijelentette, hajlandó feltételek nélkül tárgyalni Kijevvel, bár Vlagyimir Putyin azt is hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkijnek már rég lejárt a mandátuma, így az ukrán elnök illegitim, és ezért nem is lehet vele megállapodni.
4. CSÚCSON A MAGYAR KŐOLAJKITERMELÉS
Húsz év után ismét meghaladta az egymillió tonnát a Magyarországon kitermelt kőolaj mennyisége, a tavalyi növekedés 13 százalékos volt, miközben a földgáz esetében 7 százalékos ugrással 1,9 milliárd köbméterre nőtt a hazai volumen. A folytatás is emelkedést ígér, miután öt év szünet után nyolc területre írtak ki szénhidrogén koncessziós pályázatokat. Eközben a hazai gázfogyasztás visszaesése miatt a tárolókapacitás és a hazai kitermelés együtt már csaknem fedezi az éves országos igényt. Javulás történt zöldenergiában is, a napelemek tavaly már áramtermelésünk negyedét adták.
5. RÁMORDULTAK A TISZÁRA
Habár a rákosrendezői mini-Dubaj beruházást az ellenzéki pártok még egyöntetűen elutasították, ám utána komoly törésvonalak keletkeztek köztük a Tisza Párt közgyűlési kivonulásával. A kutyapárti elnök szerint a tiszások a munka megbénításával „elhozták az óvodát a közgyűlésbe, fideszes arroganciát mutatva, miközben előterjesztéseik jobbára értelmetlenek jogilag”. Magyar Péter azonban Kovács Gergely minősítését „nettó hazugságnak” tartja, szerinte épp a kutyapárt „sunnyogja el rendre a szavazásokat”. A konfliktus abból alakult ki, hogy a Tisza nyílt pályázaton akart új vezetőket a fővárosi cégek élére, de ezzel egyedül maradt a frakció, válaszként viszont egy sor városüzemeltetési ügyet megakasztottak azzal, hogy nem szavaztak.
6. TÖBB EZER TANÁR KERES EGYMILLIÓ FELETT
Már több mint 4600 tanár bére meghaladja a bruttó egymillió forintot, van olyan igazgató, aki 1 millió 742 ezer forintot keres, közölte közösségi oldalán a belügyi tárca államtitkára. Rétvári Bence emlékeztetett a tavalyi 32,2 százalékos pedagógusbér-emelésre és arra, hogy idén 339 milliárdos ráfordítással további 21,2 százalékkal emelik a tanárok és óvónők fizetését, így a két emeléssel 844 ezerre nő majd a pedagógusok átlagfizetése. Az egymilliónál többet kereső pedagógusok közül egyébként 1929-en igazgatóként, és 1468-an igazgatóhelyettesként dolgoznak, beosztottként 1209-en kapnak ekkora fizetést. Tavaly a pedagógusok átlagbére bruttó 693 ezer forint volt, ami a diplomás átlagbér 72 százalékának felelt meg.
7. SZIGORÚ MEGSZORÍTÁSOK A KULTURÁLIS ÁGAZATBAN
Megszorító intézkedéseket vezetett be a kulturális ágazatban Hankó Balázs miniszter. Az év első negyedében működési célra költeni csak intézményvezetői engedéllyel, felújításokat indítani csak a nemzetgazdasági tárca jóváhagyásával lehet. Ez a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnökének, Demeter Szilárdnak a kiszivárgott belső leveléből derült ki, aki Hankó utasítását végrehajtva az irányítása alá tartozó intézményekben megtiltotta azt is, hogy az vezetők többletdíjazással járó rendkívüli munkavégzést, vagy plusz feladatot adjanak ki, vagy helyettesítésért fizessenek. De a Országos Széchényi Könyvtárban akkora a pénzhiány, hogy nem tudták megújítani a digitalizációhoz szükséges szoftverek licenceit, és már a nyomtatópapír beszerzése is problémát jelent.
8. HAT ÉS FÉL ÉV KORRUPCIÓÉRT
Hat és fél év börtönre ítélte és hét évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is a bíróság az agrártárca korábbi helyettes államtitkárát. Nagy Jánost hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás vádjában bűnösnek mondta ki az első fokú bíróság. Az ítélet indokolása szerint Nagy „hivatali helyzetével visszaélve” segített B. Szilárdnak, hogy annak cége elnyerjen egy pályázatot, amiért cserébe öt százalékos tulajdonrészt kért a cégben. (A másodrendű vádlott B. Szilárd két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott.) A per harmadrendű vádlottja, Gyüre Anita, úgy került az ügybe, hogy miután váltotta a helyettes államtitkári székben Nagyot 2020 végén, egy tanulmányírással trükközött társaival, hogy a tízmilliós díjon Naggyal és Z. Szabolccsal osztozhasson. Gyürét vesztegetés elfogadása miatt két és fél év börtönre ítélték.
9. HELIKOPTER REPÜLT AZ UTASSZÁLLÍTÓBA
Katonai helikopterrel ütközött egy utasszállító gép Washington belvárosa felett, majd mindkettő az amerikai főváros folyójába, a Potomacba zuhant. A gyakorlórepülésen lévő helikopteren három katona tartózkodott, a Kansasból indult, éppen leszálláshoz készülődő American Airlines gépen pedig négyfős személyzet és hatvan utas. Utóbbiak között volt egy műkorcsolya-csapat és az őket kísérő, orosz származású edzők is, a 30 évvel ezelőtt világbajnokságot nyert, de már Amerikában élő Jevgenyija Siskova és Vagyim Naumov. Senki sem élte túl a katasztrófát.
10. VÉGE AZ ÚJ FOCI BL ELSŐ SZAKASZÁNAK
A Liverpool, Barcelona, Arsenal hármas végzett a labdarúgó Bajnokok Ligája új lebonyolítású 36 csapatos főtáblás szakaszának első három helyén. A csapatok mindegyike nyolc mérkőzést játszott, a tabella első nyolc helyezettje (3 angol, 2 spanyol, 1-1 olasz, francia és német) egyből a negyeddöntőbe jutott, míg a 9.-24. helyezettek a nyolcaddöntőben vívnak meg egymással, a kiesett 12 csapat közt nincs igazi nagyágyú. A búcsúzó spanyol Gironában a tartalékgárdából tegnap pályára lépett Yaakobishvili Antal lett a 42. magyar focista, aki játszott a BL-ben annak 1997-es átszervezése óta. Közben a Kecskemétről a kiesőjelölt spanyol élvonalbeli Valladolidba szerződött válogatott Nikitscher Tamás átigazolásával először fordul elő, hogy mind az öt európai topligában van magyar játékos az első csapatok kereteiben.
