1. AZ UKRÁNOKRÓL AZ UKRÁNOK NÉLKÜL
Megérkezett az amerikai külügyminiszter Szaúd-Arábiába az oroszokkal holnap kezdődő ukrajnai béketárgyalásokra. Marco Rubióhoz csatlakozik Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója és furcsa módon közel-keleti megbízottja is, aki amúgy ingatlanfejlesztő, de az elnök nagyon bízik benne. Az oroszokat a külügyminiszter mellett Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója képviseli. Szergej Lavrov elutazása előtt kizárt mindenféle területi engedményt, azaz, hogy bármennyi elfoglalt területről lemondjanak. Az ukrán elnök rezignáltan vette tudomásul, hogy nélkülük tartják meg a rijádi béketárgyalásokat.
2. EURÓPA KERESI A HELYÉT
Az európai vezetők döbbenten fogadták, hogy Washington nélkülük (és az ukránok nélkül) tárgyal Moszkvával. Az amerikaiak és az oroszok is megmondták, semmi keresnivalója az európaiaknak a tárgyalóasztalnál, bár az amerikai külügyminiszter azt ígérte, hogy később majd bevonják őket és Kijevet is. Mindenesetre a francia elnök azonnal válságtanácskozásra hívta a legfontosabb európai országok vezetőit Párizsba. A tanácskozás előzetes eredménye, hogy a brit kormányfő kijelentette, egy békemegállapodás után kész lenne csapatokat küldeni Ukrajnába, amire eddig a legtöbb európai ország nem lenne hajlandó. Az elmúlt napok eseményei ismét felvetették egy európai haderő felállításának kérdését is, amit az ukrajnai elnök is követelt, de itt is nagyon nagyok az ellentétek a tagországok között. S végül ugyan Magyarország nem kapott meghívót Párizsba, de így is sikerült bekerülnünk a hírekbe: a kormány ugyanis a kárpátaljai magyarok helyzete miatt egyedüli uniós országként blokkolta Ukrajna EU-csatlakozásának következő lépését.
3. TISZA-KONGRESSZUS ÚJ FRONTEMBEREKKEL
Áradtak az ígéretek a Tisza Párt első kongresszusán, ahol Magyar Péter pártelnök első évértékelő beszédét tartotta, valamint több új szakértőt is bemutattak. Az ellenzék vezető erejének védelempolitikai tanácsadója lett Ruszin-Szendi Romulusz, a honvédség 2021-23 közötti vezérkari főnöke, segíti a pártot sportpolitikusként a MOB korábbi elnöke, az olimpiai ezüstérmes Kulcsár Krisztián vívó, valamint társadalompolitikai tanácsadóként a Magyar Péterről könyvet is író Bódis Kriszta pszichológus, dokumentumfilmes. Magyar Péter elszámoltatást ígért, elindítva az „út a börtönbe-programot”, megnyitnák az ügynökaktákat kormányra kerülve, államadósság-stopot hirdetnének, maradna a 13. havi nyugdíj, visszajönne a kata adózási forma, lenne vagyonnövekedési adó, önálló vidékfejlesztési tárca, 500 milliárddal többet kapna évente az egészségügy, megszűnne az iskolákat irányító Klebelsberg Központ és betiltanák a sajtóban a propagandát.
4. MAGYAR PÉTER KAPJA MINDENHONNAN
Kormányzati és ellenzéki kritikákat egyaránt gerjesztett a Tisza Párt kongresszusa, kádertervei és ígéretei. Magyar Péter hamar összeveszett a közösségi médiában a korrupcióvadász ellenzéki politikussal, Hadházy Ákossal, aki elfogadhatatlannak tartotta a szerinte „kőkemény fideszes és korrumpálódott katona”, Ruszin-Szendi Romulusz leigazolását. Magyar szerint viszont el kell dönteni, hogy valaki kormányváltást akar vagy sem. A Mi Hazánk elnöke szerint a Tisza új arcai „kártevők”, Bódis Kriszta „romaügyi fantazmákat hirdető LMBTQ-aktivista”. Magyar Péter – a „Hókuszpóknak” nevezett – Nagy Márton gazdasági miniszteren való gúnyolódása („egy kismajom is pontosabban jósolna gombnyomogatással”) sem maradt reakció nélkül, a tárca szerint a Tisza gazdasági programja egy „összefércelt valami, amit Magyar nyugodtan felírhatott volna egy WC-papírra is”.
5. BOR ÉS GIN
Megvette az 1945 utáni államosításnál elkobzott egykori családi birtokának egy részét a Balaton mellett Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A honvédelmi miniszter vagyonbevallásából derült ki, hogy övé a Badacsonytomaj határán, Rizapusztán álló – zalai földbirtokos dédnagyapja által a 19. század végén épített – Tölgyes-kúria a mellette lévő borászattal együtt. A vételár nem ismert, de becslések szerint birtok értéke több mint egymilliárd forint, aminek előteremtése nem jelentett gondot az állammal kötött ügyletekből meggazdagodott miniszternek, aki csak a cégeiből 1,4 milliárdnyi bevételre tett szert tavaly, és a rizapusztai birtok kifizetése után is maradt 1,2 milliárd a bankszámláin. Közben a kormányfő veje, Tiborcz István a bornál keményebb italokra esküszik: saját készítésű luxusginnel rukkolt elő.
6. NÉGY KASTÉLY MÁR GAZDÁRA LELT
Négy kastély sorsa dőlt el a kastély-örökbefogadási program első körös pályázatában. Lázár János építési miniszter döntése alapján a nádasdladányi Nádasdy-kastély fenntartásáról a Richter Gedeon gyógyszergyártó cég, a bajnai Sándor–Metternich-kastélyról a Mol Új Európa Alapítványa, a majkpusztai Esterházy-kastélyról Oroszlány önkormányzata, míg a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyról Hódmezővásárhely önkormányzata fog gondoskodni a jövőben. Az első körben nyolc kastély új gazdáját keresték, ezekre összesen 22 milliárd forintot költött a kormány, amelynek több mint fele (13,3 milliárd) uniós támogatás volt. Február második felében újabb 20 kastélyt hirdetnek meg örökbefogadásra.
7. NINCS TÖBB MAGYAR CSEMPE
Végleg leállította az osztrák tulajdonos a Zalakerámia romhányi üzemét. A korszerű gyártósort szétszerelték és az anyacég Lasselsberger romániai gyárába, Kolozsvárra szállították át. A 103 éves múlttal rendelkező bezárt üzem mostantól csak logisztikai célokat szolgál, pedig a nyolc éve üzembehelyezett új gyártósorral évi 4,5 millió négyzetméternyi csempe előállítására volt képes. Mivel tavaly augusztusban a Zalakerámia tófeji üzeme is leállt, így teljesen megszűnt a cég hazai termelése és ezzel gyakorlatilag a magyar burkolólap-gyártás is. A Magyar Kerámia Szövetség szerint az ágazat helyzetét a széndioxidkvótáról és a bányajáradékról szóló kormányzati intézkedések súlyosbították.
8. EZÚTTAL AUSZTRIÁBAN KÉSELTEK
Most nem Németországban, hanem Ausztriában követett el késes támadást egy iszlamista migráns. Az olasz határ közelében fekvő Villachban egy 23 éves szír „Allah akbar” kiáltással rontott rá a belvárosban sétálókra, egy 14 éves fiút megölt, többeket súlyosan megsebesített. Az Iszlám Állam videóin az elmúlt hetekben radikalizálódott támadó 2020-ban érkezett Ausztriába, ahol meg is kapta a menedékjogot. Közben Münchenben meghalt az az (egyébként algériai származású) édesanya és kétéves kislánya, akit csütörtökön gázolt el autójával a szándékosan tömegbe hajtó 24 éves afgán menedékkérő. A migráció nagy hangsúlyt kapott az első olyan német választási tévévitán, ahol a szélsőjobb kancellárjelöltje is szerepelt.
9. PÁRIZS AZ AIRBNB ELLEN
Fokozza harcát a rövid távú lakáskiadás ellen a francia főváros vezetése. Párizs most az Airbnb-lakásoknál gyakran használt kulcsszéfeket tiltotta be: a rendőrök minden ilyen szerkezetre matricát ragasztanak, s ha két héten belül a kihelyező nem távolítja el az eszközt, ők teszik meg. A baloldali városvezetés fő problémája a rövid távú lakáskiadással, hogy miatta kevesebb és drágább a hosszú távon bérelhető lakás.
10. NEGYVENÉVESEN IS A LEGTÖBBET KERESI
Együttesen 6,2 milliárd dollárt keresett tavaly a világ száz legjobban fizetett sportolója, amiből 4,8 milliárd volt maga a fizetésük. Az amerikai sportgazdasági szakoldal listáját 2023-hoz hasonlóan a portugál labdarúgó, az immár negyvenéves Cristiano Ronaldo vezeti hatalmas fölénnyel, a szaúdi Al-Naszr csatára 260 milliót keresett 2024-ben, míg a második helyezett NBA-kosárlabdázó, Stephen Curry, a Golden State Warriors csillaga 153,8 milliót tehetett zsebre, őt Tyson Fury brit ökölvívó követi a dobogón 147 millióval. A Sportico-lista első tíz helyére még négy labdarúgó (Messi, Neymar, Benzema, Mbappé), egy kosaras (LeBron James), ökölvívó (Olekszandr Uszik) és golfozó (Jon Rahm) fért fel. A teljes százas körben nyolc sportág és 27 ország versenyzője képviselteti magát, ugyanakkor egyetlen női sportoló sincs rajta, hiszen még a századik amerikaifocista 37,5 milliója is több, mint a nőknél legjobban fizetett amerikai teniszező, Cori Gauff 30,4 milliója.
