1. BÉNULTAN FIGYELŐ EURÓPA
Megkezdődtek az amerikai-orosz tárgyalások Ukrajna sorsáról, Szaúd-Arábiában az első nap abban sikerült megállapodni, hogy kineveznek egy-egy delegációt a részletes tárgyalásokra, s minél hamarabb helyreállítják az amerikai-orosz diplomáciai kapcsolatokat is. Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Donald Trump elismerte, hogy Ukrajna közeledése a NATO-hoz az előző amerikai elnök legnagyobb hibája volt, s ez okozta az orosz beavatkozást. Marco Rubio amerikai külügyminiszter arra utalt, hogy Európának akkor lesz majd helye a tárgyalóasztalnál, amikor az Oroszország elleni büntetőintézkedésekről lesz szó. A legfontosabb európai vezetők rendkívüli párizsi csúcstalálkozója közben eredménytelenül ért véget, nem sikerült egységet mutatniuk az Ukrajnát cserben hagyó amerikai politikával szemben. A legtöbb vezető nem hajlandó katonákat küldeni Ukrajnába egy békemegállapodás ellenőrzésére, s nem értenek egyet abban sem, hogy miből és mennyivel kéne növelniük a katonai kiadásaikat.
2. BARÁT, TESTVÉR, TANÍTÓMESTER
Óriási szerb forgalom volt a Karmelitában, ahol a kormányfő a boszniai szerbek elnökét és Szerbia államfőjét is fogadta. Utóbbi megkapta az egyik legnagyobb magyar kitüntetést is, a Magyar Érdemrend nagykeresztjét, mutatva, hogy Szlovákián kívül nincs még egy olyan szomszédos ország, amelynek vezetőjével ilyen szoros volna a kormány kapcsolata. Alekszandar Vucsics barátjának, testvérének és tanítójának nevezte Orbán Viktort, aki megerősítette külügyminisztere múlt heti bejelentését, miszerint 300 kilométeres olajvezetéket építenek a két ország között. Orbán azért is dicsérte a szerbeket, mert a külkereskedelmük 40 százaléka nem az EU-val zajlik. A miniszterelnök szerint a Vucsics ellenes tüntetéseket külföldről gerjesztik, ugyanúgy ahogy az ellene idehaza zajló kampányokat is.
3. ISMÉT NŐTT A MAGYAR ÁLLAMADÓSSÁG
A koronavírus-járvány után ismét nőtt az államadósság: a jegybank friss adatai szerint tavaly 2 százalékponttal 73,6 százalékra emelkedett az államháztartás GDP-arányos adóssága. A 2010-es kormányváltástól a pandémiáig folyamatosan csökkent az adósságráta – 80,5-ről 65 százalékra –, majd egyetlen év alatt ismét 80 százalék közelébe emelkedett. A jegybanki statisztika szerint a negyedik negyedévben is csökkent az államháztartás finanszírozási igénye, azonban ez is kevés volt ahhoz, hogy elkerüljük az adósság növekedését, hiszen a tavalyi hiánycélt sem sikerült tartania a kormánynak. Összességében az államháztartás GDP-arányos hiánya 4,8 százalék lehetett szemben a 4,5 százalékos céllal, de a nemzetgazdasági tárca így is elégedett: az előző évi 6,7 százalék után ez „jelentős mértékű” javulás.
4. INKÁBB FÉLIG ÜRES A MAGYAR JÁRMŰIPAR POHARA
Hiába a járműipar a magyar gazdaság húzóereje, az ágazat meglehetősen szigetszerűen működik, a feldolgozóiparon belül a legkisebb, 20 százalék alatti hozzáadott értékaránnyal a kibocsátásból. A KSH és a Budapesti Metropolitan Egyetem közös statisztikai elemzése a 2023-as adatok alapján fest borús képet, miközben tavaly a járműgyártás 21 százalékkal esett vissza. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a limitált hozzáadott-érték (vagyis kiszolgáltatottság az alkatrészek importjának) magyar arányánál az unióban csak a német, cseh, svéd és szlovák mutató magasabb. Magyarország egyébként az EU hetedik legnagyobb gyártója volt ’23-ban félmillió személygépkocsival (91 százaléka exportra ment), miközben az ágazat húsz legnagyobb szereplője 95 százalékban külföldi tulajdonban van. A beszállítóknál jobb a helyzet, de a belföldi tulajdon ott is 50 százalék alatti, s túlnyomó többségük csak egy nagy autógyárral áll kapcsolatban. A szektorhoz kötődő hír, hogy elbocsátások kezdődtek a komáromi akkugyárban, a vezetés szerint „optimalizálás zajlik.”
5. A BANKOLÁST IS DRÁGÍTJA AZ INFLÁCIÓ
Már kilenc bank jelentette be, hogy a tavalyi infláció mértékével emelik a vállalkozói számlák díjait. Tavaly ősszel már másfélszeresére emelték a vállalkozói számlákon a pénzügyi tranzakciós illetéket, erre jön rá a mostani 3,7 százalékos díjemelés. Eddig a CIB, KDB, K&H, MBH, OTP, Raiffeisen, Unicredit, Oberbank, Polgári Bank jelentett be díjemelést. A magánszemélyeknek januárban a bankolás 11,3 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. Márciustól várható a számlavezetési és egyéb díjak tavalyi infláció mértékével egyező újabb emelése. Eddig három bank – az UniCredit, a CIB és a K&H – jelentette be lakossági díjainak emelését.
6. PÁLYÁZATOK A LEGNAGYOBB FŐVÁROSI CÉGEK ÉLÉRE
Megjelentek a vezetői pályázatok az öt legfontosabb fővárosi cég irányítására, ezzel pedig több hónapos vitát zártak le a korábbi vezetők megtartását illetően. A BKK, a BKV, a Budapesti Közművek, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei, valamint a Budapesti Vagyonkezelő vezérigazgatói pozícióit eddig az előző ciklust folytatva kizárólag a DK és az MSZP, azaz Karácsony Gergely jelöltjei töltötték be, ám mind a Tisza Párt, mind a Vitézy Dávid-féle Podmaniczky Mozgalom is nyílt pályáztatást követelt a posztokra – Vitézy egyébként az eddigi vezetőket is indulásra biztatja. A pályázatokat március végéig lehet beadni, az új vezetőkről pedig majd a közgyűlés dönt.
7. FELGYORSÍTJÁK A BETEGELLÁTÁST A SZAKRENDELŐKBEN
Megszűnik a beutalók szakrendelőkhöz kötöttsége. Ezentúl az ország bármely részéről érkező betegeket fogadniuk kell a szakrendelőknek a Belügyminisztérium jogszabály-módosító javaslata szerint. A beteg bárhol kérhet ellátást, ahol szabad időpontot talál. A szakrendelőknek a szabad időpontjaikat fel kell ajánlaniuk a digitális időpontfoglaló rendszerben, csak a kontrollvizsgálatokra, a saját szakorvosaiknak és a hozzájuk tartozó háziorvosoknak tartalékolhatnak időpontokat. Az új rendszerben egyszerre több helyre is lehet majd időpontot foglalni, és amint ellátták valahol a beteget, a többi lekötött időpontja törlődik.
8. KATONAI VEZETŐK RUSZIN-SZENDI ELLEN
Nem csillapul a vita a Tisza Párt védelmi szakértőjének igazolt korábbi honvéd vezérkari főnök személye körül. Ruszin-Szendi Romulusz politikába lépését közös levélben ítélték el a Magyar Honvédség volt parancsnokai és vezérkari főnökei – az állásfoglalást fogalmazó Fodor Lajos (volt helyettes államtitkár is) szerint a rendszerváltás óta regnáló összes vezető csatlakozott. Fodorék szerint megosztja a honvédséget egy politikai rendezvényen történő parancsnoki fellépés, míg Ruszin-Szendi azt mondja, több elődje egyáltalán nem kifogásolta politikai szerepvállalását, amivel ő a hazáját akarja szolgálni. Megszólalt az ügyben Orbán Viktor egyik szürke eminenciása is, Nagy János miniszterelnökségi államtitkár szerint sértettségből és kalandvágyból csatlakoznak Magyar Péterhez korábbi vezetők. Ruszin-Szendit azzal is támadják, hogy oroszbarát állásponton van a háború kapcsán, de ő erre úgy reagált, katonaként a hadszíntéri realitást veszi figyelembe.
9. DROG NÉLKÜL VISELJÜK EL A MAGYAR VALÓSÁGOT
Végre egy nemzetközi lista, amelynek jó a végén látni Magyarországot: mind a két legelterjedtebb európai drog, a marihuána és a kokain esetében is a magyarok a legkevesebbet fogyasztók között vannak, amúgy a törökökkel együtt. Egy friss felmérés szerint csaknem minden harmadik európai próbált ki már valamilyen kábítószert életében, a 15-34 éves európai korosztály 15 százaléka fogyasztott kannabiszt tavaly, míg kokaint 2,5 százalékuk. Magyarországon ez az arány 3,4, illetve 0,6 százalék. A fű a legelterjedtebb a cseheknél, az olaszoknál, a franciáknál és a spanyoloknál, a kokó pedig a hollandoknál, a spanyoloknál és az íreknél.
10. VÖRÖS KÓD A HIDEG MIATT
A következő napokban várható mínusz tíz fok alatti hideg idő miatt a belügyminiszter hétfő este 8 órától péntekig elrendelte a vörös kód riasztást. A szociális intézményeknek országszerte kötelező befogadni a menedéket kereső hajléktalanokat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat teljes kapacitással működteti hajléktalanszállóit és mindenkit arra kér, hogy aki fekvő, mozdulatlan vagy bármely módon veszélyeztetett embert lát, hívja a területi diszpécserszolgálatot vagy a 112-es segélyhívót.
