1. FELEMÁS ÉVKEZDET
Nem jött össze az iparnak a repülőrajt, sőt, óriási problémákkal küzd az ágazat, de legalább a kiskereskedelemből jó hírek érkeztek. Januárban az ipari termelés 3,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – gyógyír lehetne, hogy decemberhez képest viszont nőtt a termelés 0,8 százalékkal, de az év végén is gyengén teljesített az ágazat, így a bázis is alacsony volt. A magyar ipar teljesítménye 2022 vége óta trendszerűen esik, és ez januárban sem változott. Viszont a kiskereskedelem jól kezdte az évet: a boltok forgalma a tavalyi januárhoz képest 4,8 százalékkal bővült, míg – az egyébként igen pocsék – decemberhez képest jelentősen, 2,2 százalékkal emelkedett.
2. FRANCIA ATOM AZ AMERIKAI HELYETT
Félig sikerült meggyőznie a magyar kormányfőt a francia elnöknek a mai rendkívüli EU-csúcs előtt. Orbán Viktor párizsi tárgyalásai után úgy nyilatkozott, hogy támogatja az európai védelmi kiadások növelését. Mivel azonban az Ukrajnának nyújtandó európai támogatással kapcsolatos magyar álláspont továbbra is nagyon távol áll az összes többi tagállamétól, a magyar vétó veszélye nem múlt el a csúcs előtt. Emmanuel Macron abban az értelemben is főszereplő, hogy a csúcs előtt nagy beszédben vetette fel a lehetőségét, hogy a francia atomernyő védelmét kiterjessze Európára, ha az Egyesült Államok tényleg végképp magára hagyja a kontinenst.
3. EGYMILLIÓ MENEDÉKKÉRŐ
Tavaly még mindig valamivel több mint egymillióan kértek menedékjogot az Európai Unió országaiban, ugyanakkor ez 11 százalékos csökkenés 2023-hoz képest. Különösen nagy, 30 százalékos a zuhanás a legtöbb kérelmet kapott Németország esetében. Míg az utána következő spanyoloknál, olaszoknál és franciáknál alig van változás. Tíz menedékkérőből átlagosan négy kapta meg a védelmet, de például a szírek esetében ez a mutató 90, az afgánoknál pedig 60 százalék fölött jár. Továbbra is messze Magyarország kapja a legkevesebb kérelmezőt, tavaly összesen 29-et, ennek ellenére a kormány ismét meghosszabbította fél évvel a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amely már kilenc éve tart.
4. LASSABBAN, DE ZÁRJÁK A CSAPOKAT
Nagy lendülettel kezdte munkáját az Orbán-kormány frissen kinevezett USAID-ügyi biztosa: László András máris találkozott Washingtonban azzal az amerikai kormánytisztviselővel, akinek a feladata leépíteni a szervezetet. Peter Marocco megnyugtatta Lászlót, hogy már elrendelte a magyar vonatkozású szerződések felmondását és hogy április 20-ig minden korábbi támogatást nyilvánosságra fognak hozni. A felszámolás azonban nem megy olyan simán, mint azt Donald Trump elképzelte, az amerikai legfelsőbb bíróság ugyanis úgy döntött, a kormányzat nem fagyaszthatja be a már korábban jóváhagyott mintegy kétmilliárd dollárnyi segélyt. Az azonban csak később derül majd ki, mennyi, mikor és hova juthat el ebből a pénzből.
5. HALÁL GÁZÁRA
A gázaiakat még az ukránoknál is keményebben fenyegette meg az amerikai elnök. Donald Trump felszólította a Hamasz terrorszervezetet, hogy azonnal engedje el az összes túszát, különben minden fegyvert megad Izraelnek és a gázaiak meghalnak. Közben az is kiderült, hogy ezt az ultimátumot élőben is meghallgathatták a Hamász vezetői, ugyanis a történelemben először az Egyesült Államok közvetlenül is tárgyalt a palesztin terrorszervezettel. Az viszont egyelőre ragaszkodik a megállapodáshoz, amely szerint a további túszok elengedésének együtt kellene járnia a békekötéssel.
6. MAGYARELLENES TÁMADÁS POZSONYBAN
Tüntetést tartottak Pozsonyban egy magyarokat ért atrocitás miatt. Mintegy százötven demonstráló vonult fel a szlovák fővárosban a megfélemlítés ellen tiltakozva. Az akciót azért hirdették meg, mert a napokban a pozsonyi belvárosban egy férfi számon kérte egy négyfős, fiatalokból álló társaságtól, miért beszélnek magyarul, mire egyikük azt válaszolta: azért, mert magyarok. A támadó erre kést rántott „magyarokat a Duna túloldalára!” felkiáltással, s végül az állán megvágta egyikőjüket, majd elmenekült. A magyar kisebbség elleni erőszak ellen tiltakozók azt szeretnék, ha Pozsony toleráns város maradna, az eseményen szlovák politikusok is feltűntek, a rendőrség egyelőre nem tájékoztat, viszont nyomoz.
7. MÁS AGGASZTJA A MAGYAROKAT, MINT A VILÁGOT
A magyarok a legaggasztóbbnak jelenleg az egészségügy helyzetét tartják, kétharmaduk látja ezt a legkritikusabb hazai gondnak, félelmeik listáján ezután a korrupció, az infláció, majd a társadalmi egyenlőtlenség következik. Az Ipsos közvéleménykutató havonta végzi el a világ 29 országában „Mi aggasztja a világot?” című felmérését, a nemzetközi átlag februárban az inflációt tette az első helyre, amit a bűnözés és erőszak, a szegénység, majd a munkanélküliség követ, vagyis a vizsgált államokban a prioritások erősen máshol vannak, mint nálunk – például Dél-Koreában a szélsőségek erősödése miatti félelem minden idők legmagasabb értékét hozta, de ugyanez a németeknél, svédeknél, briteknél is nagyot nőtt, míg nálunk csak négy százalékot mutat, a terrorizmus pedig még kevesebbet. A kutatás a 62 százalékos átlagnál jóval pesszimistább magyarokat lát 82 százaléknyi borúval.
8. A TISZA BETILTÁSÁTÓL TART A PÁRTELNÖK
Magyar Péter azt gyanítja, hogy a Tisza Pártot tiltott pártfinanszírozás vádjával akarja ellehetetleníteni a hatalom, s így igyekszik megakadályozni indulását a választásokon. A politikus szerint ilyen eljárásokra utasították a hatóságokat, miközben a tiszás közösség gazdálkodása átlátható, ám a „Karmelitában rettegnek az új közvéleménykutatások miatt, s akár bűnjeleket is kreálhatnak”. Magyar arra szólította fel a NAV, a számvevőszék és a rendőrség vezetőit, hogy „ne kollaboráljanak a korrupt hatalom bukás előtti irányítóival”.
9. JÁSZAI TÉNYLEG RENDKÍVÜLI
Nem csak egy sima NER-es milliárdos vitte a magyar kormányfő középső lányát és annak családját magángéppel a Maldív-szigetekre nyaralni, hanem egy igazi rendkívüli nagykövet. Kiderült ugyanis, hogy a kormányzat Jászai Gellértből, a 4iG vezetőjéből nagykövetet csinált, akinek az a feladata, hogy segítse a magyar gazdasági érdekek nemzetközi érvényesítését, befektetési lehetőségeket kutasson fel és fejlessze a nemzetközi üzleti kapcsolatokat. Jászai és Orbán Sára nyaralásáról egyébként megszólalt a magángépet tulajdonló OTP is, s azt mondta, hogy szolgáltatásukat bárki igénybe veheti a szokásos piaci feltételekkel, ami becslések szerint egy ilyen útnál több tízmillió forintot jelent.
10. EMELIK A REGISZTRÁCIÓS ADÓT IS
Az eddiginél is mélyebbre nyúl az állam az autóvásárlók zsebébe. Megváltoztatták ugyanis a járművek forgalomba helyezésekor fizetendő regisztrációs adó számítását. Eddig a motorméret alapján határozták meg ezt az adót, mostantól a motor teljesítménye számít. Emiatt aztán idénre ebből az adónemből tavalyhoz képest 8 milliárd forinttal több bevételt terveztek, összesen 25,7 milliárdot. A regisztrációs adó megemelését azzal indokolja a kormány, hogy emiatt majd kevesebb környezetszennyező autót hoznak be az országba. Az autótulajdonosok egyéb költségei is nőttek: például tízezer forinttal kerül többe egy műszaki vizsga és a külföldről behozott autók forgalomba helyezése 40 ezer helyett már 57 ezerbe kerül.
