1. AMERIKAI-OROSZ KÖZELEDÉS
Az ukrajnai háború kezdete óta a legmagasabb rangú amerikai tisztviselő járt Oroszországban, amikor Donald Trump elnök különmegbízottja az orosz elnökkel is tárgyalt. Steve Witkoff útjának egyik célja az volt, hogy ott legyen, amikor az oroszok elengednek egy kábítószer birtoklásért három és fél éve börtönben ülő amerikai tanárt. A másik célja a tárgyalás volt a békéről, bár Trump szerint már a tanár elengedése is közelebb vitt a háború lezárásához. Moszkva közben elutasította az ukrán elnök békeajánlatát, amelynek nem is volt sok esélye a sikerre, hiszen Zelenszkij azt mondta, hogy lemond a Kurszknál elfoglalt orosz területekről, ha Moszkva kivonul az elfoglalt ukrán részekről, ám a kettő mérete között nagyságrendi különbség van.
2. ALICE CSODAORSZÁGBAN
Megvalósult az egész német elit által bírált találkozó a magyar kormányfő és a német szélsőjobb vezetője között, s Orbán Viktor és Alice Weidel alig győzték egymást dicsérni. „Németország gyenge, Magyarország viszont csodálatos, Orbán Viktor pedig példakép” – mondta az AfD kancellárjelöltje, akinek pártja minden bizonnyal a második helyen fog befutni a jövő vasárnapi választásokon, bár általános elutasítottsága miatt nincs esélye, hogy kormányra kerüljön. Pedig Orbán szerint, ha hatalomra kerülnének, az használna Magyarországnak, legyen szó migrációról, energia- vagy külpolitikáról.
3. ÚJABB KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ELJÁRÁS INDULT MAGYARORSZÁG ELLEN
Újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság. Most éppen az állami építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályokról állapította meg Brüsszel, hogy nem felel meg az uniós jognak, mert megköti az ajánlatkérő kezét, hogy ezeknél csak a tárgyalásos közbeszerzési eljárás alkalmazható. Ezzel egy füst alatt a Bizottság arról is döntött, hogy az unió bíróságán pert indít Magyarország és hat másik tagállam ellen, mert a megadott határidőre nem ültették át jogrendjükbe a nemteljesítő hitelekről szóló uniós irányelvet, nem tették lehetővé ezeknek a hiteleknek a határokon átnyúló forgalmazását. A Bizottság emellett Lengyelország mellett Magyarországot is felszólította arra, hogy ültesse át a villamos energia belső piacára vonatkozó uniós szabályokat.
4. BUDAPEST IDÉN 89 MILLIÁRD SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁST FIZET
A 3200 önkormányzat közül idén 855-nek kell szociális hozzájárulást befizetnie, amit a kevesebb helyi adóbevétellel rendelkező települések közt osztanak szét. A legtöbb pénzt, 89 milliárd forintot a fővárostól vonják el, de több vidéki város is milliárdokat fizet, például Debrecen több mint tízmilliárdot, Kecskemét csaknem hetet, Pécs négy és felet és Szeged is több mint ötöt. Karácsony Gergely szerint törvénysértő, hogy a főváros idén már 50 milliárddal kevesebb működési támogatást kap az államtól, mint amennyit szociális hozzájárulásként befizet, ezért újabb pert indítanak a kormány ellen.
5. HEVES SZEMBEFORDULÁSI ÉVFORDULÓ
Éppen egy éve robbant be a közéletbe Magyar Péter, aki a Partizánnak adott ismét interjút az ottani nyilvánosság elé lépése évfordulóján. A Tisza Párt elnöke feszültségektől sem mentes beszélgetést folytatott Gulyás Mártonnal, amelyet aztán közösségi oldalán a kemény interjú példájaként állított a közmédia elé. Magyar tavaly februárban „még viccnek is rossznak” nevezte, hogy politikussá válna, az egyéves évfordulón viszont azt mondta, nincsenek miniszterelnöki ambíciói, de készen áll ilyen felkérésre is. Az egykori NER-hivatalnok szerint lesznek fideszes szakemberek, akik a Tiszát fogják segíteni, a kurzus elszámoltatása pedig nem a politikusok dolga lesz, de az Orbán-család elleni vagyonosodási vizsgálatot megígérte. Magyar az elmúlt egy év fő eredményének a társadalmi-közéleti apátia megszűnését nevezte, tiszás szakpolitikusokat ígért hamarosan a nyilvánosságban, de olyan konkrét kérdésekre, mint például az adókulcsok átalakítása, nem kívánt válaszolni.
6. TÖBB MINT 1300 MEGFIGYELÉSRE KÉRTEK MINISZTERI ENGEDÉLYT
1346 titkos nemzetbiztonsági célú megfigyelésről döntött tavaly az igazságügyi miniszter, de továbbra sem hozzák nyilvánosságra, hány esetben adták ki rá az engedélyt. A korábbi években is hasonló számú ilyen kérelem érkezett, 2021-ben ugrott meg a számuk, akkor 1500-ról döntöttek. 2021-ben robbant ki az úgynevezett Pegasus-botrány is, miután kiderült, hogy telefonra telepített izraeli kémszoftverrel figyeltek meg újságírókat és ellenzéki szereplőket nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Az engedéllyel a titkosszolgálatok átkutathatják a megfigyelt háztartását, lehallgathatják a telefonját, a lakását, munkahelyét. Az eljárást korábban elítélte az Emberi Jogok Európai Bírósága, a magyar kormány pedig megígérte, hogy változtat rajta, de ez nem történt meg.
7. A RENDŐRSÉG MAGÁT BÜNTETTE
A már korábban gyakorolt nyilvános testületi bocsánatkérésen túl személyi következményei is lettek a rendőrségnél a budapesti belvárosban meggyilkolt japán nő ügyében folytatott nyomozás hibáinak. Összesen öt ember ellen indult belső eljárás, a rossz kommunikáció miatt leváltották a BRFK Facebook-oldalának adminját, egy V. kerületi osztályvezetőt felmentettek, egy alosztályvezetőt pedig áthelyeztek, s bővítették az érzékenyítő tréningre kötelezettek számát is. Ezen felül a nyomozók kétkedése, késlekedése és kezdeti elutasításainak tanulságaként országosan felülvizsgálják az összes elutasított, családon belüli erőszakra utaló feljelentést – az ír exférje által megölt nő ugyanis korábban jelezte már a férfi erőszakos fellépését. Közben a skót rendőrség azonosította annak a 32 éves magyar ikerpárnak a holttesteit, akik rejtélyes módon tűntek el, s végül egy folyóból kerültek elő. A nők tragédiáját öngyilkosságként vagy balesetként kezelik, s a jelek arra utalnak, depressziótól szenvedtek, az utolsó kamerakép a folyó hídjánál készült róluk.
8. LEMONDOTT A MOME REKTORA
Elsöprő többséggel Koós Pál rektor felmentésére szavazott tegnap délután a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szenátusa, ami után a rektor bejelentette lemondását. Az egyetemem Koós Pál autokrata vezetői stílusa miatt tört ki a lázadás. A bizalmi szavazást maga a rektor kérte, megígérve, ha nem kap többséget, lemond és helyetteseivel együtt távoznak az egyetemről. A rektor az ülés elején még megkövette az egyetem közösségét és azokat a pályázókat, akiket a szenátusi döntés ellenében nem volt hajlandó kinevezni a tudásközpontok élére. A bizalmi szavazás előtt még kinevezte azt a három vezetőt, akiknek a pályázatait decemberben még elutasította, emiatt kezdtek tiltakozó demonstrációkba a hallgatók. Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME kuratóriumi elnöke Koós megüresedett pozíciójára a korábbi rektor, Kopek Gábor kinevezését javasolta.
9. ÚJ HUNGARIKUMOK
Két, hallhatatlannak semmiképpen sem nevezhető tevékenységgel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye. A magyarság csúcsteljesítményeit megjelenítő listára ezúttal a déli harangszót és a csárdás táncot vették fel. A déli harangszó az 1456-os nándorfehérvári, törökök elleni diadal tiszteletére vált a hálaadás jelképévé, az imára szólító harangozást még az ostrom előtt rendelte el az akkori, spanyol származású pápa. A csárdás tánc a világszerte legismertebb hagyományos magyar tánc, amelyet az UNESCO szellemi-kulturális örökségként tart nyilván. Az agrárminisztérium mint a lista gondozója azt is bejelentette, hogy a Magyar Értéktár nevű gyűjteménybe pedig a csárdát vették fel, mint a régi magyar vendéglátás szimbólumát.
10. ÖSSZETÖRT AZ ALPESI ÜVEGPLAFON
Először lesz női miniszterelnöke Liechtensteinnek, ami különösen azért szép teljesítmény, mert az Ausztria és Svájc közé szorult miniállam volt az utolsó Európában, ahol a nők megkapták a választójogot 1984-ben. Brigitte Haas teheti ezentúl még gazdagabbá az amúgy is penetránsan gazdag 40 ezer liechtensteini életét (Európában csak a monacóiak jómódúbbak náluk). A trón mindenesetre szilárdan férfi kézben van: II. János Ádám fejedelem nevében már a régens-trónörökös, Alajos herceg intézi az ügyeket.
