1. SZÁRNYASZEGETT REPÜLŐRAJT
Az itthon hangoztatott repülőrajt helyett költségvetési megszorításokat ígért Brüsszelnek a magyar kormány – derül ki az Európai Bizottságnak benyújtott magyar tervekből. Amelyek szerint például a korábbi 3,4 százalékos idei GDP-növekedési tervünket is harmadára, 1,2 százalékra csökkentettük. Az Európai Bizottság csak ezzel a realitásokat figyelembe vevő módosítással fogadta el Magyarország idei költségvetési tervét. A brüsszeli jóváhagyást ma reggel jelentette be Nagy Márton, de a korábbi optimista terv drasztikus lefaragásáról hallgatott. A Brüsszel által is elfogadott módosítások szerint az államháztartás hiányát a tavalyi GDP 4,9 százalékáról az idén 3,6 százalékra csökkenti a kormány, amely megígérte, hogy 2026-ban még lejjebb viszi, 2,5 százalékra, ami megszorító intézkedéseket jelez, illetve azt, hogy nem lesz választások előtti osztogatás. A terv szerint az idei 1,2 után jövőre már valóban 2,8 százalékra gyorsulhat a gazdasági növekedés, ami aztán 2027-re ismét 1,5 százalékra mérséklődik.
2. WASHINGTONI TANÁCS: AZ UKRÁNOK FOGJÁK BE
Kijevben fogadta az egyre rosszabb helyzetbe kerülő Volodimir Zelenszkij az amerikai elnök ukrajnai különmegbízottját, bár hogy Keith Kelloggnak pontosan mekkora szava van, nehéz eldönteni, hiszen a szaúdi tárgyalásokra se őt küldte Donald Trump. Hanem például Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadót, aki most azt üzente az ukrán vezetőknek, ne kritizálják Amerikát, inkább gyorsan írják alá, hogy lemondanak a ritka ásványi anyagaikról az eddigi amerikai támogatásért cserébe. Az ukránok azután háborodtak fel és kezdték bírálni Trumpot, hogy az amerikai elnök őket vádolta meg a háború kirobbantásával, diktátornak és pocsék vezetőnek nevezte Zelenszkijt, akinek nem marad országa, ha nem állapodik meg gyorsan az oroszokkal. Szinte az összes európai vezető élesen bírálta Trump üzeneteit, de nem látni, hogy a kétségbeesett szavakon kívül mit tudnak tenni ebben az új helyzetben, mikor az eddig legfőbb védőhatalmuk hirtelen a legfőbb ellenségük oldalára állt. Közben az illetékes brüsszeli biztos Washingtonban tárgyal az Egyesült Államok és az EU között fenyegető kereskedelmi- és vámháború elkerüléséről.
3. KORMÁNYBIZTOS MENNI AMERIKA
A guruló dollárokat felkutató kormánybiztos kinevezését kéri a Fidesz-frakció. Kocsis Máté jelezte, olyan személyre van szükség, aki elutazik az Egyesült Államokba, és ott az elmúlt tíz év dokumentumait átvizsgálva feltárja a magyarokhoz juttatott dollármilliók útját és politikai támogatottjait. Kocsis szerint „gátlástalan beavatkozási kísérlettel szemben gátlástalanul kell védekezni”. Miután Orbán Viktor már előrejelzett egy szankciós jogszabályt az amerikai kedvezményezettek ellen (sajtó és civil aktivisták), alighanem ez a harc lesz a 2026-os választás fő fideszes tematikája. Közben a magyar külügyminiszter Washingtonban próbálja felmérni a kettős adóztatást elkerülő egyezmény újrakötési lehetőségét, az egyezséget a Biden-adminisztráció mondta fel. Szijjártó Péter az új amerikai pénzügyminiszterrel tárgyalva Rogán Antal propagandaminiszter tiltólistás törlését is felvetette Scott Bessentnek.
4. PER AZ AKADÉMIA VAGYONA MIATT
Két tudós perben támadta meg a MTA közgyűlésének döntését, amellyel az akadémia eladta vagyonát az államnak. A decemberi közgyűlésen 182 igen és 141 nem szavazattal fogadták el azt a határozatot, amellyel a becsült érték 60 százalékáért, 80 milliárd forintért eladták az akadémia ingatlanait. E határozat megsemmisítését akarja elérni két akadémikus, Radnóti Sándor esztéta és Vörös Imre jogtudós. Szerintük súlyos hiba volt, hogy a közgyűlés két egymásnak ellentmondó határozatot is elfogadott: az egyik szabad kezet adott az akadémia elnökének, míg a másik egyéves moratóriumot hirdetett. Az előírt három független értékbecslés helyett pedig csak egy készült.
5. KEVÉS A LAKÁS, DE DRÁGA
Továbbra is tántorog a magyar építőipar, tavaly alig több, mint 13 ezer új lakás épült, ez pedig majdnem 30 százalékkal kevesebb a 2023-as teljesítménynél. A trend Budapesten is ugyanaz, mint országosan, 28 százalékos a fővárosi visszaesés. Alig több mint négyezer új lakás épült, ezek fele a XI. és a XIII. kerületben, amivel ez a két városrész veri a teljes agglomerációt. Az új lakások számának visszaesése a Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb (41 százalékos), miközben van egy növekedést produkáló régió, a dél-alföldi 12 százalékkal. A lakástípusok szerint az újak fele volt tavaly családi ház, míg a lakóparki átadások zuhantak legnagyobbat. Nagy Márton gazdasági miniszter egyébként már a gyenge adatok előtt jelezte, hogy a kormány 200 helyett 300 milliárdot szán majd a lakásfejlesztési programra. Eközben januárban berobbant a kereslet az ingatlanpiacon, elsősorban az új építésű lakások iránt érdeklődő befektetők miatt, így a fővárosban az újszerű ingatlanok átlagos négyzetméterára már másfél millió forintnál jár.
6. MÁR KÉSZ VAN, DE MÉG DRÁGUL
Tavaly már átadták, ám az csak most derült ki, hogy menet közben jelentősen megdrágult a Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnokról elnevezett Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia felépítése. Az eredetileg 43,4 milliárd forintos beruházás a Velencei-tó északi partján, Sukorón végül átlépte az 50 milliárdot. A kormányközeli kivitelező, a West Hungária Bau a drágulást az orosz-ukrán háború miatti építőanyag-áremelkedéssel magyarázta – a háborúra való hivatkozás több közpénzes projekt esetében volt magyarázat az elmúlt időszakban. A kajak-kenu akadémiát tavaly adta át Orbán Viktor, az intézményben épült ellenáramoltató medence, valamint magaslati körülményeket szimuláló terem, miközben sokan kifogásolták a tóparti fák letarolását.
7. MAGYAR EGY EURÓPAI INTÉZMÉNY ÉLÉN
Először választottak magyart egy uniós intézmény élére. Az MSZP politikusa, Tüttő Kata, volt városüzemeltetési főpolgármester-helyettes – a magyar kormány támogatását is élvezve – lett két és fél évre az unió Régiók Európai Bizottságának elnöke. Ennek a testületnek kell a helyi önkormányzás szempontjait érvényesítenie az uniós döntéshozatalban.
8. A LEGFIATALABB TÚSZOK SEM ÉLTÉK TÚL
Először adtak át holttesteket a gázai túszcserénél a palesztinok az izraelieknek, így a terrortámadásban elrabolt két legfiatalabb zsidóét is, egy pár hónapos csecsemőét és egy négyéves kisfiúét. A Hamász szerint mindketten egy izraeli légicsapásban haltak meg az édesanyjukkal együtt, akinek most szintén átadták a holttestét egy 83 évesen elrabolt békeaktivistáéval együtt. Az életben maradt édesapa már kiszabadult egy előző túszcserében. A mostani átadásnál a Hamász ugyanúgy parádézott és erődemonstrációt tartott, mint az élők elengedésénél. Még csaknem hetven izraeli túsz van Gázában, de csak a felük van életben.
9. EURÓPAI FUTBALL, AFRIKAI HÁBORÚ
Újabb tartomány fővárosát foglalták el Kongó nyugati részén a Ruanda által támogatott tuszi lázadók, a kongói kormányzat most más afrikai országoktól próbál katonai segítséget kérni. Ruanda szerint mindennek az oka, hogy Kongó még mindig megtűri a területén a ruandai népirtásért felelős hutukat, míg mások szerint Ruandának főleg a térség értékes ásványkincseire fáj a foga. A szomszédos Burundi (hutu) elnöke már jelezte, hogy ha a lázadók nem állnak le, a burundi katonák fogják őket megállítani. A kongói elnök közben a Ruanda által szponzorált három top focicsapatot, az Arsenalt, a Bayernt és a PSG-t szólította fel, hogy vessenek véget a „véres” együttműködésnek.
10. A TÍZEZER EURÓS CSÓK
Megúszta a börtönt a spanyol futballszövetség egykori vezetője, aki a női világbajnokság döntője után az éremosztásnál szájon csókolta egyik játékosát. Az ügyből óriási botrány lett, bár a játékos a buszban még nevetett az egészen, később feljelentette Luis Rubialest, aki lemondása után is azt állította, hogy Jenni Hermoso beleegyezett a spontán jött csókba. A bíróság döntése szerint szexuális erőszak történt, ami azonban nem ér börtönt, csak 10 800 eurós pénzbüntetést, továbbá Rubiales egy éven át nem mehet Hermoso közelébe.
