1. BRÜSSZELI MAGÁNY
Ahogy azt Orbán Viktor előre megmondta, nem írta alá az európai uniós csúcs zárónyilatkozatát az Ukrajnának szóló további segítségről. Magyarország ezzel magára maradt, a szintén vétóval fenyegető szlovákok ugyanis megkapták Brüsszel támogatását ahhoz, hogy ismét kapjanak orosz gázt. A csúcs után számos vezető bírálta a magyar kormányfőt, aki szerintük teljesen elszigetelődött, ez azonban csak európai szinten igaz, hiszen Orbán az amerikai és az orosz elnököt is maga mellett tudhatja. Orbán azóta bejelentette, hogy kormánya „véleménynyilvánító népszavazást” fog tartani Ukrajna uniós csatlakozásáról. Mivel ilyen jogintézmény nincs, még nem tudni, miképpen fog történni a választók megkérdezése. Az uniós csúcson a tagállamok (Magyarországgal együtt) kiálltak Európa hitelből történő újrafelfegyverzése mellett is, ami azért is egyre sürgetőbb, mert Donald Trump megint felvetette, hogy a NATO-egyezmény ellenére nem fogja megvédeni azokat a tagországokat, amelyek nem költenek eleget a hadseregükre.
2. MAGYAR SEM HISZ UKRAJNA EU-TAGSÁGÁBAN
Március 15-től a Tisza Párt is elkezdi a maga nemzeti konzultációit, az ellenzék vezető ereje is kikéri az emberek véleményét a mindannyiunk életét érintő kérdésekben, ami „népszavazás lesz a valódi Magyarországról”. Magyar Péter pártvezető jelezte, hogy „a kormány költségvetési spórolását segítendő” beemelik kérdéseik közé az Orbán Viktor által az EU-csúcs után bejelentett véleménynyilvánító népszavazás témáját is Ukrajna uniós tagságának támogatásáról/ellenzéséről. Magyar az ügyben állást is foglalt: háború sújtotta országként esélytelennek tartja, hogy Ukrajna a következő évtizedekben EU-tag legyen, mint ahogy a törökök se lesznek soha azok. Magyar Péterék a magyar uniós tagságról is véleményt kérnek az emberektől.
3. VÁM, AMI HOL VAN, HOL NINCS
Jövő héten Szaúdi-Arábiában találkoznak Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői, hogy tárgyaljanak az orosz-ukrán tűzszünetről. Ha ezek a tárgyalások sikeresek lesznek, csak akkor reménykedhet Kijev abban, hogy Amerika újra elkezdi megosztani a hírszerzési információit az ukrán hadsereggel. Az orosz hadvezetés mindenesetre nagyszabású légitámadásokkal próbálja kihasználni Ukrajna hirtelen sebezhetőségét. Az amerikai elnök közben közölte, azon gondolkodik, hogy megvonja az Amerikában élő negyedmillió ukrán menekültstátuszát, ami azt jelentené, hogy illegális migránsokként kitoloncolhatók lennének. Miközben Donald Trump Ukrajnával keménykedik, az észak-amerikai vámháborúban visszább vonult. A Mexikóval és Kanadával szemben kedden bevezetett 25 százalékos büntetővámot egy rakás termék esetében április elejéig felfüggesztette. Ugyanezt már eljátszotta február elején is.
4. EGY IGAZÁN AKTÍV ROMÁN NYUGDÍJAS
Romániában őrizetbe vettek hat embert, akik a hatóságok szerint oroszbarát puccsra készültek, amelynek sikere esetén szélsőjobboldali diktatúrát vezettek volna be, s kiléptették volna az országot a NATO-ból. A hatalomátvétel komolyságát egyrészt csökkenti, hogy a mozgalom élén egy 101 éves volt tábornok állt, másrészt növeli, hogy Bukarest két orosz diplomatát is kiutasított, akik segítették a puccsistákat, közülük többet Moszkvába is kivittek. Az összeesküvők állítólag kapcsolatban álltak azzal a Calin Georgescuval is, aki novemberben megnyerte az elnökválasztás első fordulóját, amelyet aztán érvénytelenítettek éppen Georgescu orosz és kínai kapcsolataira hivatkozva.
5. ALAPTÖRVÉNYBEN A DROGTILALOM
Nem óvatoskodik a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős új kormánybiztos, Horváth László a rendőrséggel közösen máris bejelentette, az alaptörvényben is rögzíteni fogják, hogy tilos a drogok előállítása, terjesztése, használata és népszerűsítése is. A márciustól bevezetett, dílerekkel szembeni zéró tolerancia mellett tehát a fogyasztás liberalizációjával ellentétes fellépés jön, amely tiltja, azaz kriminalizálja a droghasználatot is. A kereskedőkkel szembeni szigorú fellépést a magyarok 92 százaléka támogatja a kormánybiztos szerint – ennek jegyében pedig Delta akcióprogram néven 210 tagú egységet hoztak létre.
6. A FORINT ERŐSÖDÉSE IS SEGÍTI A BENZINÁRAK CSÖKKENÉSÉT
Februárban tovább mérséklődtek a hazai üzemanyagárak: a benzin átlagára egy hónap alatt 11 forinttal 625-re, míg a gázolajé 12 forinttal 641 forintra csökkent – ezek a régiós átlagoknál magasabb árak, de a szomszédos országokénál alacsonyabbak a KSH adatai szerint. A régióban Bulgáriában volt a legolcsóbb a benzin és a gázolaj (521 és 524 forint), míg a legtöbbet Szerbiában kellett fizetni értük (644, illetve 696 forintot). Az utóbbi hetekben az olaj olcsóbb lett a világpiacon – a Brent a héten 70 dollár alatt is járt –, míg a forint erősödött, mindezek pedig a hazai üzemanyagárakra is jótékony hatással voltak. A forint a dollárral szemben tavaly október óta nem állt ilyen jól (már 370 alatt jár az árfolyam), míg az euróval szemben öthavi csúcsra, 398-ra erősödött.
7. EZERMILLIÁRDOS NYERESÉG AZ OTP-NÉL
Fennállása óta először ért el ezermilliárd forint feletti profitot az OTP Csoport 2024-ben. A most közzétett éves beszámolójuk szerint 1076 milliárd forint nyereségből 270 milliárdot a magyar, 200-at a bolgár, 137-et az orosz, 53-at az üzbég és 41 milliárdot az ukrán leányvállalat szállított. A nyereségből főként bank növekedését akarják finanszírozni, de vizsgálják a felvásárlások lehetőségét is. Idén is folytatják a sajátrészvény-vásárlást és akár 270 milliárd forintot is kifizethetnek osztalékként: részvényenként 964 forintot, ami 3,9 százalékos hozamot jelent.
8. RÁKOSRENDEZŐN A FŐVÁROS DUBAJOZHAT
Nem élt elővásárlási jogával a fővárosi Rákosrendező fejlesztési területén az a befektetési cég, amely mögött a miniszterelnök korábbi kampányguruja, Habony Árpád áll, így e jogával egyedül élő Budapesti Közművek (BKM) lépett be vevőként a szerződésbe. A BKM-nek a szerződéskötéstől számított nyolc napon belül garanciát kell felmutatnia a vételár 30,5 milliárd forintos első két részletére, és tíz napon belül ki is kell fizetnie az első 12,7 milliárdos részletet. Emellett hatvan nap alatt el kell készíteni a területmegosztást BKM és a MÁV között, míg az ott uralkodó környezeti állapotok felszámolása innentől a fővárosi közműcég kötelezettsége.
9. EZER SEBBŐL VÉRZŐ HÁZIORVOSI RENDSZER
Januárban 956 betöltetlen háziorvosi praxis volt az országban, viszont az egészségügyért felelős államtitkár szerint nem indokolt, hogy az 1200 fő alatti településeknek saját orvosuk legyen. Takács Péter az Országgyűlés népjóléti bizottságában tartott meghallgatásán beszélt arról a most készülő javaslatról is, amely háziorvosokat többféle vizsgálatra is feljogosítaná, és eddig csak szakorvosok által adható gyógyszerek felírását is engedélyezné számukra. Az orvosi kamara most szombatra a Kossuth térre meghirdetett tüntetésen a háziorvosi rendszer problémáiról is szó lesz. A követeléseik között van az is, hogy a kormány jövőre költsön 500 milliárd forinttal többet az egészségügyre. Mindeközben egy uniós program keretében a máltai szeretetszolgálat évek óta járja guruló mobilrendelőivel a nehéz helyzetű kistelepüléseket, két év alatt több mint 12 ezer beteget láttak el 38 háziorvos nélkül maradt faluban.
10. NAGY MÁRTON CSOK-ÜGYBEN LUDAS?
A korábban felvett családi otthonteremtési kedvezménye (csok) miatt kényszerült magyarázkodásra a nemzetgazdasági miniszter. Az egyik lap azt firtatta, hogy Nagy Márton teljesítette-e a 2021-ben egy kétszobás lakás megvásárlásához felvett csok feltételeit. Kiderült, hogy nem abban a lakásban lakik, amire a csokot igénybe vette, hanem ma is a 2014 óta tulajdonában lévő – még az MNB alelnökeként 40 milliós munkáltatói hitel segítségével vett – háromszobás lakásban él családjával. Nagy Márton közleménye szerint egy 2017-ben történt tűzeset miatt kellett a lakást megvásárolnia, és a jogszerűen felvett csokot és az adót már visszafizette. A Nagy Márton által indokként előadott tűzeset egyébként nem a lakásukban történt, hanem a társasházuk alatti mélygarázsában, ahol két autó égett ki.
